Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-11 / 18. szám

2003. MÁJUS 11. , szekszárdi VASÁRNAP M Irodalom és élet Az idei Csányi-díjas A „Kézjegy" Tolnai Tollforgatók Klubja megalapításának tizedik évfordulója alkalmából háromnapos konferenciát szervezett Szálkán május 2-4-ig. A Tolnai Tollforgató Találkozón a rendező egyesületen kívül három további alkotó közösség vezetői - az Art'Húr (Zsámbék), a HetedHéthatár (Pécs) és a Hegyaljai Alkotók Társulása (Nyíregyháza) - képviseltették magukat. A konferencia keretein belül sor : V. Horváth Mária került a „Csányi László emlékére" plakett átadására, melyet 2003-ban V. Horváth Mária vehetett át - aki egyebek között lapunk munkatársa is - a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnökétől, Pogátsa Alajostól. Neves előadók - így Tüskés Tibor, Szíjártó István és Gacsályi József - osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel napjaink magyar irodalmáról, kulturális éleAz olvasó nem felejt Alázat a szakma iránt: a Csányi-díj titka? Orpheus fogad. Kissé megijedek. Kezdem már úgy érezni magam, mintha ^e együtt én is a világ alsóbb régióifl^ereszkednék le. Mégis; V. Horváth Maria lakása korántsem sötét vagy félelmetes. Ez azonban nem változtat a torkomba szorult „akasztják a hóhért" érzésen. Mara a 2003. évi Csányi-díj büszke tulajdonosa. Tudtam az elején: ezúttal a bakó maga dugja fejét a hurokba - csakhogy miután a hatalmas termetű fekete macska, Orpheus és gazdája az ajtóhoz vezettek, és utóbbi néhány jól irányzott csapással szétzúzta minden interjúra vonatkozó tervemet, hogy aztán végül reménytelenül beszélgetésbe fulladjunk; nos, ezek után kétségeim támadtak, vajon nem én vagyok-e a szerencsétlenül járt hóhér. Míg Mara szavait hallgatom, két őrzője, Orpheus és Baggio, óriási cicák, átható zöld tekintetüket rámfüggesztik. Csányi Laci bácsiról beszélünk, ki másról. És persze feleségéről, Olgi néniről is. Mara barátként említi őket, s mikor kérdem, mennyi ideig dolgozott együtt Laci bácsival, alig tudja megmondani. Mert elsősorban más jellegű viszony fűzte Csányi Lászlóhoz. Emlékszik, mikor a Népújsághoz került, Laci bácsi hónapokig szinte meg sem látta. Ám azután, hogy egy cikkére felfigyelt, már nem vette le róla a tekintetét. Ő pedig megtanulta tőle: az újságírásban tíz százaléknyi tehetség elengedhetetlen. A maradék viszont színtiszta szorgalom. A szakmát ki kell tanulni, és mindig alázattal kell művelni - az olvasó ugyanis nem felejt. Orpheus a bundáját nyalogatja. A Csányi-díjról beszélünk. Csak örömet jelenthet egy ilyen elismerés - bólogat Mara nyilván. Főképpen, hogy olyan neveket követően került az övé is a plakettre, téről és olvasási szokásairól. A találkozó teljes időtartama alatt megtekinthető volt Kovács Zoltán szekszárdi festő kiállítása. Bemutatásra került a Kézjegy 9 antológia és egyéb kiadványok, továbbá irodalmi és zenés est szórakoztatta a megjelenteket: Kovács Gábor és Ménesi János, valamint Mary Zsuzsi közreműködésével. A Decsi Kiss János vendégül látta tollforgatók végül eltekintettek az eredetileg tervezett kommüniké kiadásától, mely a végzett munka tapasztalatait lett volna hivatott megjeleníteni. K. P. mint Ordas Iváné vagy László Ibolyáé. Akikkel szintén szorosabb volt a kapocs az egyszerű munkatársi viszonynál. Miként Laci "bácsi, ők is mindannyian folyton dolgoztak valamin, ha nem írásban, hát gondolatban. De még ezeket a közös vonásokat ismerve sem jutott volna eszébe, hogy ő is a kitüntetettek sorába léphet. Baggio a lábamhoz dörgölőzik. Kettős arculatú díj ez a plakett. Ez, mondja Mara, az újságírást a szépirodalmi munkásságától élesen soha külön nem választó Csányi Lászlóról elnevezett elismerésnél nem meglepő. Az is eszébe jut, hogy Laci bácsi, míg ezzel az alázattal, szorgalommal és tökéletességre törekvéssel írt, ha egy szöget kellett beverni, rögtön Olgi néniért kiáltott. A kitüntetést odaítélő kuratóriumban egyébként megbízik, ismeri jártasságukat a témában. Ami külön öröm a számára, hogy a döntés egyhangú volt. Megnyugtató egy zsűri maradéktalan bizalmát élvezni. Orpheus dorombol. Lapokról beszélünk, természetesen. Mindig „napilapos" volt, mondja. Valóban, még a teljességre nem törekvő felsorolás (Népszabadság, Tolnai Népújság, Dátum, Mai Nap, Tina, Szekszárdi Vasárnap) is ezt támasztja alá. íme, itt látszik, mennyire helytálló volt kilenctizednyi szorgalmat emlegetni. A Vasárnap, emeli ki Mara, mégis különleges. Ugyanis sokkal közelebb engedi az olvasóhoz, mint bármely másik lap. Hiszen ő is itt lakik, itt éli a mindennapokat. Itt lát, itt hall, itt ír. Baggio a fülét vakartatja. Mikor kifelé megyek, sarkamban a fekete macskával, a sietségben nem merek visszanézni. Nehogy úgy járjak, mint szegény Orpheus, hogy elveszítem alvilágból kimentett drága Eurydicémet; a néhány szót, mely még emlékezetemben megragadt. Mert ha elhagyom, többé már hiába kergetem. Biaggo lő. Gól? Kosztolányi Péter Fotó: Nagy Ági I Borítékolás? Ne dőljünk be... Sokakban vetődik fel a napi 8 órás munka mellett a jövedelem-kiegészítés. Az egyik legegyszerűbbnek a borítékolás tűnhet. Csak kinyitjuk az újságot és megrendelhetjük válaszborítékért a tájékoztatót. Általában csak a név és a cím van feltüntetve a hirdetésben telefonszám nélkül. Nemcsak borítékolást, más kiegészítő kereseti lehetőségeket is ígérnek. Nos, a gyanútlan, jövedelem-kiegészítésre vágyó ember ebben a borítékban kap egy jelentkezési lapot, melyet egy hangzatos nevű, állásokat közvetítő irodába kell eljuttatniuk, mellékelve egy csekkel, hogy megkaphassák a kezdőcsomagot. (Ez az összeg tájékoztató jelleggel kb. 6000 Ft.) Ezzel nem is lenne probléma, ha az ember ennyi befektetéssel megkapná amit vár, de a csomag tartalma a következő: internetről levadászott munkalehetőségek az ország különböző területeiről (még véletlenül sem Tolna megye...), melyeket, ha minimálisan értünk a számítógéphez és az internet használatához, mi magunk is megnézhetünk bármelyik nagyobb könyvtárban. Aztán, mivel a szórólapozás, kérdőívezés főként a fővárosi embereknek szól, illetve az állásajánlatok többsége végzettséghez, diplomához, gyakorlathoz kötött, maradunk az először tervezett borítékolásnál... Kifizetjük a pénzt és várjuk a borítékokat. Ha szerencsénk van, néhány hét alatt megérkeznek, tele ugyanolyan jelentkezési lappal, mint amilyet mi is kaptunk annak idején. Más dolgunk nincs is, csak az újságban hirdetést feladni, amelyben már mi tájékoztatunk másokat válaszborítékért... Pénzünk csak akkor lesz belőle (1000-1200 Ft), ha az, akit mi tájékoztatunk, kifizeti a 6000 Ft-ot a hangzatos nevű munkaközvetítő irodának. Ezzel ugyanúgy becsapunk egy másik szegény embert, aki szintén a megélhetését szeretné kicsit biztosabb alapokra helyezni... Statisztikai adatok szerint 100 emberből 15 bedől... Chochol Erzsébet SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VAROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOT HIRDET vízügyi előadó munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: - egyetemi vagy főiskolai szintű építőmérnöki (vízépítő, vízellátási és csatornázási) szakképzettség, - magyar állampolgárság, - büntetlen előélet. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó legfontosabb személyi adatait, -részletes szakmai önéletrajzát, addigi munkaköreinek ismertetését, - jelenlegi munkakörét, beosztását. A pályázathoz csatolni kell: - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, -a képesítést igazoló dokumentumok másolatait. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: - több éves közigazgatási gyakorlat, - közigazgatási alapvizsga, -szakirányú műszaki ellenőri I. vagy II. szakképesítés megléte. Az illetmény megállapítása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján történik. A kinevezés határozatlan időre szól. Az állás a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázatot „vízügyi előadó" jeligével ellátott zárt borítékban Szekszárd Megyei Jogú Város aljegyzőjéhez (7100 Szekszárd, Béla tér 8.) kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2003. május 20. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidőt követő 15. nap. A betöltendő munkakörről felvilágosítást Szeleczki József műszaki irodavezető nyújt a 74/504-106-os telefonszámon.