Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-11-03 / 39. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2002. NOVEMBER 10. 'yasárMap X szekszárdi Keskeny rácsrésen bújt ki - Öt és fél méterről ugrott - Csontjai törtek Amikor a szekszárdi börtönből - múlt vasárnap délután - megszökött 23 éves Csepregi Péternek, a magyarkeszi kettős gyilkosság vádlottjának néhány napi történetét írom a Szekszárdi Vasárnapba, az igen veszélyes, agresszív szökött rabot már a Tököli Rabkórházban őrzik és ápolják. Csepregi Pétert azzal vádolják, hogy 2000. szeptember 14-re virradó éjjel nyereségvágyból megölt Magyarkesziben egy idős asszonyt, aki bögrecsárdát működtetett a nyári konyhájában. Ezt követően bement a házba, ahol meglátta a 22 esztendős tanítónőt, akit szintén meggyilkolt. Előzetes letartóztatása során megtámadta az ügyészt és a fogdaőrt. Az utóbbiért másfél év börtönbüntetésre ítélték, amit egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben töltött. Onnan hozták a bírósági tárgyalásra szökése előtt tizenegy-két nappal, s másnap, október 28-án, hétfőn szállították volna vissza Budapestre. Ám vasárnap megszökött. Dr. Hézsely János ezredes, a szekszárdi börtön parancsnoka elmondta, hogy Csepregit egy négy méter hosszú - mindkét oldalán mágneskártyával működtethető ráccsal felszerelt folyosóról nyíló cellában őrizték. Igaz, a folyosóról nyílik még egy zárka, de az zárva volt, szemben a Csepregi és társa cellájával, amit a szabályoknak megfelelően a nap különböző időszakaiban kinyitottak. A börtön parancsnoka még a veszélyes rab elfogása előtt közölte, hogy csak a folyosó ablakán levő 14,5 centi távolságú rácson préselhette át magát, más menekülési út elképzelhetetlen. Kiderült az is, hogy a szóban forgó folyosórészt térfigyelő kamera nem ellenőrizte. Anyagi források hiányában sem oda, sem más helyekre eddig nem volt, felszerelve kamera. Ám most jó néhány térfigyelő kamera felszerelésére kaptak ígéretet. Hozzátette dr. Hézsely János, hogy őrzési hanyagság nem történt a börtönben, hiszen az említett szinten szolgálatot teljesítő két őr abban az időben az emelet másik részén látta el feladatát. Ettől fügTisztújítás a könyvvizsgáló kamaránál Az elmúlt öt évben jelentős változások zajlottak le a könyvvizsgálók életében. A kamarai törvény 1998-ban biztosította a szervezeti keretet, Szekszárdon, a Kossuth Lajos utcában nyílt meg a megyei szervezet irodája. A gazdasági törvények építenek a könyvvizsgálók állásfoglalására, a legtöbb esetben akkor találkozunk a független könyvvizsgáló munkájával, amikor bonyolult céghelyzetekben, a társaságok vagyonának hitelesítésére és a számviteli szabályok törvényes alkalmazásának igazolására vagy adótanácsadásra kérik fel őket az érdeklődő tulajdonosok, hitelezők, befektetők. A könyvvizsgálók első alkalommal öt évvel ezelőtt választottak vezetőséget szakmai kamarájuk élére. Az új szervezet létjogosultságát ma sem kérdőjelezi meg senki, mindenki számára világos, hogy az egyesült Európa intézményrendszerébe illeszkedő, szakmai szervezetekre (kamarákra) van szükség. A könyvvizsgálói .kamara önkormányzati elveken felépülő köztestület, költségvetése a tagok által befizetett tagdíjakra épül. Tolna megyében 95 okleveles könyvvizsgáló tagja a kamarának, ebből hatvanegyen főfoglalkozásúak. A kamara számukra minden évben kötelező oktatáson biztosítja a legfontosabb ismeretek szinten tartását, rendszeres klubfoglalkozásokat szervez, szakkönyveket forgalmaz, előadásokat tart neves gazdasági-jogi szakemberek meghívásával. Kiemelt feladat lesz a közeljövőben a felkészítés a könyvvizsgálati munka minőségellenőrzésére. A Tolna megyei szervezet október 4-én a Vállalkozók Háza II. emeleti előadótermében 9 órakor tartotta tisztújító taggyűlését, melyen a jelenlévők a következő öt évre megválasztották az elnökség tagjait, valamint az országos küldöttgyűlésbe delegált küldötteket. A jelenlévő könyvvizsgálók nagy többséggel választották újra Nyirati Ferencet elnöknek, Búzás Antalt alelnöknek. Az elnökség tagjai lettek továbbá Eszterbauer Julianna, Zsinkó Lajos és Kétyi Mihály Antal. „Emlékezni kötelesség" getlenül az ügyben folyik a belső vizsgálat. Egyébként a zárka ajtaját ebéd után egy óra körül nyitották ki, a szökés három óra körül történt. Kedden délelőtt tíz órakor fogták el a rendőrök Csepregit, aki Iregszemcse mellett egy kukoricában ült. Megtalálását lakossági bejelentések segítették. Majsai János alezredes, a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság kiemelt főnyomozója az elfogás körülményeiről elmondta, hogy kollegái hátulról fegyverrel a kézben - közelítették meg a kukoricásban üldögélő fiatalembert, mivel tudták, hogy igen agresszív, mindenre elszánt. Azt viszont nem sejthették, hogy megsérült, s azért gubbaszt a földön. Csepregi ellenállást nem tanúsított, csak szörnyű fájdalmairól panaszkodott. A rendőrség munkatársai elvitték a tamási rendelőbe, ahol megállapították, hogy eltört a gerince és a sarokcsontja. Majsai János ekkorra már Tamásiba érkezett. Lapunknak beszámolt arról, hogy Csepregi megtagadta az orvosi ellátást, sem fájdalomcsillapítót, sem infúziót nem fogadott el, pedig láthatóan is kínok gyötörték, ráadásul a szabad ég alatt töltött két éjszaka és az egy nap alatt lehűlt a teste. Ezután mentővel szállították Csepregit a szekszárdi börtönbe, s az úton Majsai János kihallgatta, (írásos kihallgatására állapota miatt most nem kerülhetett sor, az majd néhány hét múlva Tökölön történik meg.) A nyomozónak elmondta a férfi, nem tervezte a szökést, amit hirtelen elhatározásból tett meg. Amikor kinyitotta a folyosó ablakát, megpróbálta, kifér-e a rács között a feje és a válla. Mivel ez sikerült, lepedőből kötelet sodort, s az ágy vasából kampót eszkábált. Úgy döntött, meglátogatja rokonait. Ismét kinyitotta az ablakot, ám látta, hogy sokan vannak az utcán, ezért nem használta a lepedőt, hanem a „kevésbé feltűnő'!_ ugrást választotta - öt méter centiméterről. Ekkor törtek er csontjai. Hogyan jutott el az útig, arra nem emlékszik, csak azt tudta, hogy lestoppolt egy Opelt, s a vezetőt megkérte, vigye el Iregszemcséig. A kocsi vezetője megtette, mert éppen Siófokra tartott. Csepregi úticélja elérésekor nagyon nehezen szállt ki az autóból, majd elmászott a kukoricásig, ahol elfogták. Szekszárdról még kedden délután a tököli rabkórházba szállították. Majsai János megjegyezte, lehetséges, hogy Csepregi élete végéig viseli szökésének, azaz ugrásának a következményeit. V. Horváth Mária 1939. október 29-re emlékezett a Trianon Társaság Szekszárdon, a Béla téren a '48-as emlékműnél. 63 éve itt avatták fel az 500. Országzászló emlékművet, amely hasonlóan a többihez a trianoni nemzetvesztésre emlékeztette a megyeszékhely lakóit. Simonné dr. Tajdina Julianna a Trianon társaság tagja ünnepi beszédében elmondta, hogy az egykori Országzászlót 1948-ban alakították át '48-as emlékművé, így egyik történelmi eseménynek sincs Szekszárdon méltó emlékműve. A szónok ünnepi beszédében azt is elmondta, hogy a Trianon Társaságnak nincsenek revíziós törekvései, de rendezvényeivel - köztük az október 29-i szekszárdi megemlékezéssel - szeretnék a nemzet minden tagját arra figyelmeztetni, hogy az emlékezés kötelesség. Ezért a társaság azzal a kéréssel fordul a város polgármesteréhez és közgyűléséhez, hogy az Országzászló emlékművet állíttassa viszsza, az 1948-49 forradalom és szabadságharc emlékére pedig emeljen új, méltó emlékművet. A társaság e cél elérése érdek^^ ben aláírásgyűjtést kezdeményezett, az első aláírt ívet Erős Zoltán, a Trianon Társaság Szekszárdi Tagozatának vezetője át is adta dr. Tóth Csaba képviselőnek, aki ígéretet tett arra, hogy tolmácsolja a társaság kérését Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. | bgták a megszökött veszélye; bűnözőt