Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-05-05 / 17. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2002. MÁJUS 5. Szent György-napi bikavér-ünnep A Hegyközség Szekszárd és a Dicenty Dezső Kertbarát Kör az idén is (immár 3. alkalommal) megrendezte a bikavér-ünnepet. A jelenlévő borászokat Ferenc Vil­mos, a Kertbarát Kör elnöke kö­szöntötte. Az összejövetelt meg­tisztelte jelenlétével Kocsis Imre Antal Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros polgármestere és az újdonsült országgyűlési képviselő, Halmai Gáborné is, aki a díjkiosztás során tevőlegesen is részt vett az ünnep­ségen. A rendezvény szakmai fő­védnöke dr. Mészáros Gabriella, Közép-Európa egyetlen nemzetkö­zi borakadémikusa volt. Az ünnepi megnyitó beszédet dr. Katona Jó­zsef, a Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet nyugalmazott főigazgató­ja tartotta, aki már rögtön az elején élénk derültséget keltett azzal, hogy összekeverte az egri és a szekszárdi bikavér elnevezést. Ez­zel is illusztrálva azt, hogy bár Ga­ray János alkotta meg (találta ki) a szekszárdi vörösborra ezt a találó elnevezést, ennek ellenére a köztu­datban mégis az egri bikavér elne­vezés rögződött meg szinte kitöröl­hetetlenül. Ennek kapcsán szóba került a média népszerűsítő szere­pe is, a sztárborászok sztárolása, amikért voltaképpen hálásnak kel­lene lenni a borászoknak, de még­sem egyértelműen jó és teljesen ve­szélytelen ez a dolog. Ugyanis ha csak folyton-folyvást a borászati ágazat sikereiről, jó és szép vonat­kozásairól lehet hallani és a nehéz­ségekről nem, akkor ezzel félreve­zethető a közvélemény, és a min­denkori kormányzat is úgy érezhe­ti (a könnyebb ellenállás irányában haladva), hogy ezen a területen minden rendben van, és elhanya­golhatja a támogatás kérdését. Dr. Katona József a múltról szólva el­mondta, hogy a régi szekszárdi szőlősgazdák tudatosan alacsony termésátlaggal dolgoztak, így az­tán nem csoda, hogy nagyon jó (európai hírű) bort tudtak előállíta­ni már az 1700-as évek közepétől. Dr. Katona József érdekes adalék­ként megemlítette Liszt Ferenc és Schubert nevét, akik nagy tisztelői voltak a szekszárdi bornak. (Liszt Ferenc a betegeskedő pápának is küldött egy kis hordó szekszárdi bort és a pápa köszönőlevelében azon tapasztalatának adott hangot, hogy a szekszárdi bor valóban or­vosság, mivel nagyon jó hatással van egészségi állapotára és kedély­állapotára.) A II. világháború után (különö­sen 1948 után) a minőségi terme­lésről nemcsak Szekszárdon, ha­nem az egész országban áttértek a mennyiségi termelésre, és ezzel nagyon sokat ártottak a történelmi borvidékek jó hírnevének. Ez - saj­nos - a mai napig is érezteti a hatá­sát nemzetközi szinten, hiszen köztudomású dolog, hogy az el­vesztett jó hírnév és bizalom visz­szaszerzése nem egy rövidtávú fo­lyamat. Ezt követően dr. Katona Jó­zsef azt a kérdést kezdte el boncol­gatni (földrajzi/klimatikus szem­pontok alapján), hogy hol is van Szekszárd helye a borászatban. Vi­tathatatlan dolog, hogy földrajzilag mikroklíma szempontjából Ma­gyarországon Villány van a legked­vezőbb helyzetben. (Például a vil­lányi oportó - és ez szerénytelen­ség nélkül állítható - talán világvi­szonylatban is egyedülálló minősé­get képvisel, ezzel felesleges dolog Szekszárdnak versenyre kelni.) Eb­ből következően Egernek Szek­szárdnál kedvezőtlenebbek (rosz­szabbak) a klimatikus viszonyai a szőlő- és bortermelés szempontjá­ból földrajzi helyzeténél fogva. így aztán a szekszárdi bikavér minősé­gi szempontból képes (lesz, lehet) túlszárnyalni nagyhírű ellenfelét, az egri bikavért. Dr. Katona József ezt követően arról beszélt, hogy alapvető különbség van a borkósto­lás és a borivás között. Az igazán nagy, nemzetközi borversenyeken aranyérmet nyert borok voltakép­knerGOBT. .YoVc) Cf a KAZANOK • KONVEKTOROK BOJLEREK • SZERELVÉNYEK CSŐVEZETÉK RENDSZEREK RADIATOROK -20% VIZ - GAZ - FÜTES SZERŰ ÉPÜLETGÉPÉSZET ÉS NAGYKERESKEDELEM pen csak borkóstolásra valók. Étke­zés kiegészítőként csak az „iható borok" jöhetnek számításba, olyan finom illatú és zamatú, harmoni­kus íz világú borok, mint például a kadarka, amely egy úgynevezett „kedves bor", és szívesen fogyaszt­ják az emberek. Stílusosan a Szent György-napi borünnep alkalmával adták át a „garantált minőségű szekszárdi bor" bizottsági tagjainak a megbí­zólevelüket. A hét borbíráló bizott­sági tag neve a következő: Gál Jó­zsef, Ferenc Vilmos, Vesztergombi Ferenc, Takács István, Rizsányi Csaba, Módos Ernő, Mészáros Pál. Azt talán mondanom sem kell, hogy ők Szekszárdon közismert és köztiszteletben álló emberek, ezért borbíráló döntésük objektivitását nem hiszem, hogy túl sokan meg­kérdőjeleznék. Ez a héttagú bizott­ság minimum 4:3 arányban hozhat döntést. És most essen arról is szó, hogy miért volt szükség a „garan­tált minőségű szekszárdi bor" már­kajelzés bevezetésére. Mészáros Pál, a hegyközség elnöke elmond­ta, sok szőlőt értékesítenek a ter­melők, melyek jelentős része kike­rül a borvidékről és ezek gyakran összekeverve máshol termett sző­lőkkel borként kerülnek piacra, melyek címkéjén feltüntetik a szek­szárdi jelzőt. Ezeknek a boroknak a minősége nem tükrözi azt a ma­gas színvonalat, amely a helyben termelt szekszárdi borokat jellem­zi. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a valódi szekszárdi borokra kerüljön • rá egy címke, amely igazolja a ga­rantált minőséget. Ez a megkülön­böztető jelzés értéknövelő tényező, mert ezek a borok a nemzetközi mércének is megfelelnek, ezáltal remélhetően egyre több boros gaz­dát ösztönöz arra, hogy ő is meg­kapja a címkehasználati jogot. Ezért aztán idővel egyre többen és egyre jobban meg tudnak majd él­ni a borászatból. Az ünnepség végén történt meg a Dicenty Dezső emlékplakett át­adása, amelyet az idén Gál József kapott meg, majd a Jövések köny­vének felmutatása következe amelyet minden résztvevő alái Az ünnepség a díjnyertes bikave és nagydíjas borok bemutatásával ért véget. Bálint György Lajos aver Megvalósult a Mevaco régi terve Evek óta tervezte a Mevaco Kft. veze­tése, hogy az igen korszerű üzemet a technológiai lánc még teljesebbé téte­le érdekében új raktárral bővíti, hiszen a korábbi raktári kapacitás olykor ne­hezítette a termelés folyamatosságát. S máris a 800 négyzetméter alap­terű raktár avatásánál tartunk, ami­re lapzártánk után, azaz a múlt hét péntekén került sor. A pontos idő megjelölésének különös jelentősé­ge van, ugyanis a hivatalos ünnep­séget a munkaidő befejezését köve­tőn tartották, ami azt jelenti, hogy minden dolgozó részvételével. Ko­csis Imre Antal polgármester - akit sokak sajnálatára a köszöntők és a szalag átvágását követően munkája már máshova szólított - elismerő szavait követően megfogalmazta, hogy a perforált lemezeket gyártó cég imázsa fennállásának tíz éve alatt kialakult: fő jellemzői a meg­bízhatóság és a családiasság. Az utóbbi már a belépő számára látható is volt. Szóval ezen a napon a nem raktárnak látszó teremben az ünnepség előtt megterítettek, az asztalokra fölkerült a savanyúság és az üdítők, kint pedig bográcsban rotyogott az étel. Egészen biztos, hogy ez a sokadik közös ebéd és az azt követő terefere is pozitívan hat a cégnél uralkodó és közismerten jó atmoszférára. Frei István ügyvezető-igazg^® köszöntőjében megjegyezte, hogy a Mevaco tízéves történetében ez a raktár az első, ami határidőre elké­szült. A közel hetvenmillió forintos beruházás időben történő átadása - és a hozzáértők szerinti minőségi munka - a Gemenc Bau Tolna Kft. érdeme. Említésre érdemes, hogy a két cég - a beruházó és a kivitelező - tavaly november 12-én(!) írta alá a raktár építéséről szóló szerző­dést. A szekszárdi székhelyű cég évekkel ezelőtt kiala­kította a kereskedelmi há­lózatát, Lengyelország­ban és Csehországban le­ányvállalata működik, s mintegy tíz nyugat-euró­pai országba szállít rend­szeresen. A gyárat folya­matosan korszerűsítik. Jelenleg telepítik azt az integrál ázámítógépes rendszert, ami világvi­szonylatban is az élvonal­ba tartozik. „ „ ,, V. H. M. Fotó: Nagy Ági

Next

/
Thumbnails
Contents