Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-08-11 / 28. szám

SZEKSZÁRDI 2002. AUGUSZTUS 11. vasárnap „Európa liataljai megismerik Becse A Nyitott Világ Alapítvány immár öt éve szervez kü­lönböző külföldi programokat, ahol a diákok a nyelvgyakorláson kívül világot látnak, kulturális és történelmi ismereteiket bővíthetik, megismernek egy-egy várost. Ebben az évben Bécsben jártak. A Nyitott Világ Alapítvány szervezésében 2002. június 30-án indult kis csapatunk Bécsbe, hogy az „Európa fiataljai megismerik Bécset" mottójú programban részt vegyünk. 16 óra körül érkeztünk meg Ausztria főváro­sába. A szállást elfoglaltuk, még aznap jutott időnk arra is, hogy a környékkel megismerked­jünk: két percre laktunk Bécs egyik legforgal­masabb utcájától, a Mariahilfer Strassétól. Már az első séta alkalmával felfedezhettük: Bécs vi­lágváros! Különböző bőrszínű emberek, min­denki visszamosolyog ránk, büszke, hogy ott lehet. Ez nagyon jó érzéssel töltött el minket. Hétfőtől új rendszert vett az életünk. Mindennek megvolt a maga helye a maga idejé­• Reggel hétkor reggeli, amit próbáltunk e későbbre tolni; aztán fél tizenkettőkor ebéd; majd fél hatkor vacsora. Azt hiszem, a többség egyetértene velem abban, hogy leg­többször finomakat ettünk; mindenesetre salá­ta mindig volt, és azzal mindenki csillapíthatta éhségét. Az étkezések közti időben meghatáro­zott programok kerültek sorra állandó idegen­vezetéssel. Frissnek kellett lennünk, hogy a két U^rnőt követhessük; ők húzták mindig a kis ^P>atot előre, mert hajlamosak lettünk volna a késésre. A legjobban az segítette a közlekedé­sünket, hogy rendelkeztünk ún. heti jeggyel. Ez azt jelentette, hogy bármikor bármely közleke­dési eszközt használhattuk azon a héten. A metró percenként, esténként hárompercenként jött és Bécs olyan metróhálózattal rendelkezik, hogy az ember bármelyikre száll, mindig célba ér. A legtöbb célpontot tehát metróval közelítet­tük meg. Ilyen volt a Hofburg és Schönbrunn, a Habsburgok téli, illetve nyári rezidenciája is. Megtekinthettük a nemzeti könyvtárat és a kincstárat is. Ezeken a helyszíneken nyilvánult meg leginkább az, hogy Ausztriában milyen nagy a jólét. A kastélyokat most újították fel, a következő 100 évre légkondicionálással és üvegburkolattal biztosították a tapéták eredeti megtekinthetőségét. Történelmi áttekintést kaptunk még a Habsburg családtagok utolsó nyughelyénél is. A Művészettörténeti Múzeumban is látoga­tást tettünk, és zenei programként a két híres bécsi komponista, Mozart és Strauss darabjait hallhattuk a Hofburg dísztermében. Nagy ha­tást gyakorolt ránk a 252 m magas Duna-torony panorámája, emellett a Práterben lévő óriáske­rék is gyönyörű kilátást nyújtott az esti Bécsre. Semmiképpen sem hagyhatom ki a felsorolás­ból a Technikai Múzeumot sem. Itt mindenkit valami más ragadott meg, különösen fiaink próbáltak ki mindent nagy érdeklődéssel. Azt is tapasztaltuk, hogy Bécsnek sok temploma van, és mi a legszebbeket és stílusban a legszélsősé­gesebbeket is megismerhettük. Összefoglalásként mindenképpen elmondha­tom, hogy kitűnő szervezésű programban volt részünk. Jobban megismertük egymást és más országok fiataljait, használtuk idegennyelv-tu­dásunkat is. Összekötöttük a kellemest a hasz­nossal, és bár közel sem ismertük meg egészen a várost, mindenképpen megszerettük. Ha le­hetőségünk lesz rá, mindig szívesen visszaté­rünk Bécsbe. Pék Eszter Barátaimtól meghívást kaptam a Nyitott Vi­lág Alapítvány által szervezett ausztriai kirán­dulásra. Sokat meséltek az alapítvány korábbi programjairól, a vidám, tanulságos napokról és biztattak, hogy tartsak velük. Számomra nem volt izgalommentes a készü­lődés, hiszen a csoport nagy részét nem ismer­tem, a csoportvezető Márta nénivel sem talál­koztam még. Már az első nap minden izgal­mam elszállt, mert az egész csapat kedvesen fo­gadott. A kirándulás célja Bécs megismerése és a né­met nyelv gyakorlása volt, ezért az idegenveze­tések németül történtek. Az elhelyezés, az ellátás és a programok vá­rakozáson felüliek voltak, mert Márta néni mindenről gondoskodott. Az osztrák idegenvezetőnk fáradhatatlanul mutatta meg a Hofburgot, Schönbrunnt, a Stephansdomot, a Belvedert. Egy autóbuszos városnézés során a „modern Béccsel" is megis­merkedhettünk. Számomra nagy élményt jelentett a Nemzeti Könyvtár és láttuk a Habsburgok temetkezési helyét is. A Művészettörténeti Múzeumban holland és olasz festők munkáit tekintettük meg, a Technikai Múzeumban pedig a technika vívmányaira csodálkoztunk rá. Nagy élményt jelentett a híres Hundertwasser-Haus és egy kü­lönleges programon is részt vehettünk: meg­nézhettük a bécsi csatornarendszert. Esti programokban sem volt hiány: a Hofburg dísztermében Mozart és Strauss műveit hall­hattuk, az óriáskerékből a kivilágított Bécset láthattuk. Nagyon örülök, hogy megismerhettem Bécs nevezetességeit, ezzel a kirándulással jól indult a nyár! Mohai Gabriella 3 VII. ORSZÁGOS FOLTVARRÓ KIÁLLÍTÁS ÉS TALÁLKOZÓ „A szőlő és a bor" A szekszárdi Művészetek Háza önmagában egy csoda. Rendezvényein, legyen szó kiállításról, hang­versenyről, konferenciáról, családi események meg­tartásáról, mindig a legmagasabb színvo- « "~iiiii|| iwiiipiimlm!, nat képviseli, s sehol j sem kaphatnának mél- K ,; xjung&^A tóbb helyet, mint a vá- | lí'^^fe^&^aJ? ros e színvonalas mű- I ^ffijMffflJ^M vészeti központjában. | ' ffil^^fM*?^ 1 Itt került megrende- 1 1 zésre a VII. Országos ililiiöj'1,^91 ® , Foltvarró Kiállítás és yHMW »||PII - ^ a Találkozó, amely pom- = pázatos színeivel, formáival fantasztikus látványt nyúj­tott azoknak, akik 2002 júliusában megnézték ezt az egyedi kiállítást, amely a „ A szőlő és a bor" címet vi­selte. A kiállítás díjazottjai: A szőlő és a bor kategóriában: I. díj: „Szekszárdi kékfrankos" Mesterházi Ildikó Győr II. díj: „Mola ősz" Ivánné Szabó Tímea Győr III. díj: „Szeptember 29" Várady Erzsébet Pécs Tradicionális kategóriában: I. díj: „Tengeri hullámok" Dora Ágnes Pécs II. díj: „Hangulatok" Korpádi Lajosné Nagykónyi Szabad téma - szabad technika kategóriában: I. díj: „Kerek esztendő" Posztós Éva Szekszárd II. díj: „Kékfestő virág" Vojnits Ildikó Budapest II. dij: „Csipkés" Molnár Jánosné Szekszárd Reprodukció kategória: I. díj: „Hawaii" Sínai Gabriella Debrecen II. díj: „Tündérkert" Némethné Dudás Zsuzsa Budapest III .díj: „Perzsa rózsa" Szabó Józsefné Pécs Csoportmunkák: I. díj: „A szőlő dicsérete" Szépműves Egylet, Szombathely II. díj: „Szivárvány a város felett" Aranykéz Csoport, Budapest III. díj: „A szekszárdi vöröstől forog velem a világ" Korona Foltvarrókör, Székesfehérvár. IV. díj: „Bakonyi levelek" Gyűszűkék Foltvarró Kör, Zirc Különdíjak: Szekszárd Város Polgármesterének Díja: „Szikrák" Gyulainé Nagy Márta Szekszárd Szekszárd Város díja: „Szekszárdi szüret" Csire Péterné Szombathely Zsűri dija: „Seregély" Gergelyné Boros Zsuzsanna Kecskemét Módvin BT. díja: „Szüret után" Margit Sándorné Budapest Textil-játék Stúdió díja: „Szárnyak" Benke Éva Nagykónyi Rotary Klub Szekszárd díja: „Szekszárdi vörös után" Vidovszky Sára Budapest A közel három hétig tartó kiállítás alatt a közönség is szavazott. Minden látogató kapott egy szavazó szel­vényt, s amelyik pályamunka a legjobban elnyerte tet­szését, arra adhatta le voksát. A kiállítás zárása­ként, így éppen lapzár­tánk előtt tudtuk meg, hogy a közönség díját Váradi Gyöngyi Buda­pestről nyerte el, pá­lyamunkájának címe: „Az én napom". Sas Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents