Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-02-24 / 7. szám

SZEKSZÁRDI 2002. FEBRUÁR 24. VASÁRNAP JUl Egy nevezetes szekszárdi nap XXIX. Hat évszázad hét női sorsát mutatjuk be - kissé szekszárdi szemszögből nézve a történelmet s az életrajzokat. Zsigmond király akaratos leányát egy történelmi, majd irodalmi félreértés sodorta ide, a dús hajú Erzsébet királynét személyes kapcsolat. (Kár, hogy róla elnevezett tér már nem emlékeztet rá.) Akad, aki sokaknak még személyes élménye volt, másoknak két földrész tapsolt. Csupán egyben közösek: bizonyítják, hogy a Tolna megyei nölexikonmk nem kell feltétlenül unalmasnak lennie. Eördögh Zoltánné, Antal Ma tild (Szekszárd, 1897. jan. 31. Szekszárd, 1981. nov. 28.) okleveles tanítónő, költő, mesejátékszerző. Antal Pál és Eichert Matilda leánya, lászlófalvi Eördögh Zoltán felesége, Eördögh Árpád édesanyja. A pécsi szerzetesnők tanítónőképezdéjét kitűnő eredménnyel végezte, számos költeményt írt. Mesefa-nótafa című verses mesejátéka, amelyhez Deák Ferenc •

jfzett zenét, a Molnár nyomda én 1942-ben önállóan is megjelent Szekszárdon. (A személyes adatokat menyének, özv. Eördögh Árpádnénak köszönjük.) Erzsébet királyné (?,1409 Győr, 1442. dec. 19.) Zsigmond magyar király és Czillei Borbála leánya, 1422-től Habsburg Albert (1437-1439 közt magyar király) felesége. (Képünk egykorú ábrázolás.) Csapatai Garai és Czillei vezetésével Báta és Bátaszék között szenvedtek vereséget I. Ulászló Hunyadi János vezette seregétől. Erről szól - szekszárdi környezetbe helyezve Garay János Csatár című eposza. Erzsébet királyné, Wittelsbach Erzsébet (München, 1837. dec. 14. - Genf, 1898. szept. 10.) Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő leá- |l nya, 1854. ápr. 24- 1 tői Ferenc József ^ osztrák császár, 1867- VF tői magyar király felesége. Tolna megyében - akárcsak szerte az országban - különösen tisztelték, ehhez még az a személyes elem járult, hogy Mária Valériának, „magyar leányának" dajkája a szekszárdi Boros Róza volt. Jelképes, hogy mielőtt merénylet áldozata lett, egyik utolsó rendelkezése gróf Apponyi Sándorné udvarhölgyi kinevezése volt. Halálakor számos gyászünnepet tartottak eleink, emlékére - többnyire örökzöld - fákat ültettek. Fábián Ágostonné, Győrfi Mária, Rudi Mári, Mári néni (Andrásfalva, 1930. szept. 1. - Kakasd, 1992. okt. 27.) óvodai dajka, meseJubileumi borverseny ^25 ÉVES DICENTY DEZSŐ KERTBARÁT KÖR SZEKSZÁRD 2002. február 26-án rendezi a már hagyományos borversenyét, melyre szeretettel meghívja mindazokat a szőlő- és bortermelőket, akik szeretnék minősíttetni a borukat. A borversenyre a mintákat 2002. február 25-én (hétfőn) 7.30-17 óráig lehet leadni a Babits Mihály művelődési központban. A mintákat jeligével kell ellátni 2 db/0,75 1 palackot kérünk fajtánként. A NEVEZÉSI DÍJ: 300 Ft/minta tagoknak, nem tagoknak 500 Ft. A BORVERSENY ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉSE 2002. március 2-án (szombaton) 18 órakor kezdődik a Babits Mihály művelődési központ márványtermében. Szeretettel várjuk a szőlő- és bortermelők kiváló minőségi borait. Köszönettel: Ferenc Vilmos, a kertbarát kör elnöke mondó, a népművészet mestere. Meséit Sebestyén Ádám, majd mások is összegyűjtötték, s azok közel húsz kötetben szerepelnek. Hangját több rádiófelvétel és hanglemez is megőrizte. Fóriss Anna Mária dr. (Szekszárd, 1896. dec. 20. - Bp., 1950 után) gazdász doktor. Atyja Fóriss János bádogosmester, anyja Imberl Franciska. A szekszárdi főgimnáziumban érettségizett 1919ben, majd a budapesti egyetem közgazdasági karára járt, s ott 1934-ben doktorált. (Megyénk hölgyei közül e tudományterületen az első volt.) A Magyar Szociográfiai Intézet tudományos tisztviselőjeként dolgozott 1924-től 1941-ig, majd 1942. jan. l-jétől a Teleki Pál Tudományos Intézet könyvtárosa, 1945-1950 között a Széchényi Könyvtár könyvtárosa (főmunkatársa). Számos cikket írt, behatóbban foglalkozott Abaúj-Torna, Csongrád és Bihar megyével 19351938 között. Gaál Franciska (Budapest, 1904. - USA, 1972.) színésznő. Az 1930-as évektől ünnepelt világsztár. Ennek egyik állomása a Frühlingsparadé (Tavaszi parádé) című film. Ennek főszereplőjeként a ma Kakasdhoz tartozó Belacon, sárközi népviseletben, őcsényi és decsi lányok koszorújában szerepel. A felvételeket 1934ben készítették, a filmet 1935 februárjában mutatták be. Gack Katica, Rhaden báróné (Szekszárd, 1855 körül - ?, 1900 után) műlovarnő. Atyja Gack József. Katica nemzetközileg ismert artista volt évtizedeken keresztül. Többször hazalátogatott szülővárosába. Amerikában műlovarnő, majd Hamburgban Pollini színházigazgató szerződtette 1895-ben, ekkor már Rhaden báró felesége. Öt év múlva, 1900 márciusában a helyi sajtó azt írja-róla, hogy megvakult. További sorsa ismeretlen. (Képünkön egy híres, irodalomból ismert, kortárs műlovarnő: Gina, Vajda János szerelme.) Dr. Töttős Gábor ÓDON DERŰ 129. Néprajz hajdanán Anélkül, hogy szándékunkban állna megsérteni e tudomány mai képviselőit, annyit föltétlenül meg kell állapítanunk: az eredeti néprajz, vagyis a nép lerajzolása, leírása szóban, egykoron egészen olvasható, sőt irodalmi és humoros mércével is értékelhető szöveg volt. Erre jó példa Kovách Aladár leírása 1902. március 2-án a Tolnavármegye nevű lapban, ahol a keresztelőről beszél. A szülés után „Hatodnapra Sárikának leánykori pajtásai, két mátkája (szülék komasága után a lányok mátkák s a fiúk komák egymással) meg vele egy bandába tartozott, de előbb férjhez ment menyecskék gyülekeztek. Kereszteléskor csupán csak ezek jönnek össze, férfi csak a közvetlen koma. A nyoszolya szúnyogháló függönye kétfelés volt vonva: a jövő keresztanyák a függöny alól édes kedvesen mosolygó kis anyának mind rendre szöröncsét kívántak, aztán sorba ültek az asztalhoz, ahol már a kalács meg egy kis konty alá való bor volt felrak

5 va. Természetes, hogy mindegyik kíváncsi volt a pirinyóra, meg arra, hogy majd minek híják? Az ám, csakhogy Sárikának is volt annyi anyai előérzete, hogy nem engedte mutogatni, mer' meég mögverik szömmee, Bárdos szüle úgyis már az ajtó mennyezetfájába odabökött két nagy evővillát, a boszorkány így csak féllábbal tud beférni az ajtón, azután meg kést is dugott Sárika vánkosa alá, ha ott járna a gonosz lélek, bizony megvágja magát. Mind a kétféle gonoszűző szerszám ott marad a gyermek egyéves koráig. Azonközben a tudós asszony is készülődést siettetni megérkezett, mert ím nem sokára reggeli könyörgésre harangoznak, ekkor szokás a templomba indulni. A lölköm aranyomat szép pirospántlikás ruhácskába öltöztették, bepólyázták, aztán vitték a keresztelőre: édesanyja egy darab kenyeret dobott utána, hogy jó evő lögyön. Mikor a keresztelőről visszajöttek, édesapja ott állott a kisajtóban, minden apai öröme, minden büszkesége ott ragyogott az arcán, villogó két barna szemében..., hiszen alig várja, hogy megláthassa, összecsókolhassa." Meg is tette, majdnem szerencsésen, mert a kicsi tüszszentett, amire aztán rögtön rá kellett tennie a kalapját háromszor, nehogy a szeme megártson fiacskájának. . Lanius Excubitor . 4