Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-25 / 20. szám

szekszárdi 2003. MÁJUS 25. VASÁRNAP M Eledel-e az E? Nemrégiben egy hetilapban olvastam egy sokkoló írást, mely az élelmiszerekbe kerülő adalékanyagokat csoportosította a következők szerint: ártalmatlanok, gyanúsak, veszélyesek, egészségkárosítók és rákkeltők. Amennyiben ez igaz lenne, akkor a tömegpusztító fegyverektől kevésbé kellene tartanunk, mint az élelmiszer áruházak polcain önmagukat kellető és naponta az asztalunkra kerülő ételektől, italoktól. Az „E" jelzésű adalékanyagokkal kapcsolatos bizonytalanságomat tovább fokozták egyes környezetvédő szervezetek által terjesztett füzetek és a postaládában talált szórólapok. MHHMHNMMMNMMMNNNMMMMNMSM^^ Dr. Kuhajda Valéria, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete közegészségügyi osztályának tisztiorvosa elmondta: - Az E-számok az élelmiszeradalékanyagok azonosítására szolgálnak, a bonyolult kémiai elnevezések helyett használják. Az 1950es években a WHO és a FAO közösen hozta létre a JECFA nevű szervezetet, mely az adalékanyagok vizsgálatával, minősítésével és be•

olásával foglalkozik. Hazánki az adalékanyagokra vonatkozó előírások és azok számozása megegyezik az uniós országokéval. Több százra tehető az engedélyezett adalékok száma. Ezeket a gyártónak - valamennyi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán - fel kell tüntetni. Az adalékok egyik nagy csoportja a színezékeké. Tetszetősebbé, étvágygerjesztőbbé teszik az ételeket és italokat. Édességeknél, fagylaltoknál, üdítőknél különösen növeli az eladhatóságot, ha a termék színével is az eredeti gyümölcsre emlékeztet. A tartósítószerek és az antioxidánsok hozzáadásával az élelmiszer eltarthatóságát hosszabbítják meg, a sűrítő és zselésítő anyagok, az emulgálószerek és stabilizátorok biztosítják a termék megfelelő állagát. Ez így elég riasztóan hang*

azonban valamennyi E adalék. agot nagyon szigorú állatkísérleteknek vetették alá. Vizsgálták az akut és krónikus hatást, a rákkeltő és a kromoszómákra gyakorolt hatást. Az állatkísérletek során biztosan nem toxikus szintnek a század részét engedélyezik élelmiszeradalékanyagként felhasználni. Csak a már említett szervezet engedélyével kerülhet a nemzetközi listára egy-egy adalékanyag. Magyarországon az 1995-ös élelmiszertörvény és a hozzá kapcsolódó élelmiszerkönyv ide vonatkozó előírásai kötelezőek. Az élelmiszer előállítója köteles betartani azt a.szabályt, mely szerint csak a listán szereplő anyagot használja fel, az engedélyezett mértékben és csak abban az esetben, ha a termék érzékszervi tulajdonságai és eltarthatósága ezt indokolják. Az élelmiszerek gyártása ún. „gyártmánylap" alapján történik, mely pontos leírás a termékbe kerülő nyersanyagokról és adalékanyagokról, továbbá a technológiáról. Ezeket a gyártmánylapokat az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások szigorúan és következetesen ellenőrzik. Az adalékanyagokat szinte lehetetlen kiiktatni az ételeinkből és így az életünkből, gondoljunk csak arra, hogy az élelmiszerek eltarthatóságát már évszázadok óta sózással, pácolással, savanyítással hosszabbították meg. Azonban mi magunk sokat ehetünk - akár az ipart is befolyásolhatjuk -, ha a túlságosan színes üdítők helyett ásványvizet vagy gyümölcslevet fogyasztunk, ha a félkész- és készételek helyett jó minőségű nyersanyagból magunk készítjük el ételeinknek legalább egy részét. Dr. Orbán Gyula, a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás főmérnöke, az élelmiszer ellenőrzés vezetője, az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet állásfoglalásából idézve elmondta: - Már hónapokkal ezelőtt megjelent és azóta időről időre felbukkan egy a „düsseldorfi egyetem gyermek rákkutató klinikájának közlésedként feltüntetett lista az élelmiszer-adalékanyagokról, mely az úgymond „ártalmatlan", „gyanús", „veszélyes", „egészségkárosító" és „rákkeltő" csoportba osztva felsorolja ezen anyagok E-számait. Ez a névtelen adalékanyag lista nyilvánvaló hamisítvány, nem a hivatkozott egyetemről került ki. Ilyen lista ebben vagy ehhez nagyon hasonló formában húsz éve létezik és forog közkézen Európában, általában elismert, jó nevű egészségügyi intézetekre, kórházakra hivatkozva. Előfordult, hogy maga az intézet volt kénytelen külön közleményben elhatárolni magát az ügytől. A folyamatosan megnyilvánuló fogyasztói aggodalmak (érdeklődő telefonok, levelek) arra utalnak, hogy sokakat megtéveszt vagy megzavar a lista tartalma, szükségesnek tartjuk az alábbiak közlését. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása Magyarországon ugyanúgy mint a fejlett országokban mindenütt nagyon szigorú feltételekhez kötött. Törvény írja elő, hogy csak az adott célra a népjóléti miniszter által engedélyezett anyagokat szabad alkalmazni, melyek a felhasználás szintjén egészségre bizonyítottan ártalmatlanok, alkalmazásuk technológiailag indokolt és a fogyasztó érdekeit szolgálja. ...Mint maguk az élelmiszerek (tej, hal, szója, mogyoró, eper stb.) az élelmiszer-adalékanyagok is válthatnak ki „allergiás tüneteket" a különösen érzékeny emberekben, akik a fogyasztók néhány százalékát teszik ki. Ezért az adalékanyagok jelenlétét az élelmiszerek csomagolását a fogyasztó tájékoztatására Magyarországon, hasonlóan a legtöbb fejlett országhoz, kötelező feltüntetni. Rá kell írni a címkére az adalékanyag fajtáját (pl. antioxidáns, tartősítószer stb.) és a kémiai nevét vagy E-számát. A magyar élelmiszer-adalékanyag előírások összhangban vannak az Európai Unió szabályaival és biztosítják a fogyasztók egészségének védelmét. Az ilyen, minden tudományos alapot nélkülöző, meghamisított listák bizalmatlanná teszik a fogyasztókat és sokat árthatnak azoknak a gyártóknak, akiknek a termékeit „példaként" megemlítik. Nem lehetetlen, hogy éppen konkurenciaharcok állnak a félrevezető közlések terjesztésének hátterében... Dr. Orbán Gyula hozzátette: mint a Magyar Élelmiszer Könyv Bizottság tagja tíz éve foglalkozom a témával. Az élelmiszer-adalékanyagok véleményem szerint, ha nem is teljesen ártalmatlanok, de a megengedett koncentrációban nem okozhatnak bajt. Terhelik az ember szervezetét, de nem halmozódnak fel. Ennél aggályosabb az adalékanyagok más anyagokkal (pl.: gyógyszer) való együttes hatása. Az USA-ban már egyetlen hivatal tartja kézben az élelmiszer és gyógyszer (embernek és állatnak készült gyógyító kemikáliák) engedélyezését és ellenőrzését. Az ún. „kereszthatások" vizsgálatának kiterjesztését az uniós országokban is nagyon fontosnak tartom. Sajnos a mai napig nincs egy olyan ismeretterjesztő munka, amely tudományos alapokon, de a közember számára érthetően foglalkozna az élelmiszer-adalékanyagokkal. Tizenkét évvel ezelőtt Angliában már találkoztam egy igen jó kiadvánnyal, melyet egy fogyasztóvédelemre hivatott társadalmi szervezet jelentetett meg. A kormány már jóváhagyta a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozását, melynek - sok egyéb mellett - feladata lesz kommunikálni a fogyasztókkal. Ez az uniós tagállamokban már működik. Fogyasztói tudatunkban és szokásainkban nagyon sokat kell változnunk. Nem lehetünk a - sokszor kíméletlen - piaci verseny kiszolgáltatottjai. Az átlagember fogyasztását a reklámok és az érzékszervi megítélés határozza meg. Például a legtöbben előnyben részesítik a megfelelő technológiával szép nagyra „felfújt" zsemlét a hagyományos zsemlével szemben, amely azonban még másnap is fogyasztható. Vagy másik példa: táplálkozási szakemberekkel teszteltették a különböző joghurtokat. A végeredmény: az aroma- és színezőanyagokkal telit tették az első helyre... Hogy mi jellemző a saját élelmiszer-fogyasztásomra? Nem'vásárolok „vaktában", szakmai ártalomként megnézem a minőségi lejárat idejét, kevés zsiradékot, sok nyers gyümölcsöt fogyasztok (amely azonban nem biztos, hogy mindig vegyszermentes), az E-adalékanyagokat nem nézem, az egészséges táplálkozás egyéb szempontjai szerint válogatok, jobban szeretem a kevésbé feldolgozott élelmiszereket, ásványvizet vagy 100%-os gyümölcsitalokat iszom, minimális füstölt húst eszem. A teljesség kedvéért felkerestem az élelmiszerellenőrzés „szentháromságának" harmadik tagját a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget. Dr. Varga Tibor igazgató elmondta, hogy a vásárló tájékoztatására az E jelzésű élelmiszer-adalékanyagokat a felhasználás mennyisége szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni a gyártónak a csomagoláson. Az ellenőrzések során a termék gyártmánylapját és a dobozon szereplő adatokat egybevetik, említésre méltó szabálytalanságot nem tapasztaltak. Mutatott ugyanakkor egy, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által készített (nem tudni, hogy hány példányban megjelent és milyen körben terjesztett) füzetkét az élelmiszer-adalékanyagokról. Kár, hogy ezzel a kiadvánnyal még nem találkoztunk a postaládánkban! N. G. MOST KERESSE A ZEPTER MUNKATÁRSAIT! VEGYEN RÉSZT BEMUTATÓKON. LEGYEN HÁZIGAZDA. ÉS SZERETETTEL VÁRIUK MUNKATÁRSNAK IS! Óriási kedvezmény ég meglepetés várja Önt! • Akár egy kis lámpát is kaphat ajándékba! 7100 SZEKSZÁRD. AUGUSZ IMRE UTCA 9-11. • TELEFON: 74/511-910. 511-911. Gondoljon a Zepterre, a Zepter is gondol Önre.