Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-01 / 43. szám

SZEKSZÁRDI 2002. NOVEMBER 10. VASÁRNAP A polgárok kérdései és a városvezetők válaszai Közmeghallgatás 2002. november 25. Közmeghallgatásra hívta Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a város polgárait november 25-én. A délután négy órakor kezdődő közmeghall­gatást téma nélkül hirdette meg a testület, első léi órájában Kocsis Imre Antal polgármester ismertet­te a város négyéves ciklusprogramját, majd a város lakói mondták el észrevételeiket, néha panaszaikat elsősorban a városüzemeltetéssel kapcsolatban. Kocsis Imre Antal szerint a város fejlődése a következő négy évben elindulhat, hiszen hama­rosan befejeződik a Duna-híd építése, még eb­ben a ciklusban megkezdődik az M6-os 56-os utak fejlesztése, ezek az infrastrukturális beru­házások elősegíthetik a város és városkörnyék ipartelepítését, a működő tőke beáramlását. A polgármester azokról a városi és regionális fej­lesztéseket is megemlítette, amelyek a közeljö­vőben a városban lakók komfortérzetét javíthat­• , ilyen a szennyvíztelep rekonstrukciója, ely a kivitelezőváltás után sem fog csúszni, és EU-követelményeket is kielégítő szinten fog működni. Jövőre indul a Dél-Balaton-Sió-völgyi regionális hulladékkezelő program EU-támoga­tással - melyben a szekszárdiaknak igazán jó hír az, hogy a programban a szekszárdi hulladékle­rakó rekultivációja is szerepel, illetve, hogy Szekszárd közelében nem lesz új lerakó. Gyöke­resen átalakul a város közlekedési rendszere, megvalósul a belváros rehabilitációja, a játszóte­rek megújulnak és lesz egy ún. „Energia csoda­park", amely játékos formában mutatja meg a gyerekeknek a különböző energiaforrások mű­ködési elvét és hasznosítási lehetőségeit. A közmeghallgatáson megjelentek többsége a város szemetességét, parkjainak, útjainak, jár­dáinak és vízelvezetőinek elhanyagolt állapotát panaszolta fel. Többen is szóvá tették a tömeg­közlekedés nem kielégítő színvonalát, nevezete­sen a Baranya-völgy gyakoribb elérhetőségét. A tavaszi „felhőszakadás" a város több pontján is katasztrofális helyzetet eredményezett, jelentős károk keletkeztek lakóházakban, utakban, jár­dákban és árkokban. A kritikus területen lakók arra figyelmeztették a testület tagjait, hogy átfo­gó rendezés nélkül a káresemények bármikor megismétlődhetnek. A jelenlévők közül többen kérdésként fogalmazták meg a város eladóso­dottságának mértékét, illetve szóvá tették az ipari park hiányát, illetve azt, hogy a tehermen­tesítő út mentén lévő lakások megígért nyílászá­rócseréje mikor történik meg. Kocsis Imre Antal polgármester válaszában elmondta, hogy az ipari park program hamaro­san indul, több területen is vizsgája a város an­nak kialakításának lehetőségét, és a lehetséges befektetőkkel is megkezdődtek a tárgyalások. Az adósságállomány nagysága 730 millió, en­nek kezelése és csökkentése a város kiemelt fel­adata lesz, és ezt az önkormányzat úgy szeretné elérni, hogy ne járjon együtt a városi vagyon el­vesztésével. A vízelvezetők, utak és járdák problémáját a város vezetése ismeri - mondta a polgármester, ezek javítása, tisztítása már elkez­dődött és természetesen a város igyekszik majd ezen közművek folyamatos szinten tartásra és ha anyagi lehetőségei engedik, a fejlesztésre is. A közmeghallgatáson a feltett kérdésekre a hi­vatal szakemberei is választ adtak, illetve ígére­tet tettek arra, hogy a meg nem válaszolt kérdé­sekre és problémafelvetésekre a helyszínbejárá­sok után adnak írásos választ. Helyére került a Duna-híd záróeleme •••••••••••III i l—HHII'IIIMI|i|| HMM A szekszárdi Duna-híd utolsó, úgynevezett • óelemét a héten illesztették a helyére, ezál­a Dunántúlt az Alfölddel összekötő híd már összeér. Szántó János, a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt. vezérigazgatója el­mondta, hogy az utolsó, 66 méteres 350 tonnás acélszerkezeti elem behelyezését követően az elemeket a konzolokhoz erősítik, azután kerül­nek a helyükre a szegélyek és a korlátok. A konzorcium - amelynek a két vezető tagja a vasbeton munkákat végző Vegyépszer Rt. és az acélszerkezeteket gyártó Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt. - szerint a híd készült­ségi állapota kilencven százalékos, a 2003. jú­nius 30-i átadási határidőt nagy biztonsággal tudják tartani. Ezután a szegélyek és a korlátok mellett elhelyezik a dilatációs szerkezeteket, il­letve szigetelik a hidat, azután kerülnek rá az aszfaltrétegek. Az igaz­gató megjegyezte, hogy az építők hordógurításá­ra jövő márciusban ke­rül sor. A mostani esemény egyik kiemelkedő moz­zanata Kocsis Imre An­tal, városunk polgár­mestere és Kalocsai Pé­ter, Dusnok polgármes­tere ünnepélyes kézfo­gása volt az összeillesz­tett hídon, ami az utolsó mederelem behelyezé­sével együtt nagy számú nézőközönség előtt tör­tént. V.H.M. - Fotó: Nagy Ági m. A magyar is hivatalos nyelve lesz Európának A közmeghallgatás után Braun Márton or­szággyűlési képviselő tájékoztatta lapunkat ar­ról az Európa parlamenti ülésről, melyen, mint a Magyar Parlament delegációjának tagja részt vett. A delegációban - mind a kormánypárti és ellenzéki oldal 11-11 képviselőt delegálhatott ­22 képviselő kapott helyet, akik első alkalom­mal és egyelőre csak jelképesen foglalták el he­lyüket a parlamentben. Az viszont biztos már, hogy a csatlakozás után is ennyi választott ma­gyar képviselője lesz az Európa Parlamentnek ­mondta Braun Márton. A magyar képviselők a háromnapos program keretében a képviselők a különböző frakciók munkájával ismerkedhettek - Braun Márton a néppárti frakcióéval -, majd a nyitóülés előtt a képviselő csoportot fogadta a parlament elnöke, Pat Cox. Az ülésen a csatlakozó országok képvi­selői felszólalási lehetőséget kaptak, Lengyelor­szág, Románia és Bulgária képviselői után a ma­gyar delegáció szónokai, Katona Béla és Szájer József mondhatott üdvözlőbeszédet. Mindkét képviselő anyanyelvén szólalt fel. Ez az alkalom ezért egyben főpróbája is volt a tolmácsolási rendszernek, hiszen minden tagország nyelve, így a magyar is hivatalos nyelve lesz az egyesült Európának. Katona Béla hozzászólásában a csatlakozást nem célnak nevezte, hanem a ma­gyarság abbéli akaratának, hogy ez a nemzet is részt kíván venni az egyesült Európa építésé­ben. A csatlakozást nem ajándékba kaptuk, ha­nem megdolgoztunk érte - mondta a képviselő Szájer József gyermekkori élményét mesélte el ­a határ mellett született, 60 km-re Bécstől, de 20 éves koráig nem járhatott az osztrák fővárosban -, majd hozzátette, hogy reméli, mire az ő gyer­meke 20 éves lesz és Bécsbe indul, már a hatá­ron meg sem kell állnia. A képviselő a vasfüg­göny egy darabjával ajándékozta meg a parla­ment elnökét. Az Európa Parlament ülésén megtárgyalta az úgynevezett országjelentéseket, ezek szerint a csatlakozni szándékozók felkészültek a tagság­ra. A Magyarországról szóló jelentésében Elmar Brok külön kiemelte, hogy az ország jelentős lé­péseket tett a romakérdés megoldásában, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a költségvetés jelenlegi hiánya rendkívül magas. A parlament ülésén a hozzászólók a csatlakozás jelentőségét méltatták; Báron Crespo, a szociáldemokrata frakció frakcióvezetője szerint az egyesítéssel Európa hátat fordít a XX. századnak, amely vér­be borította a földrészt. Romano Prodi szerint most ősz van Európában, a természet a télre ké­szülődik, ezen az ülésen pedig olyan a helyzet, mint az első tanítási napon, semmi sem tökéle­tes még, de mindenkiben nagy a várakozás, a csatlakozás után pedig egy új tavasz bontakozik majd ki a földrészen. A parlament ülése után a csatlakozás előtt álló országok a „Nemzetek konyhája" rendezvényen látták vendégül a kép­viselőket, melyen minden ország bemutatta nemzeti gasztronómiai sajátosságait. Braun Márton azt is elmondta lapunknak, hogy ez a parlamenti delegáció a csatlakozás után is csak tanácskozási joggal vehet részt az Európa Parlament, illetve annak bizottságainak munkájában, a végleges magyar küldöttség tag­jait majd a 2004-ben megtartandó Európa parla­menti választásokon kell megválasztanunk.

Next

/
Thumbnails
Contents