Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-06-02 / 21. szám

SZEKSZÁRDI USArnap 2002. JUNIUS 2. Akkor én is igazi klubtag leszekT A Kék Madár most az értelmi sérülteket karolja föl - Akkor én is igazi klubtag leszek? kérdezte egy fiatal lány Keszthelyi Krisztinától örömmel, mégis kissé hitetlenkedve. Krisztina, a szociális munkás nagyon határozott igennel válaszolt az értelmi sérült 18 évesnek, nekem pedig azt magyarázta, hogy a sérült emberek számára az ilyen és hasonló apró dolgok is óriási csodát jelentenek. Arcukon feszült várakozással érkeztek mind a tizenketten arra az első klubfoglalkozásra, amit a szekszárdi Kék Madár Alapítvány szervezett az értelmi sérült fiataloknak a volt „lila iskolában", ahol a Játszóház is működik. Az alapítvány két szociális munkás munkatársa, Keszthelyi Krisztina és Füredi Judit szeretettel fogadta őket. Csöppet sem erőltetve, hanem a legtermészetesebb módon igyekeztek feloldani izgatottságukat. Ez - a bemutatkozást követő - énekléskor valóban sikerült. Krisztina lelkesen gitározott, a lányok és a fiúk vele daloltak. A Kék Madár 1997-ben alakult. A kezdetekben gyermek- és ifjúságvédelemi feladatokkal foglalkoztak, majd létrehozták a családi napközit és játszóházat, ami azóta egyre sikeresebben működik. A drogprevenciót első perctől tevékenységük között tartották számon, sorolta Jankó Judit, az alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, aki a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának adjunktusa. Szociális munkásokat oktat, így érthetően jól felkészült, remek szakemberek dolgoznak vele, például a Kék Madár Alapítványban. - Néhány hónapja készítettük el az értelmi sérült fiatal álláskeresők integrált munkavállalását támogató komplex programunkat. Ahhoz, hogy célkitűzéseinket maradéktalanul megvalósíthassuk, elnyertük az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatását - magyarázta Jankó tanárnő, majd beavatott a részletekbe: - Városunkban és közvetlen környékén élő valamilyen fokban értelmi sérült fiatalokat kutatjuk föl, s számukra olyan munkahelyeket keresünk, ami képességüknek és érdeklődésüknek egyaránt megfelel. Keszthelyi Krisztina beszámolt a csöppet sem könnyű munkáról. Persze, elsősorban nem az érintettek felkutatása jelenti a gondot, hanem családjaik elzárkózása. - Ugyanis - mint azt a szociális munkás Krisztina kifejtette - a hozzátartozóik érthetően féltik a sérült fiatalokat, hiszen többségükre még az apróbb bevásárlást sem bízzák, nehogy útközben valamilyen baj érje őket. Persze, vannak, akik támogatják elképzelésünket, sőt örülnek, hogy gyermekük - fiatal testvérük, unokahúguk... - társadalomba való beilleszkedését segítjük, s hogy ezek a fiatalok képesek lesznek majd gondoskodni önmagukról. - Ez nagyon fontos, hiszen szüleik nem élnek örökké - mondta Jankó Judit, s megjegyezte, ha húsz-harmincévesen nem kerülnek be a munka világába, azzal együtt eddigi mikrovilágukból új környezetbe, akkor később, magukra maradva intézetbe kerülnek... - Pedig az értelmi sérültek igen alkalmasak a monoton munka végzésére, szalag mellett jól megállják a helyüket. A megfelelő - és nem a védett - munkahelyet körültekintően keressük meg számukra gyógypedagógus ajánlása alapján. - A nyílt munkaerő piacban gondolkodunk. Természetesen az elhelyezkedett fiatalok sorsát, fizetését, beilleszkedését figyelemmel kísérjük, mi több, a kezdetekben elkísérjük őket munkahelyükre, azután később már egyedül járnak dolgozni - mondta Füredi Judit, majd Krisztinával együtt sorolták roppant lelkesen a sikert jelentő történeteket, amelyek sérült pártfogoltjaik számára nem csupán diadalt, hanem új világot, csodát és ^ önálló döntési lehetőséget jelent. ^ Az utóbbi akkor is igaz, ha egyelőre csak egy körömlakk, vagy egy póló megvásárlását jelenti. Jankó Judit felhívta a figyelmet arra, hogy céljaik eléréséhez a sérült fiatalok családjainak támogatása feltétlenül szükséges. Majd a támogatók sora következett: a különböző karitatív szervezetek, a kisegítő és a Kolping iskola, a munkaügyi kirendeltség, a Fogyatékosok Nappali Intézménye, valamint más szakmai civil szervezetek, alapítványok és egyesületek. Ismereteink szerint Magyarországon a Kék Madár Alapítványon kívül csak egy budapesti alapítvány segíti az értelmi sérült fiatalok elhelyezkedését, beilleszkedését. V. Horváth Mária Nagy Ági felvétele Jött, látott, főzött Hát, én nagyon büszke vagyok ám anyukámra! Mert fogta magát, és megnyerte a „Hagyományos magyar konyha egészségesen" című pályázatot. Beküldött öt leves-, öt főzelék-, öt saláta-, öt második-, és öt desszert receptet, erre az egyik nap csörög a telefon, hogy övé a főnyeremény, ekkor meg akkor legyen itt és itt, és főzzön valami finomat. És hogy ott lesz a televízió, meg olyan emberek, mint az országos tiszti főorvos, meg a Vendéglátó Főiskola docense, meg egy nemzetközi hírű főszakács, meg az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese, meg az egészségügyi miniszter is. És akkor anyukám elment, és megfőzte, és a zsűri mind megette és nagyon ízlett nekik. Vagy csak ügyesen palástolták az ellenkezőjét, amin igazság szerint nem is csodálkoznék. Mert megmondom őszintén, néha nagyon elegem van édesanyám gasztronómiai reformtörekvéseiből. Képes a legfinomabb kaját is emberi fogyasztásra teljességgel alkalmatlanná tenni azzal, hogy beletesz valami nagyon egészségeset. Biztos emiatt torzul el néha édesapám burája is ebéd közben, de legalább abból az öszszegből, ami nyeremény címén anyukám markát ütötte, tudunk valami finomat venni... És hogy milyen kosztokkal ejtette ámulatba anyukám a zsűrit és azt a 2782 pályázót (tényleg ennyien voltak, nem viccelek), akiket maga mögé utasított? Hát, anyukám zöldséglevesével (nem az enyémével, hanem az ő anyukájáéval), sajtsalátával, tárkonyos-almás csirkemellel és hozzá hagymás árpagyönggyel. Desszertet is készített volna, csak arra már nem volt ideje... Hát, én nagyon büszke vagyok ám anyukámra! B. ORIASI ÁGYNEMŰ- ES PAPLANYASAR Szekszárdon, a Babits művelődési házban JÚNIUS 5-ÉN (szerdán) 9-16 óráig. - ÁGYNEMŰK - LEPEDŐK - TÖRÜLKÖZŐK - ABROSZOK, PLÉDEK, PÁRNÁK, KONYHARUHÁK, ÁGYTAKARÓK - NYÁRI MŰSZÁLAS PAPLAN - NYÁRI GYAPJÚ PAPLAN EXTRA MÉRETEK IS! 800 Ft-tól 700 Ft-tól 500 Ft-tól 2200 Ft 3200 Ft Kedves összejövetel A II. Számú Általános Iskolában a Liszt Ferenc Zeneiskola tanára, zeneakadémista Lakatos Orsolya dalcsokorral köszöntötte az időseket. Csodálatos énekhangjával elkápráztatta a közönséget. Az idős emberek gazdag dalismerettel rendelkeznek, amit az ő kedvessége elővarázsolt belőlük és közös énekléssel folytatódott a műsor. Magyar nóták, édes, bús székely kesergők, balladák, csángó dalok szólaltak meg. Folyamatos kapcsolattartás alakult ki, mert népdalgyűjtő munkájában lelkes segítőkre talált a jelenlévők személyében. Kedves emlék marad számunkra ez a műsor. I