Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-08-24 / 28. szám

SZEKSZÁRDI 2003. AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP Tolna megye új főjegyzője Dr. Sebestyén István visszatért az államigazgatásba A Tolna Megyei Önkormányzat, 2003. július 7-i hatállyal nevezte ki dr. Sebestyén Istvánt főjegyzővé. A megyei lapok már bemutatták az új főjegyzőt, a Szekszárdi Vasárnapban ez a nyári szünet miatt elmaradt, ebben az ünnepi példányban igyekeztünk ezt pótolni. - Az utóbbi évtizedben az OTP Bank Rt.-nél dolgozott, mi késztette arra, hogy megpályázza a főjegyzői posztot? - Először csak magamban gondoltam rá, aztán régi államigazgatásból ismert volt kollégáim, jó barátaim ösztönöztek, olyanok, akikkel ezen a területen több évtizedet végigdolgoztunk. Az OTP Rt.-nél sem szakadtam el az államigazgatástól, hiszen olyan munkakört vittem, amelyben rálátásom volt az önkormányzatok pénzügyi helyzetére. - Négy pályázó közül nyerte el a bizalmat, minek tulajdonítja, hogy ön lett a kiválasztott? - A pályázat beadásakor bíztam abban, hogy a több évtizedes államigazgatási gyakorlatom az elbírálásnál döntő érv lesz. - Nyilván felesleges a kérdés, hogy örült-e annak, hogy önre esett a választás, mégis... - Valóban örültem, hiszen ki ne örülne annak, hogy munkáját egy ilyen pozícióval elismerik. Az örömbe némi kis üröm is vegyült, ugyanis nem tudtam, hogy nagyon régi kollégám és barátom is pályázott, aki szakmailag kiváló, s ugyanúgy megjárta az államigazgatás minden lépcsőfokát, mint jómagam. A munkát kihívásnak érzem, annál is inkább, mert abban a korban vagyok, amikor már az évtizedek tapasztalatait, teljes időmet és energiámat erre tudom összpontosítani. Aminek nagyon örülök, hogy stabil, régi szakemberekkel dolgozhatok együtt, ugyanis én a csapatmunka feltétlen híve vagyok. Remélem, partnereim lesznek, s korrekt munkatársi viszonyok között jól és eredményesen tudunk együttműködni. - A beosztott kollégáiról beszélt, az önkormányzatban az első számú partnere Frankné Dr. Kovács Szilvia... - Személyesen nem ismertem őt, az viszont természetes, hogy a páDR. SEBESTYEN ISTVÁN SZAKMAI ALLOMASAI 1975 jogi egyetemi diploma 1976 Járási Hivatal, titkársági előadó, Szekszárd 1976 Nagyközségi Tanács VB gyámügyi előadó, Bonyhád 1976 Nagyközségi Tanács VB igazgatási csoportvez., Bonyhád Városi Tanács VB igazgatási osztályvezet, Bonyhád 1983 Városi Tanács VB titkára, Bonyhád 1990 Tolna város jegyzője 1992 OTP. Bank Rt. Szekszárd jogi csoportvezető 1996 OTP Bank Rt. tanácsadó, az önkormányzatok^és a vállalkozások hitelének elbírálása volt a feladata 2003. július 7. Tolna Megyei Önkormányzat főjegyzője lyázat beadása előtt fontos volt a tájékozódás, kikkel keli majd együtt dolgoznom, együtt határoznom megyei szinten fontos dolgokról. Rövid idő alatt kiderült, hogy az elnök asszonnyal az első pillanattól kezdve sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani, amely remélem záloga lesz a jövőbeni közös együttműködésnek. - Akkor a régi barátok, kollégák jó tanácsot adtak... - Igazából csak megerősítést vártam és kaptam tőlük, a döntést magam hoztam, s ugyanezt kívánom a mindennapi munkámban is bevezetni. Minden kollégámat meghallgatom, minden ötletet, szakmai tanácsot szívesen fogadok, a döntés jogát azonban fenntartom magamnak. - Mit tart a legfontosabb feladatának, mint megyei főjegyző? - A Tolna Megyei Önkormányzat és szervei működésének biztos^ sa, a közgyűlés bizottságainak tisztségviselők döntéseinek szST mai előkészítését, a döntések végrehajtását és ellenőrzését. Mindez túl hivatalosan hangzik, a mögötte lévő tennivalók azonban nagyon is élő problémák, gondok megoldását jelentik. Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági ODON DERU 163. Nagyközségi á(l)mok Az utókor azt gondolhatná, a címre, rangra sokat adó eleink ugyancsak büszkék lehettek arra, hogy közel négyszáz mezővárosi és 33 nagyközségi év után Szekszárd 1905-ben rendezett tanácsú várossá lett. Ha így is volt, sokakban ez csak nyolc évig tartott... A Tolnavármegye és a Közérdek 1913. augusztus 25-én hasábos cikke címében tudatta a lényeget: Kérvény a városnak nagyközséggé visszafejlesztése ügyében. Aki ismeri azt a 20 éves küzdelmet, amit a városi rangért folytatott a megyeszékhely, már a kérvény ötletén is meglepődik. Pedig az megalapozott volt, hiszen június 29-én több ezres (az ellenfelek szerint néhány százas) nagygyűlésen mondották ki, hogy Szulimán György vezetésével alakuljon egy száz fős bizottság, amely a kérvényt megírja és beadja. Szulimán György 1906-ban „Nem hisszük, hogy e hazában volna még egy oly rendezett tanácsú város, melynek adófizető polgáraira oly terhes volna az új adótörvényekkel járó költség, mint városunk" - sóhajt föl az írás. Szekszárdnak „semmi jövedelmező vagyona nincs, minden kiadás fedezése egyedül a pótadóra van utalva, vidékünk (mai szóval élve: vonzáskörzetünk) nincs, a piacaink gyengék, ami kis forgalmunk volt, azt is a Baja-bátaszéki dunai áthidalás által elvesztettük, az ipar, a kereskedelem pang, városunk önmagára van utalva, a rossz helyrajzi viszonyok miatt a földmíves osztály is sínylődik, mert földjeink nincsenek, s egyedül a kopár hegyek művelésére vagyunk utalva, melyet csak szőlőte1 e p í t é s r e használhatnak, mely pedig a terhes fenntartási költségek miatt alig fenntartható..." Az adminisztráció már 1913-ban is 109 ezer korona, s ezt még most megemelik. Az egykori Tiborc panasza így folytatódik: „mióta város vagyunk, dacára, hogy 99 százalék pótadót fizetünk, sem szépészeti, sem kulturális, sem közegészségügyeink fejlesztésére nem fordíthatunk semmit", még a gimnáziumra évente megajánlott összeget sem. „A város adóssága is e csekély hét év alatt, több mint hatszázezer koronával emelkedett, kiszámíthatatlan, mennyire fog ez emelkedni, ha tovább is város maradunk. Az ettől való félelem indította vároLehetett volna nagyközségháza is? sunk pótadót fizető polgárságát arra, hogy mozgalmat indítson városunk nagyközséggé való visszafejlesztése tárgyában, aláírási íveket bocsátottunk ki, melynek eredményeként több mint 100 ezer koronát tesz ki azok egyenes állami adója, kik a visszafejlesztést óhajtják, ami az összes adók 70%-nak felel meg." „Hogy ezen mozgalom indokolt, bizonyítja azon tény, hogy míg nagyközség voltunk, 37 százalék pótadó mellett, minden kölMrfju igénybevétele nélkül az összea^P ta- és egyéb tereinket parkíroztuk, a megtakarított pénzekből az utcákat sorra köveztük, több gazdasági és szegényügyi építkezéseket rendeztünk, nagyobb összeget bírtunk fordítani kulturális és közegészségügyünk fejlesztésére, mióta rt. város vagyunk, mindez kölcsönpénzből fedeztetik, mert az összes pótadó jövedelmünket felemészti a drága adminisztráció fenntartása." Mintha a helyzet nagyon ismerős lenne... Már csak azon aggódhatunk, nehogy valakinek hasonló ötlet jusson az eszébe: az akkorit húzták-halasztották, végül a világháború söpörte el véglegesen. Lanius Excubitor SZEKSZÁRDI Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Főszerkesztő: GÁL LÁSZLÓ • Szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal aljegyzői titkárság Szekszárdi Vasárnap 7100 Szekszárd, Béla tér 8. • E-mail: vasnap@enternet

.hu • HIRDETESFELVÉTEL: SZÁNTÓ ILDIKÓ 30/9726-66

3 • IIU1SSN 1215-4679 • Tördelés: SR Szekszárd • Nyomtatás: Szekszárdi Nyomda Kft. - Felelős vezető: Vadász József igazgató