Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-07-14 / 26. szám

2002. JULIUS 14. , SZEKSZÁRDI us4rnap A bajok már a húsüzem építésekor kezdődtek A vizsgálat befejeződött, Schlegeléket pótnyomozzák Günther Schlegel, a német állampolgárságú hentes és két másik külföldi gyanúsított esetében négyéves nyomozást követően pótnyomozást rendelt el a Szekszárdi Városi Ügyészség, mivel a szekszárdi húsipari cégnél történtek ügyében nem lehetett őket kihallgatni, mert ismeretlen helyen tartózkodnak. A többi gyanúsított ellen bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. Az évek során több alkalommal tudósítottunk a szekszárdi húsipari cégnél történtekről, a csődbűntétt elkövetésének alapos gyanújáról, Schlegel felbujtása nyomán megvert szakszervezeti vezetőről, az állatokat beszállító gazdák félrevezetéséről, az üzem köré vont blokádok soráról. Dr. Magyar Pál Tolna megye főügyésze tájékoztatta lapunkat az ügyről, amit meghatároztak a kezdetek. A szekszárdi cég 1981-ben állami nagyberuházásként épült, amelyet száz százalékosan soha nem lehetett kihasználni. 1992-ben a vállalat állami tulajdonú részvénytársasággá alakult. E menedzsment működését is vizsgálta a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozás során, ami alapján a Szekszárdi Városi Ügyészség megállapította: kedvezőtlen gazdasági feltételek között a munkahelyek - 1400 dolgozó és 6000 beszállító - megtartása érdekében tevékenykedtek, s csődbűntettet nem valósítottak meg. Günther Schlegel, mint a Metraco Rt. tulajdonosa egyetlen pályázóként 1996-ban privatizálta a céget az ÁPV Rt.-től. A 90 százalékot képviselő 225 millió forint névértékű részvénycsomagra Schlegel tízmillió forintos vételi ajánlatot, az 1,6 milliárd forint követelés-állományra pedig ötmilliós ajánlatot tett, ám 400 millió forintos tőkeemelést vállalt. (Az utóbbit nem teljesítette.) E pályázatot fogyatékosságai ellenére az ÁPV Rt. elfogadta. A privatizációs rt. eljárás alá vont tíz képviselőjének e tevékenységét az adott gazdasági szükséghelyzet határozta meg a húsipari cég felszámolásának elkerülése érdekében, állapította meg az ügyészség, így velük szemben is bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást, hiszen az ÁPV Rt. említett tisztségviselői előre nem tudhatták, hogy a pályázó majd a hitelezők megkárosítására fog törekedni, tehát nem követ$ tek el csődbűntettet. Schlegel négyfős gazdasági vezetésének az ügyben terhükre rótt csődbűntett miatti büntetőjogi felelősségük nem állapítható meg, így bizonyíthatóság hiányában szüntette meg velük szemben az eljárást az ügyészség. Schlegel és két gyanúsított társa ügyében pótnyomozást rendelt el az ügyészség, mivel a csődbüntett elkövetésének gyanúján kívül máshonnan hat más ügyben is érkezett ellenük följelentés, s mivel ismeretlen helyen tartózkodnak, eddig nem tudták kihallgatni egyiküket sem. Az elévülés egyik bűncselekmény esetében sem következett be. V. H. M. Megyei APEH-akció Gemenc néven Két nap alatt 193 ellenőrzés - Hétmillió forint bírság A múlt hét végén kétnapos, úgynevezett központi szervezésű ellenőrzési akciót hajtott végre az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivalal „Gemenc" néven Tolna megyében. Budapest után ez volt a második ilyen nagyszabású, összehangolt akció idén, amilyenre eddig megyénkben nem volt példa, legfeljebb egyes térségeiben, más megyével összevontan. Hajdú Miklósné, az APEH központ operatív főosztályának vezetője és dr. Bíró Zoltán, Tolna megyei APEHigazgató az akció befejezését követően sajtótájékoztatón értékelte a két napot. Elmondták, az volt az elsődleges cél, hogy a nyugta-, a számlaadási, valamint az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettséget vizsgálják, mellette minden revizori pár egy foglalkoztató, illetve foglalkoztatott ellenőrzését is elvégezte. A munkában 30 helyi, más megyebéli és fővárosi revizor vett részt, valamint 15 köztisztviselő. A rendőrség pedig a revizorok védelméről gondoskodott. A két nap alatt 35 településen 193 ellenőrzést végeztek el. Kiemelten vizsgálták a paksi, a bonyhádi, a simontornyai, a bátaszéki és a szekszárdi piacot, a fürdőhelyeket, a megye valamennyi városát és az éjszakai szórakozóhelyeket. A nyugta és számlaadási kötelezettséget 150 üzletben és vendéglátóhelyen ellenőrizték: 72 esetben (48 százalék) indítanak adóigazgatási eljárást. 43 ellenőrzést tartottak piacokon és közterületen, ebből 29 esetnél (67,4 százalék) indítanak eljárást. Kiderült, hogy magas azoknak a száma, akik meg sem kísérelték a bizonylat kiállítását. Az akciót követően mintegy hétmillió forint mulasztási bírság kiszabása várható. - h Zaj- és rezgésterheltség ^^ " A legjelentősebb környezeti zajforrásoknak a közlekedési és az üzemi tevékenységeket tekintjük, de a szórakoztató tevékenységek, az épü•

letgépészeti berendezések, a háztartásokban használt gépek és berendezések,-valamint az egyéb - indokolt vagy indokolatlan - emberi tevékenységek részaránya is számottevő. Városunk esetében a közúti közlekedésből származó zajkibocsátás (kevesebb lakost érintően a vasúti) az egyik legsúlyosabb környezeti probléma. Eseti és szűkebb réteget érint, de szintén probléma a hangosító berendezések által keltett zaj. A város közútjainak forgalmi adatai és a zajkibocsátás közötti összefüggés alapján a következők valószínűsíthetők: Azon városi utak, illetve a várost érintő 56. sz. főközlekedési útszakaszok, amelyeknek napi forgalma 4000 db gépjármű alatt van - ekkora forgalom a nappali időszakban (6-22 óra között) négy gépjárművet jelent percenként, az éjszakai időszakban (22-6 óra között) pedig kétpercenként jelent egy gépjárművet - a védendő objektumokat valószínűleg nem terhelik a határértéket meghaladó zajjal. A város azon útjai, amelyeken a napi' gépjárműforgalom átlagos nagysága 4000-10 000 gépjármű között van, a közlekedési zajt korrigáló tényezők függvényében a zajkibocsátás időszakosan, vagy rendszeresen meghaladhatja a megengedhető határértékeket a védendő objektumok környezetében. A tízezres napi gépjármű forgalom (a nappali időszakban tíz vagy annál több gépjármű percenként, az éjszakai időszakban két db vagy annál több járművet jelent percenként) nagy valószínűséggel közepes-, illetve nagymértékű határérték túllépés keletkezik. Ez utóbbi kategóriába tartozó városi utak mentén, vagy közvetlen közelükben lakik, ill. dolgozik vagy tanul a város lakosságának közel 1/3-a. A város 10 000 gépjármű fölötti vagy a körüli útjai: a város észak-déli és kelet- nyugati tengelye és a tehermentesítő út. A város egyik legfontosabb környezeti célja a közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése a rendeletek által előírt szintre. Szabályozni kell a szórakoztató tevékenységekből eredő zajkibocsátást, a rendezvényeket úgy kell megvalósítani, hogy senkinek se okozzanak elviselhetetlen mértékű terhelést. Sajnos az úthálózat kedvezőtlen kialakítását megváltoztatni nem lehet, ezért indokolt az elkerülő út megépítése (majdani M6-M56-os gyorsforgalmi út). Ezáltal csökkenthető a sűrűn lakott településrészek zajterhelése, mivel az átmenő forgalom nem halad át a városon, csak a célforgalom zajterhelése érinti a város lakóit. Az elvégzendő feladatok körébe tartozik még az eseti zajos események külön engedélyeztetésének az eddigieknél részletesebb szabályozása (információink szerint a Környezetvédelmi Minisztérium is hamarosan megteszi a szükséges lépéseket az országos szabályozás vonatkozásában). Tisztelt Olvasók! Továbbra is várjuk hozzászólásaikat, ötleteiket, hogy a cikkeink tényleg arról és olyan stílusban íródjanak, ami érdekli és foglalkoztatja az Olvasókat. A párbeszéd kialakítása és fenntartása érdekében a közérdeklődésre számot tartó írásokat, véleményeket közölni kívánjuk. Elérhetőségünk Levélcím: 7100 Szekszárd, Béla tér 8. (a borítékra kérjük írják rá: „KÖRNYEZETÜNK") Telefon: 504-104, fax: 419-618 E-mail: kornyezetunk@szekszard.hu ENERGO BT. NAPKOLLEKTOROK, TÁROLÓK, HŐCSERÉLŐK KAZÁNOK • BOJLEREK SZERELVÉNYEK RADIATOROK -20% VIZ - GAZ - FUTES f r SZERŰ EPULETGEPESZET - ÉS NAGYKERESKEDELEM