Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-11-17 / 41. szám

, SZEKSZÁRDI TAS4RNAP 2002. NOVEMBER 17. Polgármesteri sajtótájékoztatók Hulladékgazdálko­dási program indul EU-támogatással Sajtótájékoztatón jelentette be Kocsis Imre Antal polgármester, hogy az EU ISPA projektjén ered­ményesen pályázott a Dél-Bala­ton-Sió-völgyi régió 211 települése a regionális hulladékgazdálkodási program megvalósítására. A több hónapos előkészítő munka után az Unió a megvalósít­hatónak és támogatandónak ítélte meg az előzetesen elkészített ta­nulmányt. A project - amely 13-14 milliárd Ft nagyságú - finanszíro­zásából az ISPA-program kereté­ben az EU 65%-ot vállal át, 25%-át az állam finanszírozza, a maradék 10%-át pedig a résztvevő önkor­mányzatoknak kell saját forrás­ként biztosítania. A program szerint a térségben olyan hulladékgazdálkodási rend­szer valósul meg, melyben a hul­ladékokat korszerű, műszaki vé­delemmel ellátott, engedéllyel rendelkező térségi hulladéklera­kók fogadják. A rendszer megva­lósulása után a térségben keletke­zett hulladék mennyisége is jelen­tősen csökken majd, mert szelek­tív gyűjtéssel, válogatással, kom­posztálással és részbeni újrahasz­nosítással hulladékgazdálkodási program ezt garantálni tudja. Igazán jó a szekszárdiaknak, hogy a program szerint a város környékén nem lesz lerakó, illet­ve, hogy a jelenlegi, telített szek­szárdi lerakó rekultivációja is megvalósul. A program következő szakaszá­ban a tendereztetések, a szüksé­ges szakhatósági engedélyezteté­sek, a közbeszerzési eljárások le­folytatása történik meg. Ellehetetlenülő önkormányzatok? Csütörtökön szintén sajtótájé­koztatón ismertette Kocsis Imre Antal - közösen Török Gusztáv Andorral Kalocsa polgármesteré­vel - az SZDSZ Önkormányzati Tanácsadó Testületének álláspont­ját a tervezett jövő évi költségve­téssel kapcsolatban. Kocsis Imre Antal szerint, ha a költségvetés tervszámai nem változnak, 2003­ban az önkormányzatok többsé­géből un. „önhikis", azaz önhibá­ján kívül hátrányos helyzetbe ke­rült önkormányzat lesz. A polgármester szerint ez a helyzet azért következik be, mert a jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmazza azokat a forráso­kat, amelyék a kormány által be­vezetett béremeléseket fedezné, ezeket az önkormányzatoknak sa­ját forrásaikból, bevételeikből kel­lene kigazdálkodnia. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy Szek­szárdon az idei évben közel 600 millió forintot fordított az önkor­mányzat saját forrásaiból intéz­ményfinanszírozásra, 2003-ban ezt az összeget - ha a költségve­tést a jelenlegi formájában fogad­ná el a parlament - 1,1 milliárdra kellene növelni ahhoz, hogy az in­tézményekben dolgozók megkap­ják a bérüket és megőrizzék mű­ködő képességüket. Kocsis Imre Antal szerint ez tarthatatlan, hi­szen, ha a kormányzat nem bizto­sítja a béremelések fedezetét köz­ponti forrásból, akkor tovább foly­tatódik az önkormányzatok va­gyonfelélése és semmilyen szabad forrásuk nem lesz a szükséges fej­lesztésekre. Kocsis Imre Antal szerint van még remény a változtatásra, ezért a tanácsadó testület felvette a kapcsolatot az önkormányzatok tömörítő szövetségekkel, a Tele­pülési Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Megyei Jogú Városok Szövetségével, hogy kö­zösen képviselve az önkormány­zatok érdekeit, egyeztessenek a pénzügyminiszterrel, hogy a költ­ségvetési törvény megfelelő mó­dosításával elkerüljék az önkor­mányzatok tömeges csődközeli helyzetét a következő esztendő­ben. Szekszárd új mérték­egysége a járda? Horváth István, a szekszárdi közgyűlés Fidesz-frakciójának ve­zetője a héten megtartott sajtótájé­koztatón kijelentette, hogy konst­ruktív ellenzékként akarnak mű­ködni, s figyelni, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció betartja-e ígéreteit. Ezt követően kifejtette vé­leményét és frakciójának nemtet­szését a három - egy főállású és két tiszteletdíjas - alpolgármester meg­választásával kapcsolatban. Hang­súlyozta, hogy egyik alpolgármes­ter személyével sincs fenntartásuk, ám a koalíció döntésével igen. Ki­emelte, hogy a polgármester taka­rékos gazdálkodást ígért, ami a há­rom alpolgármester működésével nem valósul meg, sérülnek a város érdekei, azaz „átvágták a lakossá­got". Idézte dr. Tóth Csaba MIÉP-es képviselő szavait, hogy Halmai Gáborné országgyűlési képviselő tiszteletdíjas alpolgármesterként fog lobbizni a városért, de mint mondta, ez parlamenti képviselő­ként a feladatai közé tartozik, mel­lette nemcsak Szekszárdot, hanem több települést is képvisel az or­szággyűlésben. Ezt követően - ahogyan már a hétfői közgyűlésen is - következett mindennek „lefordítása" a meg nem valósulható járdaépítésre, s mint mondta Horváth István, ez­után mindennemű pazarlást a jár­da-hasonlattal teszik közérthetővé. Tehát: a főállású alpolgármester já­rulékokkal terhelt jövedelme és az új bizottsági struktúra költségéből 35 kilométer járdát lehetett volna felújítani, megépíteni a városban. A bizottságok felállásával és a fel­ügyelő bizottsági helyek kiosztásá­val kapcsolatban kifejtette, hogy az is egyértelműen bizonyítja a koalí­ció politikai erődemonstrációját. Megjegyezte, hogy a korábbi gya­korlattal szemben most a nyolc he­lyett csak hat bizottság működik. Viszont az előző ciklusokban egy­egy bizottságban négy képviselő és egy közgyűlésen kívüli, azaz külső tag tevékenykedett, s ennek alap­ján biztosították a 3:2 arányt a koa­líció számára. Most viszont jelentő­sen megemelték a külső tagok szá­mát, s például a gazdasági bizott­ságban három külsős kapott he­lyet, az arány pedig 6:1 lett az el­lenzékkel szemben, ami pedig nem tükrözi a választók akaratát. A legnagyobb probléma a - szo­kásjog szerint ellenzéki többségű ­pénzügyi bizottság felállásában ta­pasztalható, mert úgy tűnik, hogy annak két tagjával megállapodást kötött a koalíció, tehát a közgyűlés pénzügyi kontrollját nem látj^^ biztosítottnak. Kijelentette a I^F desz-frakció vezetője, hogy az ígért takarékossági program például azért sem valósulhat meg, mert - a felsoroltak szerint - a közgyűlés a korábbiaknál mintegy 46 millió fo­rinttal nagyobb működési terheket vállalt magára. Nehezményezik a két - jogi, ügy­rendi és etikai, valamint a vállalko­zás-fejlesztési és turisztikai bizott­ság megszüntetését. Ezzel kapcso­latban dr. Haag Éva képviselő fej­tette ki a frakció álláspontját, mi­szerint ez az új struktúra a demok­rácia megnyirbálását jelenti, a szakmai kérdésekben politikai döntések születnek majd, s csök­ken a testület ellenőrző tevékeny­sége a hivatal fölött. Hozzáfűzte, hogy az EU-csatlakozásunk közel­sége miatt nem megszüntetni, ha­nem EU integrációs feladatokkal kellett volna bővíteni a vállalkoznak fejlesztési bizottság feladatkörét. Ács Rezső, a pénzügyi bizottság elnöke azon aggályát fejezte ki a bi­zottságok megszüntetésével kap­csolatban, hogy jogi szakmai szempontból a közgyűlés elé kerü­lő anyagok nem lesznek megfelelő­en előkészítve. V.H.M. Tolna megyeiek az Európa Parlamentben Dr. Braun Márton térségünk országgyűlési képviselője is tagja annak a parlamenti küldöttségnek, november 18-án részt vesz az Európa Parlament bővítési vitájában. Dr. Bra­un Márton arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Parlament kormánypárti és ellenzéki pártjai úgy tudtak megegyezni a küldöttség összetételében, hogy abba mindkét oldal 11-11 képviselőt delegál. A delegált képviselők 2004-ig képviselik Magyarországot az Unió Parlamentjében, ekkor a tervek szerint itthon is választásokat tar­tanak, és ekkor lesznek majd választhatók az Európa parlamenti kép­viselők. A delegációban még egy Tolna megyei képviselő kapott helyet, dr. Dávid Ibolya, az MDF delegáltjaként vesz részt a bővítési vitán.

Next

/
Thumbnails
Contents