Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-25 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2003. MÁJUS 25. VASÁRNAP JUL Mentős tanácskozás a Babitsban Sajnálatos véletlenek okozták, hogy a tervezettnél sokkal aktuálisabb lett múlt hét végén a mentősök tudomá­nyos tanácskozása Szekszárdon, a Ba­bits Művelődési Központ színházter­mében. Az Országos Mentőszolgálat és a Tolna megye 104 Mentőalapítványa szervezésében harmadik tavaszi szim­póziumát tartotta a Magyar Oxyológiai Társaság. Oxyológia a sürgősségi or­vostan, a mostani tanácskozás pedig az ország mentőszervezeteinek két­évenként megtartott vándorgyűlése. Mikor, még a télen, Kovács Évát, a Tolna megyei mentő-főorvost fel­kérték a kétnapos rendezvény megszervezésére, úgy döntöttek, az előadások, viták középpontjába a tömeges baleseteket, s - lévén a megyében az atomerőmű -, a su­• gészségügyet teszik. Később a lorú történések, először paksi atomerőmű üzemzavara, majd a siófoki buszbaleset, mind a két té­mát aktualizálták. A szokottnál is nagyobb érdeklő­dés kísérte a veszprémi mentő-fő­orvos, a siófoki mentés kárhely-pa­rancsnokának, Czirner Józsefnek, majd Ótos Miklósnak, a Paksi Atomerőmű főorvosának előadá­sát. Czirner főorvos kollégáinak, te­hát szakembereknek számolt be ar­ról, a riasztásra honnan, mennyi idő alatt érkeztek meg a mentőau­tók, mentőhelikop­terek. Elmondta, példásan Vizsgázott a mentőszervezet, sokkal több sebe­sültet is el tudtak volna látni, de saj­nos a vonat elé ke­rült busz legtöbb utasán már nem le­hetett segíteni. Em­lített egy apró, de javítandó hibát, voltak néhányan, akik, amikor meg­érkeztek a baleset színhelyére, úgy láttak munkához, hogy nem jelent­keztek be rádión a kárhely-parancs­noknál, ami esetleg zavart okozhatott volna. Ótos főorvos az erőműben sugárszennyeződést szenvedett dolgozók sugármentesí­téséről, szaknyelven dekontam­inálásáról tartott előadást. Ő arról beszélt, hogy az első paksi blokk indítása óta, több mint húsz év alatt, 41 alkalommal kellett beavat­kozniuk, s munkájuk minden alka­lommal eredményes volt. Göbl Gábor, az Országos Mentő­szolgálat főigazgató főorvosa a mentők gyorsaságáról elmondta, jelenleg a balesetek, sürgős esetek 77 százalékában 15 percen belül a helyszínre érnek, s a következő évek fejlesztése azt kell, hogy ered­ményezze, hogy ez az arány tíz százalékkal magasabb legyen. A sérültek jobb, gyorsabb ellátá­sát eredményezheti, ha a kórházak­ban - az amerikai Vészhelyzet cí­mű tévé filmfolyamból ismert ­sürgősségi fogadóhelyeket, osztá­lyokat alakítanak ki. Ezek létesíté­séről már jogszabályok rendelkez­nek. Elmondta, az ugyan a mentők hivatali kompetenciáján kívül esik, de ezekkel az osztályokkal, helyek­kel nagyon szoros szakmai kapcso­latot alakítanak ki, mert a helyszíni és a kórházi sürgősségi ellátás egy­séges folyamatként kell, hogy mű­,ködjön. - szl-ná­Kitüntetettek az ápolók nemzetközi napján Az ápolók nemzetközi napja alkalmából tartott ünnepségen, melyet a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza szervezett, öt szekszárdi egészségügyi dolgozó részesült főigazgatói kitüntetésben illetve dicséretben 2003. május 16-án, a szekszárdi Garay János Gim­názium dísztermében. műtősnő, gyermekosztály szakápoló, ideggyógyászati osztály KOVÁCS MARTA BÉRDI KLÁRA ALMÁSI LAJOSNÉ endoszkópos szakasszisztens, II. belgyógyászati osztály DOSZPOD JÓZSEFNÉ vezető asszisztens helyettes, radiológiai osztály gyógytornász, központi gyógytornász szolgálat A kitüntetéseket dr. Muth Lajos főigazgató-főorvos és Asztalos Györgyné megbízott ápolási igazgató adta át. RUTKAIGÉZÁNÉ Fanatizmus és hivatástudat Az ideggyógyászati osztály kitüntetett szak­ápolója, Bérdi Klára elmondta, hogy 1975 óta dolgozik a szekszárdi kórházban: a gyermek­osztályon kezdte szakápolóként, majd a rende­lőintézet következett. Jelenlegi osztályán, illetve munkakörében 4 éve van. Hozzátette, védő­nő szeretett volna len­ni, amire abban az idő­ben különböző átkép­zéssel lett volna mód. Ez irányú elképzelése nem valósult meg, de azóta is folyamatosan tanul, képezi magát (a bevezetett regisztrációs kártya ezt hivatott elő­segíteni), hiszen egyre több és több gyógyszer , valamint gyógymód kerül bevezetésre az egészségügyben. Hivatása pozitívumaként ki­emelte, a magatehetetlen, zavart betegek „kérő­esdeklő" tekintetét látva jó érzés az, hogy segít­hetnek a rászorulókon, és hogyha a körülmé­nyek úgy hozzák, rájuk mindig számíthatnak. Negatívumként az anyagiak hiánya az, ami megemlítésre került, valamint a 12 órás műsza­kok okozta fizikai, idegi fáradtság, annak elle­nére, hogy az osztályon nincs nővérhiány. Meg­említette, hogy munkakörülményeik megfelelő­ek, ígéretet kaptak arra, a közeljövőben légkon­dicionáló berendezéssel szerelik fel az ITO-t, ami lényegesen javítaná a betegek komfortérze­tét. A kitüntetett szakápoló úgy fogalmazott, amíg pályája elején nem szívesen mondta el ma­gáról, hogy ápolónő, az utóbbi évek változásai pozitív állásfoglalásra késztetik az embereket a szakmával kapcsolatban. ***** Kovács Márta, a gyermekgyógyászati osztály műtősnője hangsúlyozta, mindig erre a pályára készült, már kisgyermekként is orvososdit ját­szott szívesen. 1971-ben került a kórházhoz, az általános sebészeti osztályra. Olyan kiváló szak­emberek mellett tanulta a szakma mesterfogá­sait mint Vörös János vezető műtősasszisztens és dr. Kelemen Endre osztályvezető főorvos. A gyermekgyógyászati osztály épülettömbjének átadásakor (1990) került „gyermek közelbe". Más-más világ a felnőtté és a gyermeké, nagyon szeretetigényesek a gyermekek, még egy nem túl vidám kórházi együttlétben is jól lehet velük kommunikálni, a legfontosabb velük szemben az őszinteség, a legkisebb füllentéssel is eltávo­líthatjuk a csöppségeket magunktól - emelte ki a műtősnő. Beszámolt arról, az orvostudo­mány nagyléptékű fej­lődése mennyire meg­könnyíti a munkájukat, míg régebben saját ma­guk főzték ki a fecsken­dőket, varróanyagokat, ma már a modern, ste­ril és egyszer használa­tos anyagok nélkül el­képzelhetetlen egy mű­tő működése. Úgy érzi az eltelt 32 évben bebi­zonyította, hogy lehet rá számítani, hűségének, valamint szívvel-lélekkel végzett munkájának is szólhat az elismerés. A komplexum indulásakor dr. Kántor János sebész főorvossal teamet alkot­va sokszor otthoni munka keretében végezték a műtőeszköz-, illetve anyagigénylésének szak­mai adminisztratív munkafázisait. Kiemelte, hogy nagyon összetartó és szakképzett társa­sággal dolgozik a műtőben, kollégáinak lapunk hasábjain keresztül szeretné megköszönni a munkájukat, mivel úgy gondolja az elismerés­ben az egész kollektíva munkája benne van. B. L. - Fotó: Nagy Ági

Next

/
Thumbnails
Contents