Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-10-27 / 38. szám

SZEKSZÁRDI 2002. OKTÓBER 27. „Szabadságvágya, hazaszeretete és egészséges létérdeke mindenkor szétfeszíti a bilincseket" A hagyományoknak megfelelően az idei ünnep és megemlékezés a polgármesteri hivatal konferenciatermében kezdődött, ahol Kocsis Imre Antal polgármester köszöntötte az 56-os szekszárdi események egykori résztvevőit és hozzátartozóit, majd Tőttös Pál idézte fel a forradalom szekszárdi történéseit és a megtorlás éveit. A megemlékezés a hivatal falán elhelyezett emléktábla koszorúzásával fejeződött be, ahol Tőttös Pál „Áldott legyen az itt kőbe vésettek emléke, amíg magyar ember él e földön" mondatával fejezte ki tiszteletét és megbecsülését egykori harcostársai előtt. A belvárosi templomban a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott ünnepi hangversenyt. Az 56-os Szent István téri emlékműnél térzene várta az emlékezni összegyűlt városvezetőket és polgárokat. Kocsis Imre Antal polgármester köszöntőjében az ünnep lényegét firtatva elmondta, hogy ez az ünnep és minden ünnep annyit ér, amennyit abból át tudunk élni és csak akkor lesz igazi ez az ünnep is, ha nem megszokásból, hanem őszintén jövünk ünnepelni. Ahhoz pedig hogy '56 igazi ünneppé váljon a ma még köztünk élő, egykori forradalmárok emlékeiből kell megalkotnunk saját '56 kultuszunkat, mert csak így lesz teljes és igazi e nap ünnepe. A köszöntő szavak után dr. Deák Gábor, a Politikai Foglyok Szövetsége Tolna megyei elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. A szónok felidézve saját emlékeit, a forradalom és szabadságharc bel- és külpolitikai vonatkozásait is felelevenítette. „Ünnepelni és megemlékezni gyűltünk össze 1956. október 23án kezdődött és november 4-én vérbe fojtott nemzeti felkelés és szabadságharc 46. évfordulóján. Ez a csodálatos és rettenetes 12 nap ámulatba ejtette az egész nyugati világot. Egy kis nép megelégelte a szovjet típusú diktatúrát, fellázadt, fegyvert fogott, követelte az idegen megszállás megszűntét és az idegen hatalom magyar kiszolgálóinak eltakarodását. Az 1956-os forradalom a magyar történelem kiemelkedő eseménye volt és az is marad. Van-e máig érvényes hatása 1956 eseményeinek? Igen van. Tudomásul kell vennieminden egyeduralomra törő döntéshozónak - legyen az hazai vagy külhoni hogy a magyar nép türelmes, vendégszerető és munkaszerető fajta, de' a diktatúrát tartósan nem viseli el. Szabadságvágya, hazaszeretete és egészséges létérdeke mindenkor szétfeszíti a bilincseket. Kis nép vagyunk, de nem kell szégyenkeznünk értékeink birtokában. Országunk a nagy gondolkodók és alkotók ezreit, a jó munlani, el kell vállalni bűneiket, hogy a szenvedések átélőinek legyen kinek és legyen mit megbocsátani! Tisztelt ünneplő közönség tekintsenek tisztelettel, együttérzéssel és hálával az 56-os forradalom áldozataira és meghurcolt, megbüntetett túlélőkre, most első sorban az ünnepen megjelent Tolna megyei 56-osokra. Kívánjanak nekik megbocsátó szívet és békés örökséget!" Az ünnepi beszéd után az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola diákjai adtak színvonalas ünnepi műsort, majd a város vezetői, a politikai pártok intézmények és fegyveres testületek tagjai helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél. kások millióit adta a világnak. Tartsunk lépést ezután is a fejlett világgal és nagyon vigyázzunk, hogy a fegyverek diktatúrájának áldozataiból ne váljuk a pénz diktatúrájának kiszolgáltatottjaivá. Az 1956-os forradalom áldozatainak és kárvallottainak sorsát nem lehet meg nem történtté tenni. Az átélt szenvedéseket anyagilag valamelyest kárpótolta és kárpótolja a társadalom. De kell még valami! Őszinte erkölcsi elégtétel! A szenvedések okozóinak be kell val*