Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-03-03 / 8. szám

SZEKSZÁRDI 2002. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP M Egy nevezetes szekszárdi nap XXX. Hat küzdelmes életút, amelyet csupán egy tény köt össze: mind megyeszékhelyünkhöz kapcsolódik. A bátai kuruc felesége ide menekült gyermekeivel, innét írta levelát a fejedelemnek. Garay Jánosnénak, aki egész életét itt élte le, fiai tartották fenn nevét akárcsak Hoffmann Lujzáét, aki pár évig lakott itt. Kassay Juditot az első magyar professzornő ifjúkori művéből ismerjük. Kovácsné Nagy Lujza és Jártas Róza több évtizedes pedagógiai munkája mellett alkotásaival is méltán kapott helyet a Tolna megyei nölexikonban. fia Herczeg Ferenc iró. Második férjével, a szekszárdi I. Béláról elnevezett (később: Szeghy-féle) Széchenyi utcai gyógyszertár tulajdonosával 1891-től a megyeszékhelyen élt. Fia, aki ekkoriban ide járt haza, az ő révén több helyi témát is fölhasznált vagy megírt (például Mikó György plébános portréját). Herczeg Ferencről az Új Idők 1933as évfolyamában jelent meg A Feri című írása, amelyben finoman utal rá, hogy gyermekét nehéz anyagi körülményei ellenére taníttatta, s ezzel hozzájárult jövendő írói pályájához. Jártas Róza (Szekszárd, 1877. szept. 2. - ?Szekszárd, 1938 után) elemi iskolai tanítónő, író- és költőnő. Szülővárosa elemi, majd polgári iskolájába járt, a tanítónőképzőt Pécsett végezte 1901-ben. Szekszárdon tanított 36 évig. Zsadányi Oszkár írja róla 1937-ben: „Fontos irodalmi tevékenységet fejt ki, és többek között állandó munkatársa a Nemzetnevelő, a Tolnavármegye, Tündérvásár, Nagyasszonyok stb. című lapoknak. Szépirodalmi tevékenysége mellett pedagógiai tanulmányai is megjelentek és versei minden komoly antológiában szerepelnek. Legújabban az Országos Tanító Szövetség és az Országos Állatvédő Egyesület által kiadott folyóiratok szerkesztésében vállalt élénk szerepet. A Kanadai Magyar Újságnak, valamint a Bridgeporti Újságnak levelező tudósítója. Színdarabjait sok helyen adták elő..." Tudjuk azt is, hogy 1911-ben a budapesti Uj Lap pályázatán 388 próbálkozó közül nyert díjat regényével. Hazafias költeményével 1938ban a pozsonyi Toldi Kör országos első díjával ismerték el, művét a Tolnamegyei Hírlap közölte. Kassay Judit, Dudi néni (?, 1806 körül - Szekszárd, 1890. okt. 12. előtt) gyógyfüves- és madarásznő, a közvélekedésben bo szorkány, irodalmi alak. Hrabovszkyné Kassay Anna húga, akit nővére örökségéből kisemmizett s azt az újvárosi templom építésére hagyta, neki csupán rendkívül szerény életjáradékot és egy rozzant házat örökített a szekszárdi Remete-kápolna közelében. Dudi néni Garay Jánosné, Walter Zsuzsanna (?, XVIII. század - Szekszárd, 1856 után) honleány, irodalmi alak. Férje Garay János kereskedő, fia János és Alajos költő, Antal honvédtiszt és emlékíró. Közszeretetnek és tiszteletnek örvendett; a rokon és keresztgyermekeinek szervezett családi iskolájában tanult sajátjai mellett iristofek Sána későbbi ne gedűművész, testvére Teréz. Fiai több művében és István bácsi naptárában is szerepel 1857-ben. A Majer István által 1856-ban hirdetett országos pályázaton a róla készült életrajz nyerte el az első díjat, amit a névtelen győztes Zsuzsanna asszony 50. házassági évfordulójára készítendő koszorúra ajánlott föl. Majer - a Garay-család barátja - erre ezt írta a Vasárnapi Újság 1856. ápr. 27-i számában: „Mi ezen kegyeletes óhajtásnak a legszívesebben engedve, ugy hittünk a pályadíjas író szellemében, s a lelkes hazafiak érzelmével összhangzólag és méltóbban cselekedni, ha azon érdemdús anyának, ki a hazának olly jeles fiat szült és nevelt, a pályadíj becsét •

ghaladó nemes érczből olly bakoszorút remekeltünk, mellyneK minden levelén annyira szeretett és büszkén magáénak vallott János költő-fia egy-egy művének czime leend bevésve." (Képünk Boros Nepomuk János egykorú festménye: Garay János költő készíttette magának emlékül, de anyja túlélte őt.) Hoffmann Lujza, Herczog Ferenc Józsefné, Báthory Elekné (Versec, Temes megye, 1841. - Bp., 1938.) Mindkét férje gyógyszerész, gyógyfüveket gyűjtött, az ebből készült balzsamokat s az általa tenyésztett madarakat árulta, de sokan boszorkánynak tartották, a gyermekeket ijesztgették vele. Élete története talán valóban olyan lehetett, ahogy Dienes Valéria személyes élmény alapján leírja A Dudi néni meséje című novellájában, amely a Hajdani tolnai hölgyek könyve első kötetében is olvasható. Kovács Pálné, Angyal Eörsébeth (?Tolna megye, XVII. század - ?, XVIII. század) Kovács Pál - valószínűleg bátai strázsamester - felesége, akinek fennmaradt írása a legrégibb ismert, Tolna megyei nő kezétől származott levél. Esze Tamás adta közre Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710 című könyvében 1955-ben. Itt azt is olvashatjuk, hogy a segélykérés eredményes volt: a fejedelem, II. Rákóczi Ferenc négy köböl (kb. hatszáz liter) gabonát adatott Eörsébeth asszonynak „élődésre", saját kezű följegyzése szerint oda is szállíttatta ezt Szekszárdra. A levél a Hajdani tolnai hölgyek könyve első kötetében is olvasható. Kovácsné Nagy Lujza, losonci Nagy Lujza, Kovács Dávidné (Szatmárnémeti, 1861. ápr. 4. Szekszárd, 1933. okt. 21.) polgári leányiskolái igazgató-tanárnő. Atyja losonci Nagy Vince tanítóképezdei igazgató, férje Kovács Dávid tanár. Pályáját Alsómezencéfen kezdte 1884-ben, 1886-tól a szekszárdi felső leányiskola igazgatónője lett. (Szarukán Ida vezette addig: ez az intézmény volt a megye első ilyen típusú tanintézete.) Rá bízták az igazgatást az 1891-ben a megye első polgári leányiskolájává alakult intézményben is, s azt 1924-es nyugdíjazásáig vezette. Tanítványai között sok későbbi jeles hölgyet találunk, például Dienes Valériát, az első magyar professzornőt. Számos cikke jelent meg a helyi sajtóban. A hazaszeretet nevelése címmel írt a Tolnamegyei Tanügybe 1917-ben, az értesítőkben millenniumi beszéde (1896), emlékbeszéde Erzsébet királynéról (1899), Batiné Stancsics Fanni búcsúztatása (1906), a Tulipán-ünnepélyen elmondott szónoklata (1906), Krammer János nekrológja (19 0 8) stb., végül búcsúszava (1924) olvasható. (Képünkön tanítványai körében.) Dr. Töttűs Gábor ÓDON DERŰ 130. Lányok a legényt... ... jól megböcsüljétek - szokta idézni némi svábos kiejtéssel egy jobblétre szenderült ismerősöm, s aki maga is úgy vélné, hogy az alábbi két történet ennek a műveletnek hű lenyomata a Tolnamegyei Közlöny 1897. február 28-i számának 6-7. oldaláról. ,Az örömleányok. A szegzárdi Ferenc-közkórházi épület Bátaszéki utcára néző részében vannak elhelyezve a beteg örömleányok, akiknek még beteg állapotukban is - úgy látszik - helyen van a szívük, amennyiben napnap után szerelmes levelet dobálnak ki lovagjaiknak, akik a falra kapaszkodva turbékolnak a pásztorórák alatt velők. Sokszor csak úgy hangzik cellájuk a daltól, majd felmásznak és ki-kikandikálnak, ha ismerős érkezik az ablakjuk alá, aki egy kis ételt szokott nekik becsempészni. Ezek a dolgok bizonyára nem jutottak még a kórházi főorvos úr fülébe, aki lapunk útján e rendetlenségről értesülve kétségtelenül meg fogja tenni a kellő intézkedést." Tegyük hozzá, annál is inkább, mert éppen másnap nyílt meg a Dunántúl első bábaképzője ugyanitt, s talán a jövendő szárnyatlan gólyanénik is egészen másra számítottak, amikor bentlakásos tanfolyamukat megkezdték... Ha nem is ilyen tömeges, de legalább ekkora közönségsikert arathatott az Amazonok harca. „Csinos verekedést rögtönzött múlt kedden délelőtt 10 órakor Szegzárdon a vashídnál Szabópál Józsefné és Steiner Anna leányzó. A verekedés szerelemféltésből eredt. Szabópál József ugyanis sokáig Steiner Annának udvarolt, akit a múlt ősszel azután faképnél hagyva mostani feleségét vezette oltár elé. Ettől fogva Steiner Anna bosszút forralt vetélytársa ellen, s csak alkalomra várt, hogy haragját rajta kitölthesse. Múlt kedden, amint szemközt jött vele, hirtelen elibe állt és szemrehányásokat téve a kosarából egy fazék tejfelt vett ki, azt Szabópálné fejéhez vágta és róla a ruhát leszaggatta. Szabópálné azzal felelt a támadásra, hogy ő meg üveg tejet röpített Steiner Anna fejéhez. A verekedő amazonok közé egy ember állott, hogy megszüntesse a tusát, de a felbőszült leányzó félrelökte. Végre mindketten megtépve a bíróság elé mentek keresni az igazságot." Gondolom, ott meg metéltet ajánlottak a látványhoz... Lanius F.xcuhitor .