Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-08 / 44. szám

2002. DECEMBER 8. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M Vasárnapi vendég Vendégem a Gemenc presszóban, Horváth Éva Anita, a 2002. évi, sorrendben a IX. Alisca Szépe Szépségverseny első helyezettje, királynője. Horváth Éva Anita 16 éves, a Bezerédj Szakközépiskola II. éves tanulója, a Rózsa kollégium lakója, egyébként madocsai származású. - Kezdjük a jelentkezéssel, önként és dalolva vagy valakik rábeszélésére jelentkeztél a szépségversenyre? - Aki először szólt, az a kollégiumban a csoportvezetőm, Andiné Csorba Klára. Gondolkodtam rajta, megkérdeztem a szüleimet, a barátaimat, s mindenkinek az volt a véleménye, hogy jelentkezzem. Bevallom, egyedül nem döntöttem volna így, ugyanis nem érzem ma•

annyira szépnek és nem nai kívántam a „kifutót". Szóval a többség döntött és így utólag hálás vagyok nekik. - Hogy zajlott a felkészítés, mit tanaltatok meg a nagy nap elérkezéséig? - Strick Szilvia modell tanította a mozgáskultúrát, megtanultuk a színpadi mozgást, az alakzatokat, amjt a felvonulások alatt látott a közönség. Fontos volt a fodrász és a kozmetikus kiválasztása, nekem Puska Mariann volt a fodrászom, a sminkemet pedig Göndör Zita készítette. - A versenyzők négy alkalommal, más-más ruhában vonultak fel. Számodra melyik volt a legkedvesebb? - A sportosban éreztem a legjobban magam, valószínű azért, mert ebben járok a mindennapokban is. Azt hiszem a versenyző társaim is ^^voltak ezzel. A fürdőruhában és |Bhérneműben való felvonulástól teltünk mindannyian a legjobban, akkor nagyon nagy volt az izgalom a színfalak mögött, azt hiszem ez érthető is, hiszen az ember nincs ahhoz hozzászokva, hogy 600-an nézik, amint levetkőzve sétál. Ami még egy-két versenyzőtársamat kivéve, gondot okozott a magas sarkú cipő, amihez ez a korosztály szintén nem szokott hozzá, én otthon gyakoroltam a magas sarkú cipőben a járást, ami nem egyszerű, színpadon pláne. - Milyen volt a felkészülés alatt a hangulat? A lányok egymás között tippeltek-e a győztesre? - A felkészülés alatt nem tekintettük - később sem - egymást ellenfélnek, a hangulat jó volt, mindenki azzal volt elfoglalva, hogy a legjobban megtanulja a lépéseket, és a megfelelő járást, testtartást. Ami szintén szerencsés, nem volt klikkesedés, együtt volt a csapat. Ez abból is látszott, hogy a lányok 85%-a tippelte meg győztesnek Papp Yvettet, aki a III. helyezett lett. - Mikor kezdtél el igazából izgulni, mikor érezted azt, hogy a próbáknak vége, élesben kezdődik a verseny? - A verseny napján, amikor délután 2-kor bementünk a művelődési házba, akkor éreztem, hogy leblokkolok. Egyszerűen azt éreztem, hogy nem tudok, nem akarok felmenni a színpadra, annyi ember szeme előtt felvonulni. Szerencsére ott volt a barátom, aki türelemmel viselte ezt a hangulatomat és nem hagyott visszautat. - A felvonulások után, beszélnetek is kellett. Ez mennyire volt nehéz? - Nagyon! Senki sem tudja elképzelni, csak aki már próbálta, hogy egy ilyen verseny végén, amikor végigizgulta magát az ember, akkor még beszélnie is kell. Természetesen ebben az is benne van, hogy egyikünk sem „szónok", nehéz volt, még akkor is, ha előtte mindent átgondoltam, hogy mit fogok egy-egy kérdésre válaszolni. - Eredményhirdetés.... - Kimondva, vagy kimondatlanul egy ilyen versenyen mindenki első szeretne lenni. Ez természetes, még akkor is, ha ezt másnak előtte nem valljuk be, de mindenki magában ezt szeretné. Amikor kimondták, hogy ki a III. helyezett, akkor senki sem lepődött meg, tudtuk ő benne lesz az első háromban. Akkor már gondoltam arra, hogy mi lenne ha... S akkor kimondták a II. helyezést. Egy pillanatra minden reményt elveszítettem, de nem sokáig. Amikor kimondták a nevem, hogy 1. helyezett, nem akartam elhinni, aztán akkora örömet éreztem, mint még soha az életemben. Ezt nem lehet elmondani, ezt át kell élni. Ez a tipikus esete annak, hogy annyira örültem, hogy sírva fakadtam. A koronával a fejemen ami állandóan le akart csúszni, mert nem tudtam az izgalomtól egy helyben állni, meg a frizurámba sem lehetett rendesen beleszúrni egyre csak azt ismételgettem magamban, hogy mégis csak én lettem az első. Ez a korona dolog jól jött, ugyanis elterelte a figyelmemet a sírásról és csak az öröm maradt. Egyébként a mai napig nem tudom felfogni, csak örömet érzek. - Fantasztikusan sok ajándékot kaptál, elsősorban két hetet Görögországba, a többit nincs is hely felsorolni... Mikor, kivel mész Görögországba? - A jövő nyáron és természetesen a barátommal. A többi nyeremény is nagyon jól esett, bár alig tudtam számon tartani, hogy mennyi mindent kaptam. Bevallom, ha rajtam múlott volna, akkor elosztottam volna ezeket az ajándékokat a többi versenyző között. A fődíjnak persze borzasztóan örültem, de belegondoltam magam az ő helyükbe, s azt éreztem, ha én lettem volna a 4-5-6 vagy a többi helyezett, nekem is jólesett volna legalább egy nagyobb ajándék. Persze kaptak ők is, de ... - Ezzel a gondolatoddal, fiatal korod ellenére, ahogy azt a felnőttek szokták mondani, biztos nemcsak a volt versenyző társaid, de mások előtt is nagyon szimpatikus leszel. Azt viszont tudod, hogy a versenyek olyanok, hogy mindig az első helyezett az, aki mindent „visz". A szüleid mit szóltak az első helyezéshez és a sok ajándékhoz? - Amikor reggel hazamentem Madocsára, még ágyban találtam őket. Nagyon kíváncsiak voltak, s amikor elmondtam, hogy I. helyezést értem el, sírtak. Ahhoz képest, hogy apukám ellenezte először az egész jelentkezésemet, nagyon boldog és büszke volt és nagyon örültek a sok ajándéknak. - így győztesként elgondolkodtál már azon, hogy esetleg meghívhatnak majd más szépségversenyekre, esetleg fotózásra? - Talán elfogadnám, talán nem. Mindenesetre gondolkodnék rajta, mert nem áll hozzám közel ez a világ. Azonkívül, még nagyon fiatal vagyok, első a tanulás. Persze, ha nem akadályozna a tanulásban és az iskola mellett tudnám csinálni, akkor igent mondanék. Bár már hallom is aput, ahogy mondja: A tanulás az első. - Most II. éves vagy, még van időd a továbbiakról gondolkodni. Ha minden jól megy az iskolában, milyen életpályát, foglalkozást tudnál magadnak elképzelni? - Kereskedelmi marketing menedzser szakon tanulok, s ezen szeretnék tovább tanulni, s ha választhatnék, akkor a reklám szakmában dolgoznék szívesen. - Mit tanácsolnál azoknak a lányoknak, akik kacérkodnak a gondolattal, benevezzenek-e a X. Alisca Szépe Szépségversenyre jövőre? - Mindenképpen próbálják ki. Aki nem kifejezetten a kifutók világát választja hivatásul, annak egy egész életre szóló élményt jelent. Ma már nagyon sajnálnám, ha ez kimaradt volna az életemből. Próbálják meg, nagy élményekkel és tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak. Semmi hátránya nincs, csak előnye. Sok mindent megtanulnak, sok mindent megtudnak magukról. - Mit is mondhatna mást egy királynő, akinek még „meg sem száradt a fején" a korona. A barátod, az osztálytársaid, kollégiumi társaid hogy fogadtak? - A barátom nagyon boldog volt, ö végig mellettem volt, a felkészülés alatt is ösztönzött és az ajándékban is osztoztunk, hiszen vele megyek Görögországba. Az iskola és kollégista társaim is nagyon örültek, legalábbis akik szeretnek. Sok gratulációt kaptam, s ha arra gondolok, hogy még mennyien nem tudják... Fotó: Nagy Ágnes A Zepter Tolna Megyei Képviselete értesít minden érdeklődőt, hogy a Postabankkal kötött megállapodás értelmében, ÁRUVÁSÁRLÁSI HITELAKCIÓ keretén belül, ÖNERŐ NÉLKÜL VÁSÁROLHAT Bioptron-Iámpát és más Zepter-terméket. Még nem késő, karácsonyi ajándékot az egész családnak a Zeptertől, mert a legjobb befektetés és legszebb ajándék az egészség. 7100 Szekszárd, Augusz I. utca 11-13. • Tel.: 74/511-910, 74/511-911 Gondoljon a Zepterre, a Zepter is gondol Önre.