Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-01-26 / 3. szám

M , szekszAhdi 2003. JANUÁR 26. VASARNAI* Szekszárdi nevezetes napok 2003-ban •••••mimKjwKKVf.: •••• ss JÚLIUS 2-án 115 éve, 1888-ban elkészült a Szent János-vashíd (a Hármashíd). 3-án 105 éve, 1898-ban a helyi tűzoltók báljának tombolájára fődíjul egy fölnyergelt pónilovat ajánlottak fel. 4-én 85 éve, 1918-ban a szekszárdi szőlők egy részét végpusztulás fenyegette, ezért a polgármester küldöttséggel járt a földmívelési miniszternél. 5-én 105 éve, 1898-ban a helyi tébolydába szállították a dunaszentgyörgyi vadembert, akit a mezőőr csalogatott elő a község nádasából. 7-én 95 éve, 1908-ban megalakult a Molnár-féle Nyomdai Részvény«

aság, megyénk egyik legnabb üzeme, a mai Szekszárdi Nyomda világhírű elődje. 9-én 125 éve, 1878-ban elhunyt ifjabb báró Augusz Antal, aki kora nyelvtehetségének számított. 100 éve, 1903-ban a helybeli kőművesek 15%-os béremelést és a 12 órás munkaidő tíz órásra csökkentését kérték. 10-én 105 éve, 1898-ban a pécsi püspök dr. Fent Ferencet nevezte ki újvárosi plébánosnak. 12-én 110 éve, 1893-ban súlyos jégverés pusztította el a szekszárdi szőlők jelentős részét. 15-én 85 éve, 1918-ban a király Zöld Márton izraelita származású ezredesnek magyar nemességet és sióagárdi előnevet adományozott. 16-án 115 éve, 1888-ban a filoxérabiztos kimutatása szerint a helyi szőlők egy százalékán sem pusztí•

jmég a szőlőgyökértetű. én 130 éve, 1873-ban a két szekszárdi nőegylet közös színielőadásán föllépett Eibenschiitz Mari, városunk szülötte, akit hölgyeink támogattak abban, hogy később országos hírű színésznő lehessen. 19-én 95 éve, 1908-ban a helyi leány polgáristák rajzait elküldték a londoni világkiállításra. 24-én 115 éve, 1888-ban Graics Endre festő megkezdte a belvárosi templom képeinek restaurálását. 25-én 55 éves lenne városunk szülötte, Baka István költő, író, drámaíró és műfordító. 29-én 140 éve, 1863-ban hunyt el Séner Ferenc kántor és zeneszerző az első a helyi dalárda alapítója. AUGUSZTUS 2-án 115 éve, 1888-ban Szekszárd a soproni bencésekkel kezdett tárgyalást gimnázium létesítése ügyében. 3-án 125 éve, 1878-ban a helyi 2000 választó között 800 nemzeti színű zászlót osztottak ki a Függetlenségi '48- Párt kortesei. 5-én 115 éve, 1888-ban megyeszékhelyünk lakója, Büky György Élet és szerelem című keringőjével pályadíjat nyert. 6-án 135 éve, 1868-ban született helyi gimnáziumunk tanára, Ács Lipót, aki a milánói világkiállításon aranyérmet nyert. 9-én 135 éve, 1868-ban elhunyt Szekszárd szülötte, Parragh János lelkész, teológiai író. 11-én 125 éve, 1878-ban a helyi választók fáklyás menettel tisztelték meg Szigeth Gábort, aki veszített. 120 éve, 1883-ban született helységünkben Felsőőri Lajos (Fránek Dömötör) cisztercita paptanár, majd világi pap, irodalomtörténész. 85 éve, 1918-ban étkezésre szánt kismacskákat árusítottak a szekszárdi piacon. 14-én 85 éve, 1918-ban 1,5 millió korona alaptőkével megalakult a Szekszárdi Borértékesítő Rt. 15-én 965 éve, 1038-ban elhunyt I. István, megyénk megalapítója. 125 éve, 1878-ban a kitűzött határidőre és árért készült el a szekszárdi polgári fiúiskola épülete. 17-én 130 éve, 1873-ban rablók vitték el az újvárosi templom kegyszereit. 20-án 90 éve, 1913-ban alakult meg a Szekszárdi Törekvés Sport Egylet. 21-én 90 éve, 1913-ban 100 helyi kisgazda a város nagyközséggé Eibenschütz Mari Ditrói Mórné korában való visszaalakítására adott be kérvényt. 22-én 90 éve, 1913-ban az ország első cserkész-tűzoltócsapata gyakorlatozott városházánk udvarán. 70 éve, 1933-ban indiai kerékpáros érkezett a megyeszékhelyre. 24-én 65 éve, 1938-ban Szakály Ferenc szekszárdi újságíró a Tolnamegyei Hírlapba Katolikus ember nem lehet nyilas címmel írt cikket. 27-én 70 éve, 1933-ban a Szekszárd Szálló cigányprímásának esküvőjére a vármegye és a város adott hintókat. 28-án 235 éve, 1768-ban halt meg Szekszárd első irodalmár szülötte, Gerő György jezsuita tanár és műfordító. 29-én 105 éve, 1898-ban Perczel Dezső belügyminiszter szülővárosába tett látogatást, s a megyei múzeumnak adományozta bronzkori és római kori urnagyűjteményét. 30-án 150 éve, 1853-ban született Szekszárdon Steiner Lajos újságíró, helytörténész. 120 éve, 1883ban Unger Domokos gyógyszerész a filoxéravész elleni előkészületekre ösztönözte lakóhelyünket. 115 éve, 1888-ban a Szekszárd Vidéke hírt adott róla, hogy Stein Aurél révén az első itteni vörösbor szerencsésen és hibátlan minőségben jutott el Indiába. SZEPTEMBER 1-jén 90 éve, 1913-ban a helyi sajtó hírt ad a megyeszékhelyről Krassószöfény megyébe költözött, Bunyaszekszárdot alapító rokonainkról. 2-án 295 éve, 1708-ban Béri Balogh Ádám serege Kölesdtől Szekszárdig üldözte a csúfos vereséget szenvedett labanc-rác hadakat. 5 éve, 1998-ban hunyt el Szekszárdon Biró Annamária fazekas, népi iparművész. 3-án 70 éve, 1933-ban az iparos otthonban műkedvelő fiatalok mutatták be Gárdonyi Géza Ida regénye című művét. 4-én 105 éve, 1898-ban jelent meg Babits Mihály első nyomtatott alkotása, Julius Mosen Távolba száll című versének fordítása. 5-én 130 éve, 1873-ban nyolcvan napi szárazság ért véget a megyeszékhelyen. 85 éve, 1918-ban eltemették Geiger Gyulát, a Szekszárd Vidéke egykori szerkesztőjét, Dienes Valéria atyját, Babits regényalakját. 7-én 130 éve, 1873-ban Boda Vilmos felhívást intéz Szekszárd lakóihoz az önkéntes tornász- és tűzoltóegylet megalakítása érdekében. 8-án 225 éve, 1778-ban először tartottak búcsút az ekkor átadott Remete (valójában Szent Anna-) kápolnában. 125 éve, 1878-ban halt meg Augusz Antal, Liszt barátja és vendéglátója, megyénk alispánja, majd a Helytartótanács elnökhelyettese. 85 éve, 1918-ban Szekszárdon is megalakult a Hangya Szövetkezet. 9-én 105 éve, 1898-ban a DunaGőzhajózási Társaság beszüntette a gemenci hajóállomás működését. 85 éve, 1918-ban elhunyt városunkban Sass Erzsike, aki Petőfit A négyökrös szekér című versre ihlette. 10-én 105 éve, 1898-ban meggyilkolták Erzsébet királynét, akinek tiszteletét nálunk egykor tér, ma emlékfák őrzik a Luther téren és a Jobbremetén. 11-én 940 éve, 1063-ban meghalt I. Béla király, a szekszárdi apátság alapítója. 12-én 85 éve, 1918-ban a főispán a szekszárdi borkereskedőket felszólította: ajánlják föl minden századik liter borukat egy helyi tüdőbeteg-szanatórium létesítésére. 13-án 100 éve, 1903-ban közölte a Tolnavármegye, hogy városunk nevét a belügyminiszterként is ténykedő Tisza István Szekszárd alakban rögzítette. 14-én 65 éve, 1938-ban a gemenci erdőben lőtte 100000. vadját - egy 14-es szarvast - József főherceg. 16-án 125 éve, 1878-ban a Boszniában elesett hét szekszárdi huszárért mondtak emlékmisét. 20-án 100 éve, 1903-ban született Szekszárdon Esze Tamás" történész, akinek emlékét különgyűjteménye is őrzi városunkban. 23-án 125 éve, 1878-ban kötöttek házasságot Dienes Valéria szülei: Geiger Gyula és Benczelits Erzsébet. 24-én 135 éve, 1868-ban elhunyt városunk szülötte, Mutschenbacher Antal professzor, fiúneveldetulajdonos és nyelvkönyvíró. 25-én 120 éve, 1883-ban született Vendel István, aki leghosszabb ideig volt városunkban polgármester. 65 éve, 1938-ban Szekszárdon avatta föl zászlaját Tolna Vármegye Vitézi Széke. 26-án 100 éve, 1903-ban ünnepelték Klieber Györgyöt, aki 40 éve volt a belvárosi templom kántora. 27-én 90 éve, 1913-ban először mérkőzött egymással a helyi gimnázium két focicsapata: a győztesek egyike Sipos Márton, a későbbi világcsúcsot úszó sportember. 30-án 85 éve, 1918-ban Kiss Lajos zólyomi gyógyszerész megvette A fekete sashoz címzett szekszárdi (Szondy-féle) patikát. Dr. Töttós Gábor