Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-04-07 / 13. szám

SZEKSZÁRDI 2002. ÁPRILIS 21. VASÁRNAP JUL Kettős feladat, kettős felelősség Tolna megye főtisztviselője: dr. Freppán Miklós A köztisztviselői törvény létrehozott egy új jogintézményt, a főtisztviselői kart. Tolna megyében ezt a tisztséget dr. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, helyettes államtitkár nyerte el, akit Orbán Viktor miniszterelnök - az ország 300 köztisztviselőjével együtt - nevezett ki főtisztviselővé. Ebből az alkalomból kért a Szekszárdi Vasárnap interjút dr. Freppán Miklóstól. - Hivatalvezető úr! Milyen célból jött létre ez az új intézmény ? - A kormányzati munka erősítésére, az EU integráció eredményes végrehajtására, a közigazgatási döntések stratégiai előkészítésére, az önkormányzati munka hatékony segítésére. W - Milyen követelmények fogalmazódtak meg, a főtisztviselőkkel szemben? - Ezek a követelmények tisztán fogalmazódtak meg, s a következők: a főtisztviselő legyen semleges politikailag, sem burkoltan, sem nyíltan politikai nyilatkozatokat nem tehet, legyen elkötelezett a magyar nemzet iránt, legyen magyar érzelmű, álljon a korrupciós harc élére a megyéjében. - Miben különbözik jogállását illetően a többi köztisztviselőtől? - A főtisztviselő legyen odaadó, felkészült és hatékony. Vele szemben támasztott követelmény, hogy hajtsa végre a kormányzati döntéseket, és ne csak végrehajtsa, értse is azokat. A mindenkori kormányhoz legyen lojális, legyen feddhetetlen minden vonatkozásban. Ami nagyon fontos: nem fűződhet össze az üzleti szférával. Éppen az utóbbi miatt a javadalmazása is úgy van megállapítva, hogy azt az üzleti szféra középmezőnyéhez igazították. Talán a legerősebb jogosítvány, hogy mindenki a saját területén, saját megyéjében, ha valamilyen gondot, korrupciós jeleket lát, akkor közvetlen a kormány tagjaihoz fordulhat az adott ügyben, s kérését senki sem háríthatja el. - A főtisztviselői karba a bekerülés, a jogviszony létrehozása komoly feltételekhez kötött, akárcsak az ebből való kikerülés is... - A főtisztviselőnek felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, központi közigazgatási szervnél kell munkaviszonyban állnia, legalább egy idegen nyelven kell tudnia. Szerencsére jómagam a szülői házból, több igaz emberi érték mellett, hoztam magammal két nyelv ismeretét is, ez a horvát és a német nyelv. A főtisztviselői karban helyet kaptak olyan fiatal köztisztviselők, akik több nyelven beszélnek, s akik külföldön az EUmunkában a kormány képviseletében részt vesznek. A miniszterelnök nevezte ki a főtisztviselői kart, akik pályázat alapján, illetve a munkáltató véleménye alapján lettek kiválasztva. A főtisztviselői karból való kikerülés csak abban az esetben lehetséges, ha valamilyen oknál fogva érdemtelenné válik ennek a tisztségnek a viselésére. Ami még szorosan idetartozik, hogy a főtisztviselőt különböző feladatokra vezényelhetik, áthelyezhető, akár külföldi feladatra is. Valamint tisztségéből adódóan rendszeres továbbképzésen kell részt vennie. - Ön Tolna megyében egyedül kapta meg ezt a kitüntető tisztséget. Mit tart eddigi és elkövetkezendő munkájában a legfontosabbnak? - Kettős feladat áll előttem. Bekerültem a főtisztviselői karba, s teljes egészében azonosulni tudok azon követelményekkel, amit ez a tisztség jelent, ugyanakkor hivatalvezető vagyok. Amit a magam részéről a legfontosabbnak tartok, mint főtisztviselő, a magyar érzelmet, a magyar nemzet iránti elkötelezettséget, korrupció elleni harcot. Mint hivatalvezetőnek meg kell valósítanom azokat a célokat, amelyekért a hivatal vezetői állásra méltónak találtak. Ezek pedig a következők: a hivatal dolgozói biztonságban és jól érezzék magukat, a nagycsaládos és az egyedülállók támogatása, amellyel szintén kiemelten foglalkozom, az ő sorsukat szeretném megkönnyíteni. Segíteni a továbbtanulóknak, akik plusz munkát vállalnak, tehát önmaguk is igyekeznek, nemcsak a hivatal támogatását várják el. Mindenki, aki ebben a hivatalban dolgozik, találja meg a számítását. Két és fél éve vagyok hivatalvezető, s nagyon örülök annak, hogy olyan munkatársaim vannak, akik egyetlen konfliktushelyzet nélkül végzik munkájukat, lelkiismeretesen odaadóan dolgoznak. Úgy gondolom a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal megítélése országos szinten, miszerint a legjobbak közé tartozunk, éppen a fentiek miatt fogalmazódhatott meg. Főtisztviselővé való kinevezésem nemcsak megtiszteltetés, nagy felelősség is, amelynek annak reményében tudok majd a legjobban megfelelni, hogy kollégáim továbbra is képességeiknek, a hivatal és saját lelkiismereti elvárásaiknak, valamint szakmai tudásuknak megfelelően végzik mindennapi munkájukat. Sas Erzsébet A legtisztább humanizmus Márciusban Gyulai Endre püspök volt a Szekszárdi Léleképítő meghívott előadója, és a Szerelem, házasság, család, nemzet témában beszélt hallgatóságának. Előrebocsátotta: az egyházban nagy irodalma van ennek a témának, szó sincs afféle „vak vezet világtalant" helyzetről. Az egész Európát átjárt keresztény tanítás szerint, emlékeztetett a püspök, Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert; lelkéből lelket adott neki. Később, felismerve, hogy rossz az embernek egyedül lenni, oldalbordáját kivéve asszonyi társat emelt be a férfiú mellé a létbe. Kettejüknek a szaporodás, sokasodás parancsát adta, továbbá a földnek az uralmuk alá hajtására utasította őket. Innen ered hát, mutatott rá Gyulai Endre, az ember méltósága, életének értéke, és szabadságának ez a gyökere. A szenvedés pedig, hangsúlyozta az előadó, az ember lázadásának következménye, azé a lázadásé, amellyel nem fogadja el Isten rendelését az életre vonatkozóan hogy képes teremtője akarata ellen is tenni. Az állatok nem ilyenek, őket ösztöneik hajtják; az ember azonban, alkotó ereje és gondolkodása révén is bűnbe eshet, ha nem lelkiismerete szerint cselekszik. Az ember feleséget választ magának. Feleséget, akihez ragaszkodik, akivel ketten lesznek egy. Ha valahol vonzódás jelenik meg, húzta alá a püspök, ott nem csupán a szexualitás tűnik fel. Annyira komolyan kell vennünk társunkat, hogy neki tudjuk ajándékozni teljes önmagunkat. Ez egy nagyszerű ajándék, akarati döntés, teljes és kölcsönös odaadás. Ezt az ajándékot pedig ne vegyük, miért is vennénk vissza: a katolikus egyház a legmesszebbmenőkig szembehelyezkedik a válással. Isten terve szerint ugyanis a házasság nagyszerű, szent dolog, felülemelkedés az ösztönvilágon értelemmel és akarattal. Célja az egyéniségek összehangolása, lényege pedig nem egy gyűrű vagy porcelánváza. Hanem a szeretet, az akarat, hogy boldoggá tegyük a másikat. Rámosolygás. Egy életbe szólított gyermek nagyon nagy felelősség, húzta alá Gyulai Endre. Figyelem, sőt izgalom szükséges e kis emberhez fűződő viszonyunkban, amellyel fejlődését szemléljük és irányítjuk. Neveljük. E nevelésnek tehát nem az iskola, hanem elsősorban az otthon, a család kell, hogy a helyszíne legyen. És nem szabad, nem lenne szabad a magunk kívánsága miatt rögtön kifejlődése kezdetén félbe szakítanunk egy ilyen csodát! Tudásunkkal fel kell számolnunk az abortusz felelőtlenségét, szólított fel a püspök. A család a nemzet legfontosabb építőköve. Törvényeit és érdekeit mindig szem előtt kell tartanunk, csakúgy, mint a tiszta erkölcsöt és a társadalom számára való hasznosságot. A családi otthonban valódi szeretet kell, és pontosan anynyi, amennyire a másiknak szüksége van: nem több, és nem is kevesebb. Ez a legtisztább humanizmus, zárta mondandóját Gyulai Endre, és eszerint élni kívánt mindenkinek sok erőt. Kosztolányi