Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-07-14 / 26. szám

2002. JULIUS 14. $ SZEKSZÁRDI SZEKSZÁRDI 7í Variációk egy témára - tetszés szerint a vakációról Alkotni Szálkán Magdiék nyári táborában, Domboriban Beszélgetések nyomán - csak néhány példa: több „útra" is várják a jelentkezőket! Nehezen lett meg, nehezen jött el, de végre újra itt a nyár - sóhajtottak föl sokan. Többen mintha azt érzékeltük volna: „de hiszen alig volt tavasz..." Mások úgy érezték: szinte még benne sem vagyunk a nyárban és máris vége lett: a közterületeken tövig (!) „legépikaszált"pázsit ugyanis I

hamar kiégett s vele együtt mintha a nyár is... Hát igen, ez az évszak mindnyájunk szívének oly kedves: oly sok boldogságvágy és valóban megélt boldogperc emléke kapcsolódik hozzá, a nagybetűs Nyárhoz! Pedig jócskán átváltozóban van a nyár, ahogy a többi évszak is - nem is kell nagyon korosnak lenni, már a harmincasok a bőrükön érzik. Átváltozóban - s nem is )épp a jó irányban, mondhatnánk, de nem mondjuk: talán butaság lenne nem elfogadni, ha egyszer így van. Átváltozóban a nyaralás is, annak formái, szokásaink, megváltoztak lehetőségeink is. - Ajánlott a szieszta, a „légkondi" meg egyenesen kötelező (lenne, ha lenne miből!). De akad talán legalább egy nagyobb (vagy kisebb vagy még kisebb) ventillátor a háznál. De egy dolog bizonyosan nem változott: vágyaink, álmaink, sőt: „elvárásaink" a nyárral kapcsolatban (hisz oly sokáig vártuk!): legyen nekünk szép, teljes, kellemesen kimerítő, olyan elviselhetően forró, szép hűvös estékkel s az esték mélyén... Legyen csendes, de azért egy kicsit kalandos is legyen, meg mozgalmas is. Legyen benne vízpart, hűvös erdő vagy park, legyen egy szép nyári vihar, de sok szép hűvös hajnal is. Nos, ilyen legyen - sez persze nagyon is emberi, rólunk szól, arról: milyenek szeretnénk lenni MI A NAGYBETŰS NYÁRBAN. Egyugyanazon témára keresünk változatokat s ez a kis írás is ugyanezt próbálja: hogyan is boldoguljunk ezen a nyáron? Ki hogyan teszi? Lássunk két szívderítő példát! Szálka, Ifjúsági Művésztelep, •

le én középkorú és még tisztejebb korú embereket pillantok meg, ahogy felbaktatok az Alkotóház közelébe: a napsütésben ra^^yogó hófehér falak, a még éretlen ^^únius (de máris baljósan korai aratás) illata száll ide messziről. Hisz a közeli erdőké, tavaké is, de azt természetesnek érzem. A szervezők már az idén túl vannak majd egy tucatnyi 20-30 fős táboron, rendezvényen. Könyvtárkonferenciától a kézműves táborig volt itt mindenféle, tolnai, fehérvári, hódmezővásárhelyi, kaposvári kis-, közép- és főiskolás résztvevőkkel. S lesznek még: országos origamitábor, bautzeni fiatalok kézműves tábora, az országos - és országos rangú - gyöngyfűző („gyöngyös") tábor, karlsruhei ifjak tábora és a szekszárdi Gárdonyi Kórusé, egy visszajáró egykori tanítvány - ma mester -, Kérges Albert Kunfehértóról hozza tanítványait. És ifjú festők és klasszikus gitárosok alkotótábora - és sorolhatnánk és sorolnunk is kellene, ahogyan sorjáznak a Szálkai Alkotótelep programjai egészen szeptemberig, pontosan előkészítve, pontról pontra. Tíz év küszködés no meg szép nyugodt és csendes fejlesztés (s gondolom, soksok türelem és kitartás) volt az ára annak, hogy elmondhatjuk és el is kell mondanunk: gazdagok vagyunk. Ebben. Itt. Becsüljük meg. Látogassuk meg őket. Fejezzük ki igényünket, hogy minél többször láthassuk-hallhassuk itt bent, Szekszárd belvárosában, ami ott, Szálkán készült, készül éppen! S amikor végigsétálok ezen az egyre tisztább, mind fejlettebb, sok helyén valóban ritka-csodaszép falun, el egészen a felső horgásztóig, s megpillantok egy pipacsmezőt (máshogyan nem nevezhető!): elakad a lélegzetem, s nem tudom elhessegetni Juhász Gyula sorait: „Pipacsot éget a kövér határra / a lángoló magyar nyár tűzvarázsa." S nem hagyhattam ki, hogy Önöknek is ide ne idézzem - ugye, elnézik nekem? Elképzelések egy eszményi tanulásmódszertani táborról... A gyerekeknek „Magdi néni", Horváth Ferencné Fadd-Domboriban a lehető legkülönösebb és bátrabb dolgot próbálja egyhetes tábori turnusain: játszva tanítani. Egész nyáron át. És várja a jelentkezőket. Csakhogy a fránya nebulók szemszögéből nézve ez ugye úgy fest: játszva (ugyan, de azért mégiscsak:) TANULNI." (Ezt az egy szót hallják ki.) - „HOGY MICSODA?! Nem játszva, de végigtanulom az évet, s most elküld engem apu, anyu „játszva tanulni?" Tisztelt szülők! Nagyon ajánlom „Magdi Néni" németes-angolos és tanulásmódszertani táborát, csak el ne árulják a gyereknek ezt a „játszva tanulás"-dolgot! - Magdi egyébként (köztünk szólva cseppet sem „néni" még, ez a név is csak valami pedagógusi trükk lehet, „gyerek elleni bevetésre") aki nem ismerné - St. Gallenben hírős professzoroktól tanulta, hogyan is kell ezt a dolgot valóban és Folytatás az 3. oldalról. geinek az otthona. Számukra továbbra is biztosítom a szakmai támogatást. Szó volt a nagy rendezvényekről, melyek - lévén Szekszárd fesztiválváros - nagy erőket igényelnek. De említhetem a kisebb megyei és régiós találkozókat, amelyek szintén nagyon fontosak. - Ezek mellett még mire fókuszál? - Először is meg kell ismernem a házat, hiszen beosztottként, illetve a művészeti iskola igazgatóhelyetteseként más volt a rálátásom a dolgokra, mint egy vezetőnek. Tanulmányoznom kell az összes részegységet: a Polip-iroda, gyermekek háza, a mozi feladatait. Ezután meg kell találnom azokat a lehetőségeket, amiket az elődeim még nem használtak ki. Azaz menedzser típusú szemlétet akarok kialakítani. Ez most különösen aktuális, hiszen - remélem! - hamacsak azért is sikerre vinni. Ne is kérdezzük tehát, legalább mi cinkos felnőttek ne! - és főként ne gyanakvón, mint maguk a gyerekek, hogy létezik-e ilyen? Vagy „hogy hát az meg hogy lehet?" (Magánvéleményem máskülönben tanulni csak játszva lehet.) „Magdi néni" web-lapja az első ránézésre azt a benyomást kelti, hogy ez egy nyelvi-tanulásmódszertani tábor. A gyerekek itt játszanak, pihennek, háromszoros képzett pedagógusi (sőt pszichológusi) felügyelet mellett többek közt „éjszakai kísértetjárásban" vehetnek részt, akadályverseny lesz a Nagy-Dunára éjszaka, gyalog (elemlámpával), a jutalom: „Kölyökpezsgő", szalonnasütés a vízparton, rengeteg játékos program - mindig a gyerekek igényeihez igazítva. De azért napi négy óra német vagy angol nyelvű tanulás, tanulásmódszertan az, amire „ha egyszer becsalom őket, azután már jönnek..." - mondja Magdi, aki arra kéri az érdeklődő/érdekelt szülőket, hogy addig is csak delegálják oda szépen a csemetéiket... Jelentkezni lehet: 06-20/390-3450 és 06-74-511-920, E-mail: hne@kelemen-szki.sulinet.hu. és bőséges információkat találhatnak az interneten: www.extra.hu/tanulasmodszertanmn/digital. Samu Attila rosan megkezdődik a ház felújítása, ami során ennek a szemléletnek nagyon elevennek kell lennie. Arra ügyelek, hogy mindenkinek meglegyen a feladata a legegyszerűbb munkában és a legbonyolultabbakban is. Csak az a jó út, s az vezet valahova, ha a munkát a házért és együtt végezzük. - Hogy áll a lelkierővel? - Jól. Ugyanis én munkamániás vagyok, szeretem a-kihívásokat, és a saját munkámban eddig is mindig kerestem a megújhodás hajtóerejét. Leszögezem, hogy nagyon tisztelem a hagyományokat, de szívesen építem rá az újat. - Mondana néhány mondatot távolabbi terveiről? - Ez még korai, de összefügg a ház felújításával. Bizonyos átalakításokkal konferencia- és kulturális központot lehetne létrehozni a vá ros szívében. Ez olyan álom, ami valósággá válhat. V. H. M. - Fotó: N. Á. Ki kicsoda? „Ki kicsoda Szekszárdon?" címmel jelent meg a közelmúltban egy a város 500 jeles és ismert személyiségeit bemutató kötet. A több mint kétszáz oldalas kiadvány országos sorozatként a 15. A kötet a Turinform irodában kapható. „Tisztelem a hagyományt, de szívesen építem rá az újat" *