Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-08-31 / 29. szám

SZEKSZÁRDI 2003. AUGUSZTUS 31. VASÁRNAP M ,LEGYEN ON IS MILLIOMOS!' Nagy László tanár úr reflektorfényben A Vágó István által vezetett műveltségi vetélkedők mindig sikeresek voltak. Együtt lehet izgulni a versenyzővel, miközben a nézők is felmérhetik tudásukat. Jóleső érzés, ha olyan embert láthatunk, akit ismerünk, győzelmét kicsit a sajátunkénak is érezzük. így történt ez Nagy László - Szekszárd, Garay János Gimnázium - tanár úr esetében is, akinek szurkolótábora - tekintettel tanítványai, azok szülei, valamint kollégái, tanári munkásságának tisztelői között - óriási volt. - Mikor határozta el, hogy jelentkezik a vetélkedőre? - Már tavaly. Érdekes volt és hosszú a folyamat mire a 2003. augusztus 18-i felvételre sor került. Miután a műsor végén mindig ott van a felhívás, hogy várják a jelentkezőket, úgy gondoltam megpróbálom. Az első telefonhívás után azonnal feltettek egy-két villámkérdést, amire jól válaszoltam. Aztán ^ftjt egy bizonyos idő, amikor felWmk, és sok pergő kérdésre kellett azonnal válaszolni. Aztán egy újabb telefon következett, gratuláltak, s egyeztettek velem egy időpontot. Sajnos Szabival szemben alulmaradtam, ugyanis elkezdődött a ValóVilág 1, amit követett a 2. - S elmaradtak a vetélkedők. Mikor csillant meg újra a remény? - A Valóság show-ok nyári szünetében elindultak a vetélkedő felvételei. Felhívtak, s közölték, hogy a tavalyi válaszaim alapján indulhatok. Akkor kezdtem el igazán tusakodni, s bármennyire is kívántam a megmérettetést, féltem is a kudarctól. Leginkább azért, mert izgulós típus vagyok. Egy hetem volt a felkészülésre - mint tudjuk ez semmire sem elég -, aztán irány Budapest, a Pólus Center, ahová a feleségem és kisebbik fiam, Kristóf kísértek el. - Milyen volt a műsorra való felkészítés, a háttér, a felvételt közvetlen megelőző időszak? - Nagyon érdekes volt, nagyon élveztem, hiszen egy olyan világba csöppentem bele játékostársaimmal együtt, amit eddig csak „tisztán" vágva, kívülről láthattam. Sminkelés, aztán volt egy munkatárs, akinek az volt a feladata, hogy oldja a játékosok feszültségét. Majd próbajáték következett. A három próbajátékból kétszer első lettem, ettől kaptam egy kis önbizalmat. Hihetetlenül szórakoztató és izgalmas volt ez az egész előkészület, és akkor még nem is láttuk Vágó Istvánt. Kedves asszisztensek kísérgettek bennünket, minden jó tanáccsal ellátva, mikor, hová kell néznünk, a kamerák, a szék, amelyre fel kell ülni és ezer más minden. Ugyanígy irányították a közönséget is, s mindez profin, gyorsan, ugyanakkor nagyon kedvesen és udvariasan zajlott. Az első napra háromszor 10 ember volt kiválasztva, majd a második napon az ENSZ főtitkárok „sorba állításánál" több jó válasz után, én voltam a leggyorsabb. így kezdődött el a JÁTÉK! - Mit érzett, amikor felült a székre? - Remegtem, izgultam, zavarban voltam. Érdekes módon, amikor felültem a székre - amit előzetesen többször elpróbáltunk játékos társaimmal - elmúlt bennem minden feszültség. Szeretném hangsúlyozni, hogy ebben nagy szerepe volt Vágó Istvánnak, aki egy nagyon szimpatikus, jó feszültségoldó, kedves ember, olyan, akivel bárki szívesen leülne egy pohár sört meginni. - Néha az az érzése az embernek, hogy egy-egy játékosnak sokat segít, aztán megint másokat félrevezet sejtetéseivel? - Nekem az volt a tapasztalatom, hogy jól kérdez, érzi, hogy mikor kell hallgatnia, mikor kell „terelgetni" a játékost. Ami a legfontosabb, hogy a beszédével oldja a feszültséget, s ezzel elősegíti, hogy a játékos a feladatra koncentráljon, másrészt nem engedi „leülni" a műsort. Voltak pillanatok, sőt percek, amikor elfelejtettem, hogy hol vagyok, kik vannak körülöttem, hogy hány ezer ember fogja mindezt látni, egyszerűen jól éreztem magam abban a székben. - Az első nagy számnál, a 1,5 millió forintnál mit érzett? - Azt, hogy a teremben nőtt a feszültség, a feleségem utólag elmesélte, hogy egy emberként izgultak a nézők, többen odasúgták neki, hogy szorítanak értem. Megszaporodtak a show-elemek, ahogy mentünk előre az összegben, egyre nagyobb taps, buzdítás, ezt már én is érzékeltem. - Amikor a 10 milliós kérdés következett, abbahagyta... - Számomra óriási ösSzeg 5 millió forint ahhoz, hogy elveszítsem. S később kiderült, hogy jól tettem, ugyanis amire gondoltam az nem jött volna be. Az, hogy addig is eljutottam óriási élmény volt. Segítségemre volt egy olyan baráti kör itthon, Szekszárdon, akik várták a hívásomat, s a sportkérdésben szerencsémre hozzájuk fordultam. Köszönet a jó válaszért. - Befejeződött a játék, leszállt a magas székről... - Óriási taps zúgott, tűzijátéktól fénylett a stúdió, s gomolygott a füst, egyszóval eufórikus érzés volt. A gratulálókhoz a Szekszárdi Vasárnap minden munkatársa nevében csatlakozom, s bár a pénz mindenkinek jól jön, bizonyára egy öttagú pedagógus családba különösen. Sas Erzsébet tást vehetnek igénybe egy-egy helyen. A számítógépes átállás sem történhetett egyik pillanatról a másikra, a dolgozóinknak meg kellett és kell tanulniuk a rendszert, új munkafolyamatokat kellett elsajátítaniuk. Esetenként új szolgálati rendben dolgoznak, vagy éppen naponta egymást követően akár több munkakört is el kell látniuk munkaidejükön belül, ezért a kezdetekben számítunk ügyfeleink megértésére. Egy folyamat kezdetén vagyunk, hiszen a még jobb és színvonalasabb szolgáltatás érdekében dolgozunk. Minden eddigi és ezután hozott intézkedés a lakosság érdekében történik. A csúcsidőben is szeretnénk gyorsabbá, kényelmesebbé tenni az ügyintézést, ezzel javítva a megítélésünket. Bízunk abban, hogy ezt mindenki érezni fogja. Amellett, hogy türelmüket és megértésüket kérjük, reméljük, örömmel veszik, és rövid idő alatt hozzászoknak, hogy egymástól merőben eltérő ügyeiket, egy ablaknál elintézhetik: feladhatják küldeményeiket, befizethetik utalványaikat. Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági Változások a postánál Gyorsabb ügyintézés yes-bajos dolgainkat szeretjük a hivatalokban várakozás és sorban állás nélkül elintézni. Ezt figyelembe véve alakítja át a posta az ügyintézést. Az új, ügyfélcentrikus szolgáltatásról kérdeztük Máté István igazgató urat, a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatóságának szekszárdi vezetőjét. - Folyamatosan változik az egyes szolgáltatások iránti igény. Van, ahol megnő az igénybevétel, míg egyes helyeken más tevékenységre fordítható kapacitás szabadul fel. Az ügyfelek a túlterhelt területeken sokat várakoztak. Elégedetlenségük, panaszuk késztetett bennünket arra, hogy azokra a helyekre csoportosítsuk át a rendelkezésre álló munkaerőt, ahol nagyobb szükség van rá. Ez technikai módosításokkal is járt és jár. Egyes szolgáltatásaink az eddig megszokottól eltérő helyen vehetők igénybe, amire tájékoztató feliratainkkal is igyekszünk felhívni a figyelmet. Kérjük a kedves ügyfeleinket, hogy ne megszokásból álljanak az ablakok elé, nézzék a feliratokat, hogy ügyintézésüket lerövidíthessék, s a felesleges várakozástól megkíméljék magukat. Sikerült áthelyeznünk az értesített küldemények kézbesítését a felvételi terem forgalmasabb részére, így az ott dolgozók is hatékonyan bekapcsolódhatnak a küldemény-felvételi csúcsok lebonyolításában, csökkentve ezzel más munkahelyeken az ügyfelek várakozási idejét. Ezen a részen, néhány napon belül további ablakokat is szabaddá teszünk a felvételi forgalom megerősítésére. Ezzel párhuzamosan tovább folytatjuk a belső átszervezéseket, hogy az új ablakok minél nagyobb számban nyitva lehessenek. Az integrált Posta Hálózatba való bekapcsolás, vagyis a teljes számítógépes hálózat kiépítése 2003 februárjára valósult meg a Szekszárdi Főpostán. Ez azt jelenti, hogy minden ablaknál számítógép támogatja a felvételt és az ügyfelek szinte mindent el tudnak intézni ugyanott. Megtörtént a felvevő ablakoknál a feliratok cseréje, ezen látják az ügyfelek, hogy milyen szolgálta-