Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-27 / 3. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JANUAR 13. VASÁRNAP -U „2002 végére be kell fejeznünk a jogharmonizációt" Dr. Braun Márton a parlament őszi ülésszakról A parlament tavaszi ülésszaka az áprilisi választások miatt rendkívül rövid lesz, az elmúlt évi őszi viszont termékenynek mondható, hiszen a parlament sikeresen fejezte be több törvény módosítását, azokét, amelyek elengedhetet­lenül szükségesek a sikeres csatlakozási tárgyalások lezárásához. Ilyen tör­vény volt a villamos energiáról szóló törvény is, amelynek vezérszónoka dr. Braun Márton - térségünk országgyűlési képviselője - volt. Braun képviselő úr sikeres évet zárt, hiszen az elmúlt félévben több mint egyórányi felszóla­lással, fontos törvények - köztük a terrorizmus és a pénzmosás elleni tör­vénymódosítások - kapcsán mondta el a maga, illetve frakciója véleményét. - Az elmúlt ülésszakon melyek voltak azok a legfontosabb törvé­nyek, amelyeket a parlament elfo­gadott? - Legelsőként megint csak a jog­harmonizációs törvényhozást emelném ki. Ez nem egy látványos, inkább egy aprólékos minden rész­letre kiterjedő törvényhozói mun­ka, hiszen a magyar törvényeket 2002. év végére szinkronba kell hoznunk az Európai Unió jogrend­jével. Nagyon fontos törvényként említeném az elmúlt időszakból a családi gazdaságokkal kapcsolatos földtörvény-módosításokat, a kór­ház-törvényt, amellyel vélemé­nyem szerint elindult a régóta sür­getett egészségügyi reform, és a vil­lamos energiáról szóló törvényt is ide sorolnám. - Ön a villamosenergia-törvény és terrorizmus elleni törvények, il­letve törvénymódosítások előkészí­tésében vállalt munkát. A két terü­let nem igazán rokon egymással, miért e törvényeket „vállalta be"? - A frakcióban működő munka­megosztás és közgazdászi, illetve kjogi végzettségem kapcsán rám há­rrult a villamosenergia-törvény té­mafelelőssége. A témában a frakció vezérszónoka is én voltam, szíve­sen vállaltam, hiszen számos nyu­gat-európai példa van az energia­szektor liberalizált működésére. A törvény jelentőségét abban látom, hogy a közüzemi ellátás mellett megjelenik a verseny is és ennek kapcsán mi fogyasztók, csak jól jár­hatunk, hiszen attól veszünk vagy vehetünk majd áramot, aki azt ol­csón és megbízható színvonalon adja. A terrorizmus elleni törvénymó­dosításokat is örömmel vállaltam, hiszen ezek elsősorban pénzügyi jellegű törvények, és mint ilyenek szintén szakmámba vágóak. A tör­vénycsomag sürgősségi tárgyalását kértük, mivel ezt tette minden or­szág a sajnálatos és emlékezetes szeptember 11-i, az Egyesült Álla­mokat ért terrortámadás után. Ma­ga a törvény 8-9 szakaszból áll, magam is azt hittem, hogy rutin munka lesz, de az ellenzék a sür­gősségi tárgyalás kapcsán politikai ügyet kreált, és megakadályozta mind a sürgősségi és mind házsza­bálytól eltérésben való tárgyalást. Ennek az egész ország látta kárát, hiszen nemzetközi felháborodás kísérte a terrortámadást, és a világ szinte minden országának parla­mentje azonnal úgy reagált, hogy meghozta a szükséges törvénymó­dosításokat azért, hogy a terroriz­mus pénzügyi finanszírozását megakadályozza. Mi ezt nem tud­tuk megtenni. Az országról készült EU jelentés meg is említi ezt negatívumként, il­letve felhívja a parlament figyelmét a szükséges módosítások elvégzé­sére. Ezeket a módosításokat meg­tettük, de ha lehetővé vált volna a sürgősségi tárgyalás, akkor az EU jelentés már e területen nem lett volna elmarasztaló. Véleményem szerint ez politikai hazardírozás, hiszen a belpolitikai csatározáso­kat csak olyan kérdésekben szabad felvállalni, amelyeknek nincs, vagy nem lehet olyan hatása, hogy ront­ja az ország nemzetközi megítélé­sét presztízsét. - A korai választási időpont mennyiben befolyásolja a parla­ment, illetve az ön munkáját? - A korábbi választásnak szerin­tem, azért van létjogosultsága, mert így a következő parlamenti munka is hamarabb elkezdődhet. A jogharmonizáció területén pedig még több fontos törvény tárgyalása vár a parlamentre. Ha a jelenlegi pártok maradnak kormányon, a munka hamarabb elkezdődhet, ha nem az átadás-átvétel miatt keve­sebb munkára lesz idő. Én bízom abban, hogy az új parlament júni­usban már nemcsak ülésezni, ha­nem dolgozni is fog majd. A tavaszi ülésszak nagyon rövid lesz, előtte azonban rám még vár egy Európa Tanács-ülésszak, mely­re mire az olvasók e sorokat olvas­sák, már el is utazom. A választó­körzetemet érintő nagyon megtisz­telő munkára is vállalkoztam kiuta­zásomkor, a szekszárdi borvidéket reprezentáló bortermelők borait vi­szem magammal, és azokat az Eu­rópa Tanács mellé delegált magyar nagykövetnek fogom átadni. Remé­lem ezzel is sikerül az itteni borok jó hírét öregbítenem, illetve az itte­ni termelők hírét „messze földre" elvinnem. - gál ­Legalább három Tolna megyei országgyűlési képviselőre számítanak A MIEP múlt hét végi 10. orszá­gos gyűlését - amelynek „Ébresztő, magyarok" a felhívása - követően hétfőn sajtótájékoztatót tartott a párt Tolna megyei elnöke, dr. Tóth Csaba és dr. Gyimóthy Géza, akit a vasárnapi megyei gyűlésen egybe­hangzóan választottak alelnökké. Felhívták a figyelmet, hogy január 26-án, szombaton este 18 órai kez­dettel Szekszárdon, a Babits Mi­hály művelődési ház színházter­mében kerül sor Csurka István MIÉP-elnök részvételével a kam­pánynyitó nagygyűlésre, ahol az el­nök bemutatja a párt Tolna megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit. A felsorolásból is kiderül, hogy min­den Tolna megyei körzetnek van MIÉP-es jelöltje. Szekszárdon dr. Tóth Csaba, Pakson dr. Nemes Árpád, Bony­hád-Bátaszék térségében dr. Ma­róthy Géza, Dombóváron dr. Kiss Albert, Tamásiban pedig Koppánné dr. Kertész Margit a MIÉP képvise­lőjelöltje. A tájékoztatót tartók el­mondták, hogy az országos listán két Tolna megyei jelölt is szerepel Koppánné dr. Kertész Margit és dr. Nemes Árpád személyében a 15., illetve a 30. helyen. Hozzátették, igaz, hogy e listát egyelőre csak a negyvenedik helyig állították ösz­sze, de folynak a tárgyalások a to­vábbi bővítéséről, hiszen szerintük a MIÉP minimum 15 százalékkal ­ez 30-34 képviselőt jelent - kerül a parlamentbe. Hangsúlyozták, hogy ez ellentmond a közvélemény-ku­tatások prognosztizációinak, ame­lyekkel tudatosan tévesztik meg az állampolgárokat. Hasonlóan ítélik meg pártjuk helyzetét abban a te­kintetben is, hogy „annak ellenére, hogy nem szélsőségesek, mégis vi­selniük kell azokat a jegyeket, ame­lyeket rájuk aggatnak". A beszámolóból kiderült, hogy a megyei listát dr. Tóth Csaba vezeti, s kijelentette a megyei elnök azt is, hogy legalább egy egyéni ország­gyűlési képviselő parlamentbe ju­tására mindenképpen számítanak Tolna megyéből. Mint mondták, a MIÉP itt is erősödőben van: nem régiben alakult meg a gyönki alap­szervezetük, a napokban pedig a kisszékelyi. A mondottakat meg­erősítendő hozzáfűzte, hogy Heré­den 57 százalékkal választották polgármesternek a helyi MIÉP-el­nököt. V. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents