Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-04-07 / 13. szám

SZEKSZÁRDI 2002. ÁPRILIS 21. VASÁRNAP JUL Egy nevezetes szekszárdi nap XXXIII. Ha valaki manapság egy emberöltőt tölt egy munkahelyen, arról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy talán unalmas lehet az élete. Az sem mindegy azonban, milyen beosztásban végzi munkáját e 35 év alatt, s persze milyen idők milyen megpróbáltatásai jellemzik életét. A szekszárdi megyei kórház nem arról volt híres, hogy élén sűrűn váltották volna egymást az orvosok, de az áldozatos, tevékeny •

ak közül is kiemelkedik dr. árky Árpád, aki 1863-ban Nagykőrösön született, és Hirn László 1930-ban kiadott könyve szerint „középiskolai tanulmányait és az egyetemet Budapesten végezte s orvosi oklevelét 1887-ben nyerte el. A budapesti orvostudományi egyetem klinikáin, különböző kórházakban és Párizsban szerzett orvosi gyakorlatot." Nem tudjuk, hogy megyénk döntéshozóit ez a körülmény győzte-e meg, vagy szerepet játszott ítéletükben, hogy Az orvosi mentés kézikönyve címmel az ifjú doktor társaival egy rendkívül korszerű kézikönyvet adott ki, de az a tény, hogy igen fiatalon, 29 évesen nevezte ki dr. Tanárky Árpádot a kórház igazgató-főorvosává Széchenyi Sándor HONLAPKESZITES SZEKSZÁRD I ART RHINOART BT. Szekszárd Ybl Miklós Ltp. 1. Tel: 74/413-703 30/987-2567 70/248-0222 referenciáink: www.rhinoart.hu főispán 1892. március 31-én. Hirn szerint: „Amikor a Ferenc-közkórház vezető orvosi állását elfoglalta, az még a legkezdetlegesebb állapotban volt. Több évtizedes fáradhatatlan és felbecsülhetetlen értékű munkásságának eredménye a kórház modernizálása s hivatásának minden tekintetben megfelelő kifejlesztése. Sebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, elmegyógyászati és röntgenosztályt létesített s ezzel már a régi szekszárdi közkórház a legmodernebb kórházak sorába lépett. 1897-től 1920-ig a bábaképző vezetését is ellátta, és ez idő alatt ezt az intézményt a legmagasabb nívóra fejlesztette." Ha valaki azt gondolná, hogy akkoriban ez egyszerű lehetett, bizony alaposan téved. Először is a megyei kórház állandó anyagi gondok között élt, mert szerény alapítványból és sovány megyei támogatásból tengette életét. Dr. Tanárky - mai kifejezéssel élve előre menekült, így bővült a kórház több mint kétszeresére (a régi épület déli szárnyával) 1896-ban, s a következő évben megnyílt a bővítés indokául szolgáló bábaképző is. Már ekkor büszkén emlegették a fertőtleníthető, olajfestékkel borított új műtőt, vagy az elmebetegek akkori fogalmak szerint emberibb ellátását szolgáló száz férőhelyes, új tébolydát. A nagy építkezés arra is jó alkalom volt, hogy az új intézmény igazgató-főorvosa évkönyvet adjon ki, amely fölölelte intézménye történetét a kezdetektől 1895-ig. Dr. Tanárky egy pillanatig sem nyugodott békén az eredmények láttán: 1901-ben elérte, hogy a bábaképző országos, első rangú intézmény lett, de tíz év múlva már újabb kórházbővítést is javasolt. Közben duplájára, majd háromszorosára gyarapodott az orvosok és ápolók száma, s így az 1917-es himlőjárványig eredménnyel szolgálta az egészségügyet az általa felügyelt vöröskeresztes kórházzal együtt. Ez utóbbi kellő hivatkozási alap volt arra, hogy a világháború után, amikor már teljesen eladósodott a kórház, a nemzetközi Vöröskereszt angol, holland és amerikai adományai - gyógyszerek, műszerek és élelem - főleg a kórházat segítsék. Ez azonban csak ideiglenes megoldást jelentett, mert a tulajdonos jogait gyakorló megye nem tudott, az állam pedig nem akart segíteni a fenntartás gondjain. Példátlan eset volt 1921ben, amikor „a kórházi felügyelő választmány elhatározta, hogy a kórház üzemét felfüggeszti, mert csak ezáltal reméli megmenthetőnek az épületet és felszerelését". Szerencsére Éry Márton alispán némi gazdasági ésszerűsítéssel és minisztériumi jó kapcsolataival elérte, hogy a népjóléti minisztérium 40 millió koronát utalt ki az adósságok rendezésére, s ebből jutott valami a korszerűsítésre is. Az igazgató főorvos napi gondjai közben sem mondott le egykori álmairól, így 1926-ban mentőállomás létesítését javasolta, hiszen „a betegek, sérültek egy tekintélyes száma azért nem menthető meg az életnek, mert már csak elkésve érkeznek a kórházba". A terv megvalósulását azonban már nem várta meg, hanem lemondott. A kórházi bizottság jegyzőkönyvileg mondott köszönetet 35 küzdelmes évért: „Működése, fáradságot nem ismerő munkálkodása, önzetlen, csak a betegek javát kereső gondossága mindenkoron példaképül fog szolgálni utódjainak." Talán ez a vágy tekint ránk a következő évben orvosszövetségi főtitkárrá választott Tanárky doktor arcáról. így vagy úgy, de megérdemelné az utókor tisztesebb megbecsülését. Dr. Töttős Gábor / " : \ ODON DERU 133. Áprilisi tréfa Ritka eset, hogy április elseje húsvétra essen, de ha már így van, ez bizonyosan még kevesebb tréfát bocsát az amúgy is szomorú világra. Pedig hajdan igen jól, sőt olykor túl jól sikerült áprilisi tréfák mozgatták meg elődeink rekeszizmait. Egyet még az irodalomtörténet is följegyzett megyénk szülöttéről, Vas Gerebenről. Radákovics József - hiszen ez eredeti neve - nem lehetett könnyű természetű. Erre jócskán rásegíthetett veszprémi tanítója, akiről maga írja: „hazugságképpen sem tudna valaki olyan vadállatot kigondolni, mint amilyen Tujder volt, ki annak idejében éppen álló ötven esztendeig ütötte, dobta, vesszőzte, botozta, élesfázta és kukoricán térdepeltette a fiatalságot". Nem csoda, ha Pécsre kerülvén az ifjú Radákovics úgy gondolta, itt kitombolhatja magát. Egy darabig tűrték ezt tanárai amíg az iskola falai közé lehetett szorítani a csínyeket de végül kénytelenek voltak növendéküket eltanácsolni: a város szélén álló Szent János-szobor fejét társaival leverte, majd azzal labdázgatott a későbbi író... S hol volt akkor még tehetségkutató^ Bozsik-program? Barabás Ábel, életrajzírója örökíti meg további útját. „Visszakerül szüleihez, beáll íródeáknak az uradalmi irodába. Nem tud beletörődni helyzetébe. A tiszttartó rendeleteit gúny tárgyává teszi. Beszélik róla, hogy a tiszttartó emiatti bosszúságában több ezer birkának fogát tapogattatja meg vele, hogy vajon mozog-e? Majdnem kétrét görnyed mire elvégzi. Felindulásában humoros rajzot ír A tiszttartó ár lábnyomai címmel. Ez első irodalmi kísérlete, melyben a tiszttartót gúnyolja ki." Rendkívül jól sikerül az éppen április 1-jére elkészült tréfa: őt is és atyját is elbocsátják az uradalom szolgálatából. Ha ezt nem tették volna, soha nem lesz íróvá, s nem örökíti meg Szekszárd plébánosát, Szluha Györgyöt sem. Vas ezernyi adomája közül nehéz egyet kiválasztani, de íme: „A lélek halhatatlanságáról beszélt a pap a cigánynak, s mikor már annyit beszélt, hogy más jóravaló félannyiból is elhitte volna, kérdi: - Na, fiam, hiszed-e? - Hisem, uram, hisem, hanem majd meglássa a tisztelendő úr, hogy mégsem ^lesz igazs." Laniu

s Excubitor / Tanárky Árpád dr.