Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-08-24 / 28. szám

SZEKSZÁRDI m J6UU6HKU1 2003. AUGUSZTUS 24. ASARNAI) SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VAROS 2002 ÖNKORMÁNYZAT Január 21-25. Dr. Braun Márton országgyűlési képviselő (Fi­desz-MPP) A XXI. század gyermek- és ifjúságpo­litikája címmel tartott előadást Strasbourgban. Március 3. # r. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke !let az Európai Unión belül" címmel előadást tartott a Liszt Ferenc Művészeti Iskola dísztermé­ben. Március 15. Ünnepi megemlékezés a Béla téren, koszorúzás, ifjúsági est rendezvényei. Április 11. 200 millió forintos beruházással felújították, kor­szerűsítették a Városi Rendőrkapitányságot, amelynek költségeit a Belügyminisztérium bizto­sította. Az épületet dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter adta át rendeltetésének. Május 22. A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Vá­rosüzemeltetési, Urbanisztikai Bizottsága ülése­zett a városháza dísztermében. Az EU-komfort környezetvédelmi szabályokról tanácskoztak a meghívottak. Június 5. A Környezetvédelmi Világnapon az Aiisca Onyx Hulladékgazdálkodási Kft., a Víz- és Csa­tornamű Kft. dolgozói, valamint önkéntesek - az • sszkéz Egyesület és a Rhinoart Bt. - fogtak ssze a Csörge-tó és környéke és a Séd-patak Ba­bits Mihály utcai szakaszának megtisztítása, a hulladékok elszállítása érdekében. Június 23. A Ceba Kiadó teleptilésmonográfia sorozatában jelent meg a „Szekszárd a XXI. század küszö­bén" című kötet a Vállalkozói Szalon közreműkö­désével, a városi közgyűlés és számos civil szer­vezet, vállalkozás támogatásával. Szerző: Dr. Ba­lázs Kovács Sándor muzeológus, néprajzkutató. Június 27. Városi Szent László-ünnep rendezvényei: Éne­kes Szent László-napi áhítat a Madrigál Kórus előadásában a római katolikus templomban, „Szent László királyrul ének" című szabadtéri já­ték a Béla téren, szent mise, szekeres kivonulás az Iván-völgyi tetőre boros koccintásra. Közremű­ködött a Holló együttes. Augusztus 15. Csillag István gazdasági miniszter és Kocsis Imre Antal polgármester átadták a tehermentesítő utat. Augusztus 19-20. III. Szekszárdi Kavalkád és Bográcsételfőző Verseny a Béla téren, a Városmarketing Kabinet rendezésében. Augusztus 20. Városi Szent István-nap és a Szent István király szobor avatásának ünnepe: Szent mise, zenés díszmenet, térzene. A szobrot avatta: dr. Dávid Ibolya, az országgyűlés alelnöke. Alkotó: Farkas Pál szobrászművész. A szoborállítás kezdemé­nyezője, a közadakozás szervezője: Szigetvári Ernő. Ünnepi közgyűlés a Művészetek Házában. „Örvendjünk" címmel szabadtéri műsor. PRO URBE Szekszárd emlékplakettet kapott Dr. Ferenczy József (1930) nyugalmazott osztályvezető főorvos Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyete­men 1954-ben fejezte be. 1954-1965-ig városunk 4. számú körzetének orvosa majd ügyvezető kör­zeti orvosa volt. 1965-től a Városi Közegészség­ügyi - Járványügyi Szolgálat főorvosa, 1973-tól a Tolna Megyei KÖJÁL munkaegészségügyi osztá­lyának osztályvezető főorvosa. 1980-1992 között az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete sugárbiológiai és sugáregészségügyi osztályának főorvosa. Or­vosi, közegészségügyi munkája mellett aktív köz­életi tevékenységet folytatott: a Városi Tanács tag­ja, az egészségügyi-művelődési bizottság elnöke, a Városi Vöröskereszt elnöke volt hosszú éveken át. Négy évtizedes munkásságának elismerését számos kitüntetése is igazolja. Póla Károly (1938) nyugalmazott iskolaigazgató A Szegedi Tudományegyetemen, matematika-fi­zika szakon végzett 1961-ben. 1962-1970 között a Garay Gimnázium tanára majd igazgatóhelyette­se. 1970-1977, 1981-1990 között a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályán dolgozott változó funkciókban, majd osztályvezetőként. Új utakat kereső iskola igazgatóként nevéhez fűződik az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola lét­rehozása. Elnöke volt a Tolna Megyei Iskolaigaz­gatók Egyesületének, vezette a Közoktatás-fej­lesztési Közalapítvány kuratóriumát, több éven át az oktatási bizottság szakértőjeként működött. Négy országos két megyei kitüntetéssel ismerték el példaértékű oktató-nevelő, vezetői és közéleti tevékenységét. Szigetvári Ernő (1927) nyugalmazott OTP igazgatóhelyettes 1946-ban Vácott, a Piarista Gimnáziumban érett­ségizett. Tolna megyébe először Őcsénybe került jegyzőgyakornoknak, majd 1952-től a Szekszárdi Járási Tanácsnál, mint igazgatási előadó szolgált. 1957-től az OTP Tolna Megyei Igazgatóságán 30 év alatt a szervezőtől az igazgató helyettes posz­tig töltött be funkciókat. Többszörös kiváló dol­gozó, Kiváló Pénzügyi Dolgozó, a Munka Érdem­rend Bronz fokozatának birokosa. A közélet irán­ti érdeklődése, tenni akarása a nyugdíjas évekig elkísérte. 18 éven át városi tanácstagként, 20 évig a Hazafias Népfront városi társadalmi elnökeként tevékenykedett. Állampolgári kezdeményezésé­nek, adományszervező missziójának köszönhe­tően Szent István királyunk szobrával gazdago­dott városunk KÖZJÓÉRT kitüntető díjban részesült Dr. Fenyőházi László (1927) nyugalmazott osztályvezető főorvos Egyetemi tanulmányait a budapesti Orvostudo­mányi Egyetemen végezte 1952-ben, szakvizsgát belgyógyászatból és reumatológiából szerzett. 1952-től a Megyei Kórház belgyógyászati osztá­lyán orvosként, 1967-től főorvosként és reumato­lógiai szakfőorvosként dolgozott. Az 1960-as években megszervezte a városi fürdő hidroterápi­ás részlegét, mely éveken át kiválóan működött. Számos tudományos konferencián tartott előadá­sokat, publikációi hazai és külföldi folyóiratok­ban jelentek meg. A Reumatológiai Egyesület el­nökségi tagjaként tudományos konferenciák szer­vezésében is közreműködött. 20 éven keresztül a Kórházi Sportkör elnöke volt. Vizsgálatai elősegí­tették a Tamási Termálfürdő gyógyvízzé nyilvání­tását. Nyugdíjasként is a betegek rendelkezésére áll. Kovács János (1949) mesterszakács, szakoktató A Vendéglátó Ipari Technikumot Budapesten vé­gezte 1968-ban. A szakmai gyakorlat megszerzé­se után 1973-1976 között a Gemenc étterem konyhafőnöke. 1976-2002 között váltakozva a Kolping Iskola és Vendéglátó Szakközépiskola szakoktatója, gyakorlati oktatásvezetője, a Garay étterem üzletvezetője volt. Oktató-nevelő munká­ja mellett a gasztronómiai kultúra fejlesztésében, a korszerű, egészséges táplálkozási ismeretek ter­jesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett. A Tolna Megyei ínyencklub alapítója, a Gasztronó­miai Szövetség Dél-dunántúli Régiójának vezető­je, a reneszánsz konyha évenkénti versenyének szervezője. Számtalan főzőverseny zsűri elnöke. Jelentős receptgyűjtő, azokat kiadványokban közreadó, hagyományokat ápoló, megújító tevé­kenysége. Nepp Dénes (1955) népi iparművész, szíjgyártó mester 1973-ban érettségizett, majd a családi hagyomá­nyokat folytatva bőrdíszműves, illetve szíjgyártó szakmát szerzett. 1979-ben mestervizsgázott és kisiparos lett. A legtöbb elismerést, díjat a magyar hagyományokat őrző lószerszámaival szerzett magának. 1984-től zsűrizteti munkáit. Kül- és bel­földi kiállítások rendszeres résztvevője. Egyéni exportjoggal rendelkezik. 1996-ban Salzburgban, 2001-ben San Franciscóban képviselte a magyar kézművességet. 1985-ben az Ipar kiváló mestere, 1993-ban Népi Iparművész címet, 1998-ban Aranykéz IPOSZ Kézműves Szakmai Díjat kapott. Az Országos Kisiparos Kézműves Tanács, a Kéz­műves Kamara és a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület közéleti tevékenységének színterei. Váczi Imre (1933) építészmérnök Folytatás a 10. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents