Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-09-29 / 34. szám

2002. SZEPTEMBER 22. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M Kétszáz éve született Kossuth Lajos Adatok a szekszárdi Kossuth-emlékekhez Könyvtárnyi irodalma van a Kos­suth Lajoshoz fűződő emlékeknek, a politikusi életútnak és az emigrá­cióban töltött évtizedeknek. Vajmi keveset lehet hozzá tenni, hacsak helytörténeti morzsákat nem, ne­künk azonban ezek is fontosak, al­kalmat kínálnak egy szerény meg­emlékezésre. Szekszárd nem dicsekedhet a nagy ünne­pelthez fűződő történelmi eseményekkel, nem állított szobrot, felelős testülete a Kos­^wth halálakor tartott gyászeseményeken sem "képviselte városát. Mégis, a történtek javából válogatva elmondható, hogy a lakosság híven őrizte, és őrzi bizonyára ma is a nemzet két­száz éve született nagy fiának emlékét. Az első emlékek az 1848. október 7-én ara­tott ozorai diadalhoz kötődnek. Kossuth a Honvédelmi Bizottmány nevében gratulált a főispánnak a nemzetőrök hadi sikeréhez, melynek szekszárdi eleink is részesei voltak. A zsákmányból három ágyút ajándékozott a városnak, díszesen rávésve a jeles eseményt. A „derék nemzetőrök" az akkor még Március 25.-e terének nevezett Béla király téren állí­tották fel az ágyúkat a megyeháza védelmére. 1889. július 5-én nagyszámú küldöttség ke­reste fel Kossuthot Turinban, köztük a szek­szárdi Leopold Kornél is, aki a látogatásról a helyi újságban számolt be. Kossuth az erkély­ről szólt a Via de Mille 22. sz. lakóház előtti ^fcéren gyülekezőkhöz. Az idős ünnepelt a ha­zának küldött üzenetként mondta: „...enged­jék remélnem, hogy egy kis helyet fenntarta­nak emiékezetökben a szegény öreg ember ne­vének számára, a kit ez ünnepélyes alkalom­hoz való csatlakozásukkal boldoggá tettek." 1892-'ben az újságok megemlékeztek a 90 éves Kossuthról. A születésnap alkalmából a Tolnavármegye című lap is vezércikkel és Sántha Károly versével köszöntötte a nagy hazafit: „Kossuth Lajost, kit a magyarok iste­ne ezelőtt 90 esztendővel áldásul adott a ha­zának - mert a 48-iki év dicső vívmányaiból, melyek mind Kossuth nevéhez fűződnek, gaz­dag áldás fakadt a magyar haza népeire - ha­zafias örömmel üdvözöljük a mai napon, lel­künk a tisztelet és kegyeletes ragaszkodás szárnyain a messze távolból feléje száll, és ál­dást kér ősz fejére." A Polgári Olvasókör „Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének 90-ik évfordulóját ün­neplendő, 1892. évi szeptember 18-án közva­csorát és táncvigalmat" rendezett a székház ünnepélyesen feldíszített kerthelyiségében. Népünnepélyen volt ez a tisztelgés, az „arc­képleleplezésen" bemutatták a közadakozás­ból festett Kossuth-portrét is. 1894 márciusában jelentek meg a Tol­navármegye hasábjain a Kossuth betegségé­ről szóló első híradások. A 18-án, szombaton este kiadott közlemény szerint „Turinból ma déli 1 óráig a következő^értesülések érkeztek a mai napról: Állapot reggel óta rosszabb, léleg­zet nehezebb, tüdőlob terjedtebb, orvosok ka­tasztrófa bekövetkeztét délutánra nem tartják kizártnak... "Az újság a hírhez csatlakozva ír­ta: „...abban a hónapban, amikor megszüle­tett az új Magyarország, haldokol annak leg­kiválóbb vezéregyénisége." A lap Fohász a be­teg Kossuthért címmel közölt verset. Március 25-én A magyar nemzet szomorú húsvétja főcímmel, fekete keretben jelent meg a Tolnavármegye, milliók gyászát fogal­mazva: „A ravatal mellett... csüggedten, le­horgasztott fejjel áll az egész nemzet..." Az újság beszámolt arról, hogy Szekszár­don a középületek és a magánházak is fekete zászlót tűztek ki, a templomokban gyászis­Kossuth Lajos szülőháza Monokon (Fotó: Kaczián) Xt|7 Kossuth Ferenc rajza apjáról (1881) tentiszteleteket tartottak, az üzletek kiraka­taiba gyászfátyollal borított Kossuth arcképe­ket tettek. Bár az uralkodó és a kormány hallgatott Kossuthról, a haza minden irányából érkez­tek a gyászolók a fővárosi temetésre. Szek­szárdról a Honvédegylet, a Kaszinó és a Ke­reskedelmi Egylet is küldöttséget menesztett, a résztvevők között ott volt Garay János öccse Antal, az idős '48-as zászlótartó is. A megyei törvényhatóság nagy létszámú delegációja Simontsits Béla alispán vezetésével vitte a ra­vatalhoz a megye gyászkoszorúját. Tolna me­gye számos településén tartottak megemléke­zést. Egy év múlva a „turini remete" fiával került kapcsolatba a város, pontosabban Adler N. János, a Rákóczi utca 2. sz. emeletes ház épít­tetője. Az ő vendége volt Kossuth Ferenc, a Függetlenségi '48-as Párt vezére. Ennek a ta­lálkozásnak köszönhetően, a jeles szekszárdi kereskedő kezdeményezésére kapott új nevet a régi Pándzsó; 1896 óta Kossuth Lajos utca. Fél évszázaddal később, 1948-ban a forra­dalom és szabadságharc 100. évfordulóján nyílt alkalom a tisztelgésre. A Béla király téri '48-as emlékmű jobb olda­lára Kossuth Lajost ábrázoló domborművet készített a szekszárdi mester Konrád Sándor, ezzel a felirattal: FÜGGETLENSÉG FELETT A NEMZETNEK ALKUDNI NEM LEHET. A JÖVENDŐ A DEMOKRÁCIÁÉ. KOSSUTH Halhatatlan gondolatok, hajtsunk fejet. Kaczián János Honismereti Egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents