Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-02-03 / 4. szám

SZEKSZÁRDI 2002. FEBRUÁR 3. VASÁRNAP Környezetről, magunkról, magunknak... A szekszárdiak szinte 100%-ának fontos a környezetük állapota és ha lehetne, tennének is érte. Legalábbis erre a megállapításra jutott az a felmérés, amelyet a most készüld Szekszárd városi környezetvédelmi program részeként az Öko-Eco Bt. munkatársai készítettek. A felmérés körülményeiről, eredményeiről és a levonható következtetésekről kérdeztük Baka Györgyöt, a programot készítő team és a felmérés vezetőjét. - Mennyire igaz a mondás Szekszárdon, hogy „Mutasd meg a szemetedet és megmondom ki vagy?", vagy a felmérésben ennél többről volt szó1 - A felmérésben ennél sokkal többről volt szó, tehát hogy a kérdése első részére válaszoljak, nem „kukabúvárkodni" indultunk, és nem is az lett belőle. Az alapvető célunk az volt, hogy választ kapjunk a következő kérdésekre: - Mennyire fontos a szekszárdiaknak a környezetük állapota általá^^Azon belül a egyes környezeti elemek, tényezők állapotát milyennek ítélik? - Véleményük szerint kinek kellene, lehetne a város környezeti ügyeivel még többet foglalkozni? - A lakosságnak milyen lehetőségei vannak a helyi környezet javítására? - Még mielőtt a részletekbe vágnánk, arról kérdezném, hogy mire alapul a felmérés? - A felmérést két szálon indítottuk el. Az első mintacsoportot az az 50 fő képezte, akiket egyetemista munkatársaink házalásos módszerrel, egy-egy kérdőívvel felkerestek annak érdekében, hogy a férfiak-nők aránya, a különböző iskolai végzettségűek (általános, közép, felsőfok) aránya, a korosztályok arányos képviselete, ill. a vá•

s egyes részeinek lefedése meglósuljon. A második mintacsoportot a Szekszárdi Vasárnapban közzétett kérdőívre beérkezett válaszok képezték. Ez utóbbi 36 fős részminta esetében tehát a reprezentativitás annyiban szenvedett csorbát, hogy valószínűleg azok küldték vissza a kérdőívet, akiknek fontos a városi környezetügy, ismereteik, és véleményük van róla. (Ezúton is szeretném megköszönni a válaszolók aktivitását és meg kell mondjam, hogy a kérdőív mellett esetenként valóságos környezettanulmányokat küldtek be.) - Akkor kezdjük talán azzal, hogy mi a válaszolók összetétele? A válaszadók nembeli összetételében a hölgyek minimális mértékben felülreprezentáltak (nő 53%, férfi 47%). A válaszadók iskolázottsága tekintetében a középiskolát végzettek aránya közepes mértékben, a felsőfokot végzettek aránya jelentős mértékben túlreprezentált (a szekszárdi felnőtt lakosság kb. (mert nem okoznak, pl. zajproblémát) és a forgalmas utaktól távolabb lakók a levegőminőséget is kedvezően ítélik meg a nem fűtési időszakban stb. Ehhez képest lényegesen hoszszabb a kedvezőtlen környezetállapotok listája és határozottabb a válaszadók álláspontja is, melyet az alábbi táblázat tartalmaz. 35%-a végzett középiskolát és kb. 15%-a felsőfokot). A válaszadók kor szerinti összetételét a statisztika nyilvántartásaival összevetve megállapítható, hogy a fiatal és közép korosztályok esetében jó közelítéssel reprezentatív a minta, míg az 50 fölöttieknél mintegy 10%-kal túlsúlyozott. -Azon véleménye szerint melyek a felmérés legfontosabb megállapításai, illetve a szekszárdiak milyennek látják a környezetüket? - A felmérés egyértelműen legkritikusabb alapkérdése volt a: „Véleménye szerint a környezeti problémák befolyásolják-e az Ön egészségi álla

potát?" A kérdésre adott válasz eldönti ugyanis, hogy a válaszadónak környezeti ügyekben van-e személyes érintettsége és hajlandó-e azzal bármilyen módon foglalkozni, vagy pedig (megítélése szerint) semmi köze hozzá. Ebben az általunk alapvetőnek ítélt kérdésben a felmérés egyik legegyértelműbb megállapítását (és egyben központi üzenetét) fogalmazhatjuk meg, ugyanis a válaszolók 95%-ának véleménye szerint a környezetünknek köze van az egészségünkhöz. A válaszolók helyi környezetállapottal kapcsolatos véleményét a következő kérdéssel próbáltuk megismerni. Szekszárd város környezeti állapotával kapcsolatban mi az Ön véleménye az alábbi környezeti elemekről/tényezőkről, az Ón által helyesnek ítélt választ x-szel jelölje. A válaszlehetőségeket a megszokott 1-5-ös skálához képest szűkítetten kínáltuk fel (jó, közepes, rossz) azzal, hogy a közepest „zavarónak" aposztrofáltuk. Noha a hármas skálával a célunk az egyértelműbb véleménynyilvánítás elérése volt, a közepes (zavaró) értékek nagy aránya jelzi, hogy ez csak korlátozottan sikerül. (Vagy pedig a tényleges állapot sokak szemében se ilyen, se olyan, vagyis közepes.) A kedvező környezetállapotok listája nem fest túl rózsaszínű képet: a lakosság közel fele-kétharmada szerint jó a gazdasági tevékenységek, iparterületek lakott területektől való elkülönültsége Környezeti elem/tényező megnevezése A válaszadók alábbi %-a szerint... jó közepes rossz 1. a levegő minősége a forgalmas utak mentén 2 19 79 2. az ivóvíz minősége 10 50 40 3. a város utcáinak, közterületeinek tisztasága 12 48 40 4. gépjármű forgalmi eredetű zaj 14 41 45 5. forgalmi zsúfoltság 15 42 43 6. a külterület, a táj állapota, rendezettsége 18 58 24 7. a lakossági szemét gyűjtése, elhelyezése 20 37 43 8. a felszíni vízfolyások minősége (pl. Sió) 27 45 28 9. a levegő minősége a fűtési időszakban 28 51 21 10. a külterületi talajok állapota, minőségük 35 53 12 A válaszok alapján megállapítható, hogy a helyi környezeti problémák toplistáját a közlekedés kibocsátásai (levegőszennyezés, zajrezgés, zsúfoltság), a kedvezőtlen vízminőség és a hulladékügyek vezetik. A felmérés utolsó kérdésével a város környezeti ügyeiben való személyes részvételre kérdeztünk rá, a következő módon. „Ön személyesen hajlandó lenne-e áldozat vállalására (anyagi, társadalmi munka) a város jobb környezeti állapota érdekében? Kérjük az Ön által helyesnek tartott választ x-szel jelölje." A kérdésre a válaszadók 84%-a igennel felelt. Az válaszok megoszlása - legalább is elvi szinten - határozottan jelzi a lakosság bevonhatóságát. Ennek hogyanja, mikéntje azonban még további pontosítást igényel és a közeljövő egyik fontos megválaszolandó kérdése a helyi környezetügynek, ugyanis a válaszolók 84%-a (a kérdőívek tanúsága szerint) valószínűleg csak az őket érintő, irritáló ügyekben mozgósítható. - Milyen következtetéseket, javaslatokat lehet ezek alapján megfogalmazni? - A lakosság általában tisztában van a helyi környezetvédelem fontos kérdéseivel (kivéve az egyértelműen szakmai ismereteket igénylő területeket, mint pl. a felszín alatti vizek veszélyeztetettségének kérdését) és véleménye is van annak javítására. A felmérést összefoglalva megállapítható, hogy a szekszárdi lakosság számára nagyon fontos a környezetvédelem ügye, a problémákat és a lehetséges megoldásokat jól ismeri, és általában reálisan értékeli. Saját szerepét, lehetőségeit fontosnak tartja a környezetügy előmozdításában és ezért a lakosság nagy része tevőleges közreműködést is vállalna (amennyiben ennek feltételeit, körülményeit megteremtik). A lakosság aktivizálásában egyértelműen külső közreműködőre van szükség (legalábbis a kezdeti fázisban), amit a működő civil szervezetek súlya (súlytalansága!), és az önszerveződéssel kapcsolatos motiválatlanság is jelez. Mindazonáltal a felmérés meghatározó pozitív üzenete (elsősorban a helyi környezetvédelem első számú szereplője a Polgármesteri Hivatal felé), hogy a lakosság környezetügyben fokozottabb szerepvállalásának lehetőségeit mihamarabb meg kell teremteni. Ennek kezdeti fázisát a folyamatos odavissza információáramlás, a rendszeres kommunikáció megteremtése jelentheti, majd ezt követhetik a konkrét közös akciók. A lakosság irányába történő fokozottabb nyitásra az egyik legelőnyösebb lehetőséget a civil szervezetek (azok megerősítése, helyzetbe hozása) kínálják. í