Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-10-21 / 35. szám

2001. OKTOBER 21. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP (Folytatás a 5. oldalon.) 1956 mindannyiunké, az egész társadalomé ••••••••••••••••••••Ml^^ A Demokratikus Közéletért Alapítvány az 1956-os forradalom közelgő évfordulójára emlékezve előadássorozatának következő témájául a forradalom és szabadságharc bemutatását vállalta fel. Meghívott előadóként Szakály Sándor történész idézte fel a 45 éve történt eseményeket, és mondta el véleményét a Művészetek Házában október 11-én-. Szakály Sándor szerint ma már az 56-os események megítélésében nincs vita sem a történészek, sem a történelmet ismerő laikusok között, azt forradalomnak és szabadságharcnak ismerik el. 1956-ra a társadalom egyetlen rétege sem készült, a társadalmi feszültségek kiváltotta elégedetlenségi - de békésen induló - tüntetés a hatalom arroganciájának ha•

ára vált népfelkeléssé, majd radalommá és végül szabadságharccá. Kezdetben a népfelkelés nem akarta megváltoztatni a fennálló hatalmi viszonyokat, a beszolgáltatás megszüntetését követelte, új pártvezetőséget akart, Rákosi helyett Nagy Imrét szerette volna látni a párt első emberének. 1956 első szakasza október 24-25-ig tart, a népfelkelés ezután válik forradalommá, akkor, amikor megjelennek a pártok, amikor Nagy Imrét kifütyülik és lehurrogják, mert elvtársaknak szólítja az összegyűlt tömeget, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a fennálló társadalmi viszonyokat nem lehet békés úton mégreformálni, megváltoztatni. Szabadságharccá pedig akkor válik, amikor az itt állomá•

ó szovjet csapatok kivonulása n olyan hadtestek érkeznek az országba, amelyeknek egyértelmű céljuk a forradalom leverése. Szakály Sándor szerint 1956ban a nép újra nemzetté vált, a megtört, megalázott emberek felemelték fejüket és megmutatták szabadságvágyukat, hazaszeretetüket, azt, hogy tudnak nemzetben gondolkodni. Ennek a nemzetnek lett vezetője Nagy Imre, aki soha nem tagadta meg kommunista voltát, de a döntő pillanatban ő is a nemzeti eszmét választotta vezérlő elvéül. Szakály Sándor szerint 1956 volt az első nagy csapás a kommunizmusra, eszméje évtizedeken át határozta meg generációk sorsát. Ez volt az az esemény, amelyre akkor az egész világ felfigyelt, 1956-ban világszerte megtudták, hogy van egy ország Európában, amely szembefordult azzal az eszmével és rendszerrel, amelyet a Szovjetunió testesített meg. Szakály Sándor szerint 1956 szükségszerűen bukásra volt ítélve - bár a szovjet vezetésben vita folyt arról, hogy a magyarokat kiengedjék vagy sem a rendszerből -, hiszen sem az USA, sem egyik európai nagyhatalom sem támogatta a magyarok kiugrási kísérletét. Érvényesült a nagyhatalmak által megkötött békeszerződés, mely szerint Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozik. A szuezi válság valóban rosszkor jött, de ha nincs akkor sem alakul másként a nyugati államok véleménye és magatartása. Ugyanakkor az itthoni vezetés Nagy Imre és társai ezt nem tudták, hiszen akkor ezt egyértelműen egyik állam sem hozta a magyar vezetés tudomására. Az egyetlen európai állam, amely katonai segítséget akart adni a magyaroknak, az Spanyolország volt. Franko tábornok repülőgépekkel kívánt segítséget nyújtani, mivel az akkori harci gépek egyhuzamban nem tudtak elrepülni idáig, a spanyolok engedélyt kértek az akkori NSZK-tól és az amerikaiaktól, hogy használhassák támaszpontjaikat, de erre az engedélyt nem kapták meg. Szakály Sándor szerint 1956 mindannyiunké, az egész magyar társadalomé, bár azt az elmúlt időszakban több párt és szervezet is ki akarta sajátítani, de 1956 nem a pártoké, hanem a népé és a nemzeté. GL „A polgári kormány teljesítette ígéreteit" Aszódi Pál és Kövér László az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szekszárdi Szervezetének vendége volt Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szekszárdi Szervezete október 10én a Művészetek Házában „Civil szervezetek a polgári társadalom" címmel előadást szervezett, melyre az egyesület az országos elnökét, Aszódi Pált és Kövér Lászlót, a FIDESZ alelnökét hívta meg. Az előadás előtt a két politikus sajtóbeszélgetésen Ismertette az általa képviselt szervezet, illetve párt eddigi tevékenységét és céljait. Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke az egyesületről elmondta, hogy az a három évvel ezelőtt megalakult Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesübevallásukat már így készíthetik el a nyugdíjasok. A polgári kormány nyugdíjakat érintő intézkedéseiről Aszódi Pál elmondta, hogy az utóbbi három és fél évben a nyugdíjak emelésével a nyugdíjak reálértéke „visszapótlásra" került, a nyugdíjak emelésével a kormány visszaadta a nyugdíjasoknak azt, amit elődei „megspóroltak" a nyugdíjak mérsékeltebb, infláció alatti emelésével. A FIDESZ alelnökének, Kövér Lászlónak a véleménye szerint eljött a számvetés ideje. A választások előtt néhány hónappal a kormányt vezető pártnak is számot kell adnia az elvégzett munkájáról. Az alelnök szerint a FIDESZnek nincs oka a szégyenkezésre, amit a polgároknak ígért, azt megtartotta. Kövér László szerint a let országossá szerveződésével és a megyei szervezetek megalakulásai után immár országos hatókörű egyesületként látja el a nyugdíjas korosztály érdekvédelmi munkáját. Aszódi Pál szerint a nyugdíjas társadalom sem homogén ezért szükség van egy olyan nyugdíjas szervezetre, egyesületre, amelyet a konzervatív értékrend jellemez, amely azt vallja, hogy az erkölcs nem osztható, amely azt mondja, hogy olyan törvényekre van szükség, amely nem sérti az állampolgárok egészséges jogérzetét. Aszódi Pál azt is elmondta, hogy az egyesület a szervezési időszak után, a bírósági bejegyzést és az országos elnökség megalakulást követően felvette a kapcsolatot miniszterelnöki hivatallal, és két javaslatot terjesztett a polgári kormány elé, nevezetesen, hogy a nyugdíjas munkavállalók SZJA számításánál ne vegyék figyelembe a nyugdíjat, mivel azt nem jövedelemként kapják a nyugdíjasok, illetve, hogy a fogyasztói árindex mellett legyen úgynevezett nyugdíjas fogyasztói árindex. Az első javaslatukat már elfogadta a kormány, a jövő évi SZJA kormány a legjelentősebb intézkedést a családpolitika területén hozta meg, amikor a családi pótlékot ismét alanyi jogúvá tette, illetve a családi adókedvezmény-rendszert bevezette. Ezeknek az intézkedéseknek nemcsak szociálpolitikai, hanem gazdaságpolitikai indítékai is voltak. Egy elöregedő, önmagát reprodukálni nem képes ország, társadalom Kövér László szerint a gazdasági versenyben