Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-09-01 / 30. szám

SZEKSZÁRDI 2002. SZEPTEMBER 8. & m 96UU6HKU1 VASÁRNAP Menedzserszemléletre van a legnagyobb szükség..." íi Gondolatébresztő beszélgetés Lackó László polgármesterjelölttel Az önkormányzati választások előtti kam­pányidőszak jövőképet felrajzoló, re­ménységet keltő időszakát éljük. Nem hi­ányzik a jelölő pártok és szervezetek, va­lamint az egyéni jelöltek hirdetéséből, szóróanyagaiból az a jövőre irányuló el­képzelés és tervezetcsomag, amely tar­talmazza a már szokásos elemeket: gaz­daságfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelmi problémákat kiváltó elemek megszüntetése, sétálóutca kiala­kítása, borászat és borturizmus fejleszté­se és még sok olyan más elképzelés, ami több választási cikluson keresztül megje­lent a kampány időszakában. Mi annak járunk utána, melyek azok a stratégiai pontok, amelyeket beszélgető­partnerünk a legfontosabbnak és megva­lósíthatóságában a legreálisabbnak tart. « i következő hetekben mindig .olyan té­kát választunk ki, amelyek Önöket is legjobban érdeklik és mindennapjaink­ban szorosan jelen vannak. Szeretettel várjuk véleményüket is, amelyet szíve­sen megosztanának velünk! - Nézzük először a pénzügyi és gazdasági stabilitást. A város hosz­szú évek óta költségvetési gondokkal küzd. Az 1990-94 közötti időszakhoz képest a központi költségvetésből az önkormányzatokhoz eljuttatott össze­gek folyamatos csökkenést mutat­nak, a kötelezően ellátandó feladatok körének folyamatos bővülése mellett. Hogyan lehet Szekszárd mozgásterét e vonatkozásban megváltoztatni? - A legfontosabb cél, hogy a műkö­déshez és fejlesztéshez egyéb olyan külső forrásokból is gondoskodjon a város, ami nem hitel. Ezen erőforrások bevonásának egyik lehetősége a privatizáció, má­sik a pályázati lehetőségek folyama­tos, céltudatos figyelése és a lehető legtöbb pályázat benyújtása. Poten­ciális realitást jelent a gazdaság fejlő­dése, növekedése következtében be­folyó adómennyiség, ami lényeges hatást gyakorol a város pénzügyi helyzetére. Másrészről fontos tényező az is, hogy az intézményrendszer műkö­dése a város költségvetésének döntő hányadát teszi ki, ehhez képest a fej­lesztésekre, beruházásra fordítható összeg jóval alatta van a szükséges és kívánatos szintnek. Emellett termé­szetesen a kultúrára, sportra, szociá­lis és egyéb célokra is csak a szüksé­ges kis hányada jut. - Ez utóbbi már régóta fejtörést okoz és megoldásra vár. Milyen út lenne mégis járható? - Abból a hibás körből, amit a je­lenlegi helyzet jelent, csak külső for­rások bevonásával, illetve az intéz­ményrendszer működési racionalizá­lásával lehet kitörni. A külső források, állami támogatá­sok, a központi költségvetésbe befo­lyó és a helyben maradó adók ará­nya, pályázati lehetőségek stb. elér­hetősége és nagysága döntően a kor­mányzati politika függvénye, a belső tartalékok feltárása és a privatizáció által még rendelkezésre álló lehető­ségek kihasználása az új közgyűlés megkerülhetetlen feladata lesz. - Az elmúlt négy évben gazdasági fejlődés jellemezte az országot, ki le­het-e ezt használni egy ilyen kis vá­rosban1 - Valamennyi város költségvetésé­ben lényeges elem a vállalkozások, a gazdasági élet szereplőitől befolyó, helyi adó összege. A makrogazdasági pozitív trendek mellett a városnak gazdasági katalizátorként kell mű­ködnie. Elemi érdek, a foglakoztatás növelése miatt is a különféle vállal­kozások helyi működésének ösztön­zése, segítése. A gazdasági potenciál növelése, a Duna-híd átadása, a 6-os út fejlesztése megkívánja, hogy eb­ben a kérdésben az elvesztegetett évek után olyan komplex fejlesztési csomag kerüljön összeállításra, ami épít az előbbiekben említett gazda­ságélénkítő hatásokra. - Hogyan tud ebben segíteni a pol­gármester? - A legfontosabb az, hogy a leendő polgármesternek menedzserszemlé­letre van szüksége és személyén ke­resztül egyesítenie, integrálnia kell a különböző irányba feszítő érdekeket. Olyan helyi és ehhez kapcsolható térségi fejlesztések megvalósulását kell előmozdítani, ami vonzó cél­pontjává teheti Szekszárdot és kör­nyékét a külföldi befektetők számá­ra. Mindez segíti felszínre hozni mindazon értékeinket a mezőgazda­ságban, borászatban, a turizmus kü­lönféle területein, művészetben és kultúrában és egyéb helyi sajátossá­gokban, amelyekre méltán lehetünk büszkék és amelyek bekapcsolják szűkebb hazánkat bz európai régiók vérkeringésébe. Akadálymentesen lehet bejutni a postára A Rotary Club is segített • Korlát nem a kerékpároknak! Felavatták a szekszárdi főposta bejáratához épített rámpát, amin a mozgáskorlátozottak és a babako­csival érkezők is akadálymentesen juthatnak az épületbe. Ezzel egy időben automata ajtókra cse­• ék a régieket. [ szekszárdi főpostán ügyeiket intézők szá­mára lezárult egy korszak, már ami a bejutást illeti. Míg korábban a tolókocsis mozgáskorlá­tozottak nem tudtak bejutni a főpostára, a ba­bakocsikat pedig alkalmi segítőkkel együtt vit­te föl a kismama a lépcsőn, ma már valameny­nyien kényelmesen, akadálymentesen tudnak bemenni az épületbe. Máté István, a körzeti főposta vezetője la­punkat arról tájékoztatta, hogy a Magyar Pos­ta 3,5 milliós szekszárdi beruházása a rész­vénytársaság terveiben szerepelt, ahogyan - az új, már rámpával épülteket kivéve - a többi posta is. Hozzátette, hogy köszönhetően a Szekszárdi Rotary Club szorgalmazásának, va­lamint a tervezési és az engedélyeztetési eljá­rásban való közbenjárásának, a főposta új be­járata előbb készült el, mint ahogyan az a terv­ben szerepelt. A rámpa megépítésével egyszer­re automata ajtókra cserélték ki a régieket, a rámpán kívül pedig kapaszkodó korlátokat szereltek föl. Máté István megjegyezte, hogy a följárót és a kapaszkodókat télen bizonyára használják majd az idős emberek is, sőt csú­szós időben mindenki más is. Megemlítettem a főposta vezetőjének, hogy a minap két kerékpárt láttam a feljáró korlátjá­nak támasztva és láncolva, ami miatt a moz­gáskorlátozottak nem tudnak följutni az épü­letbe. Máté István is ta­pasztalt már ilyent, úgyhogy kéri a kerék­párosokat, hagyják szabadon a kapaszko­dókat. Beszélgetésünk so­rán azt is megemlítette a főposta vezetője, hogy reményei szerint még a tél előtt sikerül csúszásgátlóvá, bizton­ságossá tenni a bejárati lépcsőt, amit már 12 éve koptatnak a posta ügyfelei. H.M. M „A Kavalkád főszereplője ismét a közönség volt Idén augusztus 19-én és 20-án rendezte meg a Városmarketing Kabinet az immár hagyományos III. Bográcsétel Főző Versenyt és Kavalkádot. Kerekes Csabával, az esemény szervezőjével beszélgettünk a tapasztalatokról. - Nagyon boldog vagyok, hogy ismét sikerrel zajlottak a programok és ez kifejeződött abban is, hogy rengetegen gra­tuláltak még a helyszínen, de utána is sokan elmondták vé­leményüket. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a Kavalkád igazi közönségsiker és amilyen célzattal életre hívtuk, az megvalósult. Mindkettő napon több ezren jöttek el a Béla térre, a színpad előtt alig lehetett elférni és az egész városközpontot zsibongás, emelkedett hangulat jelle­mezte. Látszott, hogy akik kilátogattak, a programok mel­lett egymásra is kíváncsiak voltak. Büszkék lehetünk arra, hogy ilyen kedves szekszárdiak tudnak együtt szórakozni. Egy ekkora rendezvény rengeteg munkát, odafigyelést igényel, mi az, ami negatív élményként marad meg és mi­re emlékszik vissza a legszívesebben? Valóban, sokat dolgoztunk már április óta, de ha ezt egy jó csapatban teszi az ember és utána látja a boldog arcokat, akkor megérte. Sajnos volt egy kommunikációs hiba, ami­ért 20-án reggel csúszott a takarítás és emiatt ezúton is el­nézést kérek. Ezen kívül úgy érzem, hogy a Kavalkád fősze­replője ismét a közönség volt. Zuhogó esőben, esernyő alatt vagy anélkül ott szorongtak és kitartottak a cudar idő elle­nére. A tűzijátékra kiderült és a Béla téren annyian voltak, hogy moccanni is alig lehetett. Felejthetetlen élmény marad és óriási köszönet érte mindenkinek.

Next

/
Thumbnails
Contents