Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-09-22 / 33. szám

SZEKSZÁRDI 2002. SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP ML Szekszárd a XXI. század városa Meg kell tanítani a diákokat tanulni, mellette szabadidőt is biztosítani kell számukra Kocsis Imre Antal, városunk polgármestere emlékeztetett arra, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter személyében immár a harmadik SZDSZ-es miniszter érkezett Szekszárdra, s várják Kovács Kálmán informatikai minisztert is. Kiemelte, hogy Magyar Bálint itt töltött napja azért jelent különös fontosságot, mert olyan felajánlásokat tett, amelyek tartópillérei lesznek „négyéves programunknak, amelynek része: Szekszárd a XXI. század városa." Kifejtette, hogy az uniós csatlakozásig meg kell teremteniük a város olyan irányú fejlődését, amely mind a gazdaságban, mind a szolgáltatásban, de az oktatásban és az inforpmatikában is a most kezdődött század váróivá teszi Szekszárdot. Oktatási intézményrendszerünk megfelelő támogatással olyan fejlődés elé néz, amilyent eddig csak kívánhattunk. Mert egy jó gazdasági állapotban levő ország már meg tudja tenni intézményrendszerével és önkormányzataival azt, hogy olyan szinten támogatja, amit követően megfelelnek az EU-s elvárásoknak - szögezte le Kocsis Imre Antal azon a sajtótájékoztatón, amit az oktatási miniszter szekszárdi látogatásakor tartottak. A tájékoztató előtt a miniszter a Bezerédj szakközépiskolába látogatott, ahol a vezetéssel, a pedagógusokkal és a szülőkkel találkozott, majd jelképesen átadta az iskolának a mintegy 30 millió forint értékű képzést segítő rendszert, a multicentert, amelynek moduljai támogatják az intézmény képzési •

szerét, elősegítik a technikai özpark megújulását. Kocsis Imre Antal kifejtette, hogy a Dél-Dunántúlon a második multicenter a Bezerédj szakközépiskola azon képzési irányát támogatja, ami a gazdaság jól működésének feltételei közé tartozik, így Szekszárd és a régió számára is egyaránt fontos. Megjegyezte, hogy a miniszterrel ellátogattak a főiskolára, abba a felsőfokú oktatási intézménybe, ahol idén indult a közgazdász szak, ami felmenőrendszerként kapcsolódási pontot jelent a két intézmény között. Magyar Bálint miniszter érintve a kormányzat 100 napos programját, a pedagógus alapbérek jelentős emelését, illetve azt, hogy nem emelik az óraszámokat, rátért a tárca előtt álló feladatokra. Elmondta, hogy az iskolaépületek ötven százaléka meglehetősen rossz állapotban van, s már jövőre mintegy száz épület felújítását tervezik és bővítik számítástechnikai berendezésekkel. Ez kizárólag központi költségvetési forrásból nem oldható meg, hanem igénybe veszik a PHARE-program támogatást. A második ciklus 2004-ben indul, s 15-20 évre tervezik. Ezt a nemzeti fejlesztési terv keretében egy olyan uniós programként valósítják meg, ahol a forrásigények kétharmadát az EU biztosítaná, ami során - reményeik szerint - évi 8-10-12 milliárd forintot tudnának az iskolák felújítására fordítani. Ha e terv 15-20 évig működik, akkor megteremtődik annak az esélye, hogy az ország e téren is utolérje magát. Az említett 100 milliárdos nagyságrendű beruházást természetesen összekötik az oktatási reformmal. Ezután a jövőre induló Sulinetexpressz programról szólt Magyar Bálint, hozzátéve, hogy ennek keretében 2004-2005-re az ország összes oktatási intézménye ráköthet az iternet-hálózatra, biztosítva, hogy multimédiás oktatásra is alkalmas legyen a kapcsolat. Bejelentette a miniszter, hogy az iskolák számítógépekkel való ellátása - tíz gyerekenként jusson számítógép minden iskolában - mellett folytatják a pedagógusok számítógépes programját, számukra kedvezményes részletfizetési lehetőséget biztosítva. Beindítanak egy családi PCprogramot is, amit az iskolás gyermekekkel rendelkező családok vehetnek igénybe, szintén kedvezményesen. Kitért Magyar Bálint a Bezerédj iskolában tett látogatására, ahol a szinte mindenütt elhangzó kérdést is feltették neki, miszerint kívánják-e csökkenteni a diákok túlterheltségét. A miniszter válasza igen volt, s kifejtette, hogy a magyar oktatási rendszer szerkezete és követelményrendszere pazarlóan bánik a diákok idejével, hihetetlenül túlterheli őket, felesleges szorongást okoz számukra, s a lexikális ismeretek olyan túlsúlyára épít, ami nem hozható összhangba a korszerű követelményekkel. - Mert nem arra tanítja meg a gyerekeket, hogyan kell tanulni, hogyan kell kérdéseket feltenni, s azokra választ kapni, hanem a lexikális tudásra koncentrál. Szeretném, ha a gyerekek érdekében csökkenteni lehetne a lexikális ismeretek túlsúlyát, fel lehessen szabadítani időt az alapkészségek elsajátítására. Mellette a diákokat nem szabad rákényszeríteni a heti ötven-hatvan óra tanulásra, hanem biztosítani kell számukra a szabadidőt is, mert szükségük van rá. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági Tanévnyitó tanácskozás Dr. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára országjáró körútjának 28. állomásaként Szekszárdon (szeptember 13-án délelőtt) a Babits Mihály művelődési ház márványtermében „Tanévnyitó tanácskozás" keretében tájékoztatót tartott a kormány oktatáspolitikai elképzeléseiről. Dr. Hiller István Szekszárdon a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szövetségének a vendége volt. Dr. Hiller István elmondta, hogy országjáró körútján tanárokkal, diákokkal, egyetemi oktatókkal váltott szót és ezeknek a megbeszéléseknek az volt a célja, hogy az adott témában a közvetlenül érintettekkel közösen keressék a konkrét válaszokat az oktatás előtt álló kihívásokra, hiszen nagyon sokrétű problémával kell megbirkózni. Többek között újra kell gondolni az oktatás finanszírozási rendszerét és többé már nem halasztható az a gond, hogy az iskolaépületek több mint a fele rossz állapotban van. Dr. Hiller István erősen nyomatékosítva kijelentette azt, hogy a jobbítás szándéka nem azonos a mindenáron való változtatás szándékával, hiszen a permanens (állandó) változás/változtatás mind az oktatókat, mind a diákokat elbizonytalanítja és egyúttal lerontja az oktatás hatékonyságát is. Az évtizedes tapasztalatok rögzítése a cél, ő a maga részéről (a finanszírozás tekintetében) az önkormányzati finanszírozás híve. (Az iskolafenntartók 90%-a önkormányzat, 6,7%-a egyházi iskola, a többi alapítványi és magániskola.) Szóba került a kormány 100 napos programja, amelynek keretében jelentősen megemelték a pedagógus alapbéreket, viszont nem növelték az óraszámot. Jövőre 50-100 iskolát tataroznak és szerelnek fel számítástechnikai laboratóriummal, a PHARE-program segítségével a hátrányos helyzetű térségekben. 2004-től indul a 15-20 évre tervezett program a nemzeti fejlesztési terv keretében. A forrásigények kétharmada származik majd az EU-tól, így évi 8-12 milliárdos összeget lehet az iskolák felújítására fordítani. A hosszú távú kb. 100 milliárdos nagyságrendű beruházás szorosan összefügg az oktatás tartalmi reformjával. Ennek keretében 20042005-re az ország összes oktatási intézménye rácsatlakozhat az internet-hálózatra, biztosítva azt, hogy multimédiás oktatásra is alkalmas legyen a kapcsolat. A számítástechnikának az oktatás fő áramába kell kerülnie, megkönnyítve a tanárok és diákok munkáját. Elérendő cél az, hogy minden tíz gyerekre jusson egy számítógép a közoktatásban. Mindez az oktatás tartalmi fejlesztését szolgálja. Folytatódik a pedagógusok részére a kedvezményes, részletfizetéses számítógép-vásárlási lehetőség is és terveznek családi PC-programot is. A hosszú távú program az alapkészségek fejlesztésére, az ismeretek elmélyítésére szolgál. Mindezeket összefoglalva a hosszú távú célokat úgy lehet meghatározni, hogy azok a felújítást és fejlesztést és az oktatás korszerűségét szolgálják. Bálint György Lajos