Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-27 / 3. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JANUAR 13. VASÁRNAP -U Szekszárdi nevezetes napok 2002-ben AUGUSZTUS l-jén 95 éve, 1907-ben indult Szekszárdon a Dunántúli Puska, megyénk egyetlen tartósabb élclapja, Vízipuskás főszerkesztésével. A Kaszás-cég nyomdai vállalkozása évekig fennmaradt, de a lap példányai csupán az OSZK-ban találhatók meg. 4-én 120 éve, 1882-ben Szekszárdon Halász József '48-as őrnagy; az ozorai fegyverletétel után ő leltározta be a zsákmányolt fölszerelést számvevőként. A Perczel-testvéreket követte a száműzetésbe, ellátásukról gondoskodott, majd hazajőve, a kiegyezés után ismét megyéje szolgálatába állt, főszámvevőként dolgozott. 7-én 220 éve, 1782-ben Keller Jakab Udarlik, Svájc szülötte, főorvosunk a megyegyűlésen tízezer forintot ajánlott a megyei kórház alapítására. ^É530 éve, 1472-ben meghalt Vitéz Já^ros érsek, szekszárdi apát, aki a hagyomány szerint itt szőtte Mátyás elleni összeesküvését. 120 éve, 1882ben a megyegyűlés a rétszilas-szekszárdi vasút építésére 120000 forint támogatást ígért. 12-én 270 éve, 1732-ben született Szekszárdon Gerő György jezsuita tanár, műfordító, aki Bouillon Gottfriedről, az első keresztes hadjárat vezetőjéről magyarított kétkötetes barokk regényt. Érdekesség, hogy ez a keresztes hadjárat 1096-ban, felvonulásakor Szekszárdot is érintette, s a vitézek krónikása dicsérte az ellátást. 23-án 105 éve, 1897-ben nyílt meg a Szekszárd-Bátaszék közötti vasút, ezzel megszűnt az addigi zsákutca-szerep; a vasutat vállalkozásban Leopold Lajos, a szociológus édesapja és társai ^Hkették. zPrn 70 éve 1932-ben született Csanaky Artúr ideggyógyász. 29-én 95 éve, 1907-ben halt meg Szekszárd fia, Taksonyi József polgári iskolai tanár, költő, aki korában népszerű verses művet írt, többek között 1848ról is. Elfeledték. 31-én 100 éve, 1902-ben avatták föl Szekszárdon a megyei múzeum épületét, amelyhez jelentős adománnyal járult Apponyi Sándor és Széchenyi Sándor főispán. A neoreneszánsz épület terveit Schikedanz Albert és Herzog Fülöp készítették, az előbbi a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere tervezője is. Az elkészült épület tetejéről vették föl azt a panorámaképet, amely 1836 után először mutatta be teljesen a várost. SZEPTEMBER l-jén 65 éve, 1935-ben Szekszárdon megnyílt az államilag engedélyezett zeneiskola. 3-án 35 éve, 1967-ben hunyt el Szekszárdon Túrós Lukács szakácsmester. 5-én 200 éve, 1802-ben befejeződött az első, 12 ágyas megyei kórház építése Szekszárdon. 8-án 10 éve, 1992-ben halt meg Szekszárdon Sipter Gézáné Annus Olga könyvtáros, helytörténész, aki írt nyomdatörténetet, összeállított több bibliográfiát, de leghíresebb műve a Korok és emberek című megyei életrajz gyűjtemény. 10-én 90 éve, 1912-ben halt meg Szekszárdon Varasdy Lajos tanfelügyelő, számos könyv és röpirat szerzője, de megyénkben főleg magyarosításával tűnt ki. 21-én 165 éve, 1837-ben elhunyt Bezerédj Amália, aki Hidjapusztán írta az első gyermekkönyvet, a Flóri könyvét, amely a XIX. században gyermekkorukat élt írók és költők - köztük Babits Mihály - feledhetetlen élménye lett, s amely az 1980-as évekig 18 kiadást ért meg. 23-án 105 éve, 1897-ben avatták föl a szekszárdi izraelita templomot, a mai Művészetek Házát. A mór stílusú épület tervezője Hans Pettschnig, aki az újvárosi templomot is tervezte. Az izraelitáknak ezelőtt a Bezerédj utcában volt (ma is álló) imaházuk. 24-én 85 éve, 1872-ben született Szekszárdon Horváth Jenő ügyvéd. 26-án 105 éve, 1897-ben rendezték az első kerékpáros megyebajnokságot: a Dunaföldvárig és onnét vissza vezető utat négy vasparipász küzdötte végig sikeresen. OKTÓBER 4-én 380 éve, 1622-ben a szekszárdi apát meghatalmazást kapott javai visszaszerzésére. 70 éve, 1932-ben hunyt el Lengyel Pál eszperantista, aki a megyeszékhelyen e nyelvet elterjesztette. Itt nyomtatta az eszperantó viíáglapját, a Lingvo Internacia (Nemzetközi Nyelv) című, Paul Nylén által Uppsalában szerkesztett orgánumot. Lengyel maga is író ember volt: magyarul és eszperantó nyelven egyaránt kiadott adomagyűjteményt, az utóbbival egy világpályázaton harmadik helyezést ért el, s az eszperantó világakadémia egyetlen munkás származású tagja lett. Párizsban a mozgalom nyomdáját vezette. 6-án 55 éve, 1947-ben meghalt Szekszárd fia, Gerenday László lelkész, író, aki Legioner álnéven saját idegenlégiós emlékeit írta meg a XX. század elején. Élete végén Amerikában Daisytown református lelkésze volt, leánya ma is élő írónő. 8-án 90 éve, 1912-ben született Lázár J. Pál tanár, festőművész, aki Szekszárdon élt. 10-én 190 éve, 1812-ben született a megyeszékhelyen Garay János költő, akadémikus, aki főleg az Obsitos című költeményéről híres, de négy év múlva, 1846-ban ő alkotta meg a bikavér szót is Szegzárdi bordal című költeményében. Szülővárosa védőszentjéről írott Szent László című műve érdekes olvasmány lehetne ma is. A Garay Ál-. talános Iskola 1993-ban adott ki gyűjteményes kötetet a költőtől. 14-én 175 éve, 1827-ben született Zichy Mihály festő- és grafikusművész, aki több szállal kötődött megyénkhez, például a Garay-albumba készítette híres Háry-metszetét. 16-án 195 éve, 1807-ben halt meg Tallher József építész, a magyarországi építészek vezetője, a szekszárdi belvárosi templom tervezője. 50 éve, 1952-ben elhunyt Toronyi Imre színész, Szekszárd fia, aki városunkból először szerepelt mozgófilmen. 20-án 160 éve, 1842-ben született Szekszárdon Kommandinger Kálmán plébános. 22-én 175 éve, 1827-ben a megyegyűlés alispánná választotta Csapó Dánielt, Bezerédj Istvánt pedig főjegyzővé, mindez a reformerők teljes győzelmét jelentette. 27-én 60 éves lenne Szakály Ferenc történész, aki több megyei vonatkozású művet is írt, sőt első és utolsó műve is Szekszárdhoz, elemista és gimnazista tanulmányai színhelyéhez köti: a szekszárdi apátság, valamint megyei okleveleink 1526 előtti története fűződik nevéhez. Városunk díszpolgári címmel tisztelte meg. 31-én 75 éves lenne Kelemen Endre, a szekszárdi kórház volt főorvosa, akinek nevét még halála évében fölvette az egészségügyi szakközépiskola. NOVEMBER 1-jén 185 éve, 1817-ben Garay János „boltos kereskedő", a költő atyja, az árvák gyámatyja a szekszárdi uradalommal bérleti szerződést kötött. 2-én 120 éve, 1882-ben elhunyt Havas Ignác, egykori főorvos, aki az elsők között alkalmazta a himlő elleni oltást megyénkben, de eleink ezt nehezen tűrték, és följelentették. 20 éve 1982ben meghalt Szekszárdi Molnár István író, akinek több cikke és könyve is helyi vonatkozású; miatta változtatta meg nevét induló íróként Mészöly (eredetileg: Molnár) Miklós. Szekszárdi Molnár javasolta először, hogy nevezzenek el utcát Babits Mihályról szülővárosában. 4-én 155 éve, 1847-ben Párizsban magyar lapot adott ki Garay Antal. (Lásd július 8-án!) 6-án 170 éve, 1832-ben Tolna vármegye követeit a magyar nyelv védelmére utasította: megyénk az elsők között, 1809től már hivatalos nyelvként egyedül a magyart használta, de országosan csupán 1842-től lett hivatalos a magyar nyelv. 8-án 65/ve, 1937-ben elhunyt Szekszárdon Őrffyné Nászay Teréz zongoratanárnő, Bartók Béla tanítványa, számos helyi rendezvény szervezője és szereplője. 19-én 210 éve, 1792-ben szekszárdi plébánossá nevezték ki Szluha Györgyöt, aki új templomot, kórházat és iskolát is létesített a megyeszékhelyen. Szónokként is ismert volt, a bécsi Szent István-templomban mondott beszédét ki is nyomtatták. 21-én 95 éve-, 1907-ben hunyt el Szekszárd első polgármestere, Hirling Ádám, aki évtizedekig jegyzőként, majd főjegyzőként szolgálta a nagyközségi rangú megyeszékhely várossá válását. Tolna szülötte volt, jogi tanulmányait titokban végezte, az 1905-ben várossá lett Szekszárdnak mindössze két évig volt polgármestere. 27-én 235 éve, 1767-ben a szekszárdiak jobbágyszerződést kötöttek Roth apátjukkal. DECEMBER 16-án 180 éve, 1822-ben született Szekszárdon Garay Antal '48-as tiszt. (Lásd júl. 8.!) 21-én 95 éve, 1907-ben Stoll Alajos szekszárdi pékmestert a nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntettek ki. 26-án 125 éve, 1877-ben Magyarországon először mutatták be a telefont működés közben a Szegzárd Szállóban, ahol a földszinti vendéglőt és emeleti kávéházat kötötte össze a még szénmikrofon nélküli készülék. A korabeli leírás szerint úgy szól, mintha a pincéből beszélne az ember. Európában ezelőtt a nagyközönség működés közben nem látta és hallotta az ábrán is fennmaradt telefont: emléktáblát érdemelne az esemény. 27-én 55 éve, 1947-ben hunyt el Kun Sándor, a debreceni református tanítóképző főigazgatója, klasszika filológus. Szekszárdon született, korán árvaságra jutott, de atyja nyomdász volt, így a nyomdászszakszervezet vezetője Koretzky János fogadta fiává. A helyi gimnáziumban végzett, jelentős munkássága volt, de semmi nem őrzi emlékét. 30-án 200 éve, 1802-ben Forster Anna panaszt tett Szekszárdon, mert akadályozták működésében a Fekete Elefánt Szállót, amely az Augusz-ház déli szárnya lett. Dr. Töttős Gábor