Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-09-22 / 33. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2002. SZEPTEMBER 22. Fontos tudnivalók a választásról (2.) Szekszárd város állampolgárainak, a választás minden pontjára kiterjedő jogairól és kötelezettségeiről, a választásnak a törvényben előírt feltételeiről szóló sorozatunk mai témája a nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele a 2002. évi önkormányzati választásokon. Akik a kérdésekre választ adnak: dr. Faragó Ágnes és Parrag Ferencné a Választási Iroda munkatársai. - Magyarország hány nemzeti és etnikai kisebbséget ismer el: - Tizenhármat, amelyek a következők: ukrán, ruszin, lengyel, szlovák, német, szlovén, horvát, szerb, román, bolgár, görög, cigány, örmény. Ezen nemzeti és etnikai kisebbségek mindegyike jogosult arra, hogy az ország bármely településén és a főváros kerületeiben helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre. - Városunknál maradva, hogyan kerülhet sor Szekszárdon kisebbségi önkormányzat létrehozására? - Ahhoz, hogy Szekszárd városban sor kerüljön helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzésére, legalább 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak való és Szekszárdon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezésére volt szükség. A kezdeményezést meghatározott formanyomtatványon 2002. július 22-én délután 16 óráig lehetett benyújtani hozzánk, a Választási Irodába. Miután ez megtörtént elmondhatjuk: Szekszárd Megyei Jogú Városban 5 kisebbség: a cigány, a görög, a horvát, a német, és a szlovák kisebbségi önkormányzati választás kitűzésére nyújtottak be kezdeményezést. - A választásra a kezdeményezéseket követően milyen feltételekkel kerülhet sor? - A helyi kisebbségi önkormányzati választásra a kezdeményezéseket követően csak akkor kerülhet sor, ha a helyi választási bizottság 2002. szeptember 5-ig ki is tűzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást. - A jelen időpontot figyelembe véve ez már megtörtént... - Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága határozatában - az 1997. évi C. tv. 114. §-ban foglaltaknak megfelelően települési önkormányzati választással azonos napra, azaz 2002. október 20-ra kitűzte a helyi kisebbségi önkormányzati választást.- Hány fős kisebbségi önkormányzat megválasztására kerülhet sor? - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. rendelkezése alapján az 1300 lakos feletti településeken a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 5 fő, tehát Szekszárd városban is 5 fős kisebbségi önkormányzatok megválasztására kerülhet sor. - Ki lehet helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt? - A helyi kisebbségi önkormányzati választáson lehet indulni független jelöltként (pl.: független cigány jelölt), illetve kisebbségi szervezet jelöltjeként (pl.: Lungo-drom jelöltjeként). Helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak. A kisebbségi önkormányzati képviselő ajánlására a szürke ajánlószelvény szolgál. Az ajánlószelvényen fel kell tüntetni, hogy mely kisebbség helyi önkormányzati választásán indul a jelölt. - Bizonyára a választópolgárok a legjobban arm kíváncsiak, azzal szeretnének tisztába lenni, hogyan kell szavazniuk a kisebbségre? - Miután Szekszárdon 5 kisebbség helyi kisebbségi önkormányzati választását tűzték ki, valamennyi kisebbség egy szavazólapon fog szerepelni. A kisebbségeknek a szavazólapokon való sorrendjéről, a helyi választási bizottság sorsolással dönt. A képviselőjelöltek ABC sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon. A választópolgárok szavazása akkor érvényes, ha egy kisebbségre szavaznak, tehát vagy cigányra vagy németre, vagy horvátra, görögre, szlovákra. Legfeljebb viszont csak annyi jelöltre lehet szavazni amennyi a megválasztható képviselők száma, tehát maximum 5 főre. Ha a választópolgár a cigány kisebbség jelöltjei közül pl. 6 főre szavaz, az már érvénytelen, és az is érvénytelennek számít, ha valaki két kisebbségre egyszerre szavaz, a szavazólapon pl. szavaz a cigány és a horvát jelöltekre is. - Tételezzük fel, hogy megtörtént a szavazás, ki lesz a helyi kisebbségi önkormányzat képviselője? - Érvényes választás esetén a legtöbb szavazatot elért jelöltek szerzik meg a képviselői mandátumokat. A fentiek szerint tehát Szekszárdon kisebbségenként az az 5 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta. - Mit kell értenünk az „érvényes választás esetén" alatt? - Az 1990. évi LXIV. tv. határozza meg azt, hogy a helyi kisebbségi önkormányzati választás a 10 000-nél több lakosú településen, akkor érvényes a választás, ha a kisebbségre legalább 100 állampolgár érvényesen szavazott. - A kisebbségeknek még más lehetőségei is vannak az önkormányzati választásokon... - Lehetőség van arra, hogy a kisebbségi jelölt az egyéni választókerületben is megmérettesse magát. Ebben az esetben a képviselőjelöltséghez a választópolgárok 1%-ának az ajánlása szükséges. (Ebben az esetben a sárga ajánlószelvényt kell felhasználni a jelölőnek). Ha a jelölt valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget kíván képviselni, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha az ajánlószelvényen a képviselt kisebbséget is feltüntetik (pl. független horvát jelölt). - Köztudott - a számarányokat figyelembe véve - a kisebbségek jóval kevesebben vannak, ezért felmerül a kérdés, hogy erre való tekintettel, biztosít-e a választójogi törvény rájuk nézve valamilyen kedvezményt? - A kisebbségek számára, a kompenzációs listára vonatkozóan, több kedvezmény is van. Egyrészt nem kell a kisebbségeknek a választókerületek negyedében jelöltet állítani ahhoz, hogy kompenzációs listát hozhassanak létre. Az egyéni választókerületben induló akár kisebbségi független jelöltek, akár kisebbségi szervezetek jelöltjei, automatikusan kisebbségenként, külön-külön, felkerülnek a helyi választási bizottság által automatikusan (bejelentés nélkül) létrehozott kisebbségi kompenzációs listára. Ezen a listán nemcsak a jelölő szervezetek jelöltjei szerepelnek, hanem természetesen a kisebbségi független jelöltekre leadott töredékszavazatok is. A Még egy fontos kedvezmény," amely a mandátumkiosztás során jön létre. Ha ugyanis a mandátumkiosztás általános szabályai szerint az alkalmazott eljárás során, egy adott kisebbség automatikusan képzett kisebbségi kompenzációs listája egyetlen mandátumot sem szerez, a kisebbségi kompenzációs lista kedvezményes módon mégis hozzájuthat egy képviselői helyhez. A kedvezményes módon elnyert mandátummal megnő a képviselő-testület létszáma. - Ebben az esetben, az egyéni választókerületben induló kisebbségek közül ki kapja ezt a kedvezményes mandátumot? - Miután a kisebbségeknek nem kell listát bejelenteni, az au^ tomatikusan képződik, ezért it^ nem alkalmazható az az általános szabály, hogy a listán szereplő személyek a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A törvény azt a megoldást alkalmazza, hogy a kisebbségi jelöltek közül az kapja meg a kedvezményes kisebbségi mandátumot, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Sas Erzsébet Helyreigazítás Múlt heti lapszámunkban (Szekszárdi Vasárnap 2002. szeptember 15. XII. évf. 32. szám) a Tolna Megyei Emberek Szövetsége című tudósításunkból kimaradt a felsorolásból a 9-es választókörzetben induló Illés Tamás neve. A felsorolás helyesen a következő: 8-as körzet Borbás Tamás 34 éves háromgyerekes középiskolai tanár, szakközgazdász, a városi művelődési bizottság elnöke. 9-es körzet Illés Tamás 40 éves két gyermekes üzemgazdász, gazdasági igazgató, a Magyar Vállalkozói Szalon alelnöke, a VOSZ társelnöke, az Iparkamara elnökségi tagja. Az érintettektől és olvasóinktól elnézést kérünk.