Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)
2001-10-14 / 34. szám
SZEKSZÁRDI 2001. OKTOBER 14. VASÁRNAP M TÍZ ÉV A RENDSZERVÁLTÁSBAN Göncz Árpád Szekszárdon A Vállalkozói Szalon 25. vendégeként Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság rendszerváltás utáni első köztársasági elnöke járt Szekszárdon. Az elnöksége alatt népszerűséget szerzett politikus a népes hallgatóságot ismét lenyűgözte közvetlenségével, őszinteségével és előadásmódjával. A nyugalmazott elnök rövid bevezető után a rendszerváltásban eltöltött tízéves politikai tevékenységéről, majd aktuálpolitikai kérdésekről tejtette ki nézeteit és válaszolt a szalon tagjainak és vendégeinek kérdéseire. Göncz Árpád szerint a rendszerváltás talán még be sem fejeződött, de azt sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor kezdődött. A Vasfüggöny lebontásának kétségkívül a leglátványosabb és a legeredményesebb mozzanata az NDK-ból érkezett turisták kiengedése volt, ekkor eldőlt, hogy immár végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozunk. Si•erült a magyar politikának azt a geopolitikai előnyt kihasználnia, amely abból adódik, hogy volt, van nyugati szomszédja. (Göncz Árpád szerint ezt az előnyt használta ki Románia is, amikor a II. világháború után előbb tudott kapcsolatot kialakítani a Szovjetunióval.) A hirtelen és spontán módon megvalósult privatizációt Göncz Árpád szükségszerűnek és törvényszerűnek ítélte meg, mivel a keleti piacok összeomlása után a szocialista típusú nagyvállalatok képtelenek lettek volna felvenni a versenyt, a privatizációban tulajdont szerzett vállalkozói réteg viszont már a versenyhelyzetben volt kénytelen helytállni. Ennek a privatizációnak köszönhető az, hogy a magyar gazdaság szerkezetátalakítása megtörtént, a magyar gazdaságról ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a térség, az egykori szocialista államok legfejlettebb gazdasága. A szélsőséges politikai erők megjelenése az elnök szerint szintén törvényszerű jelenség, és egész Európa szerte jellemző. A globalizáció - melynek lényege a magas fokú tőkekoncentráció - világjelenség lett, amelynek nem csak nyertesei, hanem vesztesei is vannak, azok, akik nem értik ennek a koncentrációnak a lényegét, (Folytatás a 5. oldalon.) V 1956 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete 2001. októ-1 ber 23-án (kedden) az 1956-os eseményekhez méltó megemlékezést tart, amelyre ezúton hívja és várja a város lakóit. ÜNNEPI PROGRAM 15.50 órakor Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete koszorút helyez el a polgármesteri hivatal előterében lévő emléktáblán. 16.00 órakor ÜNNEPI HANGVERSENY az emlékezés jegyében a belvárosi római katolikus templomban Michael Haydn: Requiem Közreműködik: a Pécsi Bazilika Bárdos Kórusa, a Szekszárdi Kamarazenekar - Művészeti vezető: Földesi Lajos - Vezényel: Uzsalyné dr. Pécsi Rita 17.00 órakor AZ ALISCA BRASS BAND TÉRZENÉJE az 1956-os emlékműnél a Szent István téren 17.30 órakor MEGEMLÉKEZÉS ÉS ÜNNEPI MŰSOR - Ünnepi köszöntő: Kocsis Imre Antal Szekszárd megyei jogú város polgármestere - Ünnepi emlékbeszéd: dr. Braun Márton országgyűlési képviselő - A Csapó Dániel Szakközépiskola ünnepi műsora - Koszorúzás - Gyertyagyújtás - Közreműködik: Spanicsek Attila tárogatóművész Orbán György narrátor Kérjük azon intézmények és szervezetek képviselőit, akik az ünnepségen az 1956-os emlékműnél (Szent István tér) koszorút szeretnének elhelyezni, koszorúzási szándékukat 2001. október 18-án 16 óráig jelezzék a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján, telefon: 74/504-179. Göncz Árpádról emberközelből III M l l ll HM MII MI Ii Wl l l'll l l'l ll II I" IHIWWI Sokaknak nem adatik meg az az élmény, hogy személyesen is találkozzanak az elnök úrral, ezért is volt törvényszerű, hogy a Szekszárdi Vállalkozói Szalon 25. összejövetelére a szokásosnál is többen jöttek el és a tapsokból ítélve (Göncz Árpád színpadi szerző is!) nem csalódtak várakozásaikban. Pedig Göncz Árpád egyszerűen és sallangmentesen csak önmagát adta, szinte minden politikai allűrtől mentesen, és mindig megkérdezte a kérdezőtől, hogy meg van-e elégedve a válasszal, esetleg van-e ellenvéleménye, mert nincs teljesen meggyőződve arról, hogy neki van igaza. Ez a felfogás és magatartás már önmagában is tiszteletre méltó, de egy kérdésre válaszolva - csak úgy mellékesen - egyszer azt is megjegyezte, hogy ő dilettánsként került bele a politikába és talán ez volt a szerencséje, és nem hiszi azt, hogy ő rajta hagyta volna a keze nyomát a koron, amelyben élt, inkább a kor hagyta őrajta a keze nyomát. (Göncz Árpád 1922-ben született Csáktornyán.) Azt kérte a hallgatóságtól, mivel ő nem tud róla, ha volt történelmi érdeme és valaki tud róla, az mondja el neki is, mert szeretne büszke lenni rá, mert egyébként nem büszke arra, amit csinált, de nem is szégyelli, mert sokszor érzi a felé áradó szeretetet és ez minden indoklás nélkül is nagyon jó érzés. Göncz Árpádról emberközelből... így hangzik a cím, és az a titka (ha van titka) Göncz Árpád népszerűségének, hogy ő nem felejtette el soha azt, hogy ő volt „börtöntöltelék", segédmunkás, hegesztő stb. és azóta is életfelfogásává vált az, hogy minden jóravaló ember értékes a maga posztján és elnökként is igyekezett elkerülni/elhárítani a különleges, kiváltságos bánásmódot, mert a protokolláris tisztelet (és a félelem) csupán csak a hatalomnak szól - ami voltaképpen személytelen dolog és nem az embernek. Óhatatlanul is felvetődött a kérdés, hogy hogyan élte meg az ellene irányuló támadásokat. Erre a kérdésre Göncz Árpád azt válaszolta, hogy ezek a támadások lelkileg nem viselték meg, hiszen nem volt valóságalapjuk és hivatali ideje alatt igyekezett egyetlen pártnak sem a kiszolgálója lenni. Az őt ért vádak közül csak egyre válaszolt, nevezetesen arra a vádra, hogy ő zsidó, nemzetáruló bolsevik, ezenkívül izraeli, francia, amerikai kém. A vádakat töredelmesen beismerte és bevallotta továbbá azt is, hogy ezekkel a külföldi ügynökökkel kéthetente rendszeresen találkozik egy temetői kriptában, de ha túl zsúfolt a program, akkor egy határszéli csőszkunyhóban is. Ezek után - a nevetés okozta feszültség oldására - egy kedves történetet mesélt el arról, hogy amikor a pápával találkozott, a protokolláris üdvözlések után félhangosan odasúgta neki, hogy Stasek üdvözletét küldi. A média jelenlévő képviselői ezek után megrohamozták őt, hogy ki ez a Stasek? Göncz Árpád akkor határozottan elzárkózott a válaszadás elől, de ma már fellebbenthetjük a titokról a fátylat. Stasek a pápa paptársa volt, aki a II. világháború idején lengyel menekültként Göncz Árpád családjánál vendégeskedett. Bálint György Lajos A Szekszárdi Vasárnap múlt heti (2001. X. 7., XI. évf. 33. szám) számában a „Szikrázó" szeptemberi közgyűlés címmel összefoglaló tudósítást közöltünk az önkormányzat soros üléséről. Az ülésen a közgyűlés napirendi pontjai között az SZMSZ módosítása is szerepelt. Lapunk a módosítás tárgyalása kapcsán azt az SZDSZ és MSZP frakcióvéleményt ismertette, mely szerint a kormányzó oldal azért tartja szükségesnek az SZMSZ-módosítást, mert az elvesztette 13 fős többségét a közgyűlésben. Tudósításunkban nem közöltük a Fidesz-frakció SZMSZ-szel kapcsolatos véleményét, melyet a frakció vezetője, Horváth István képviselő, még a szavazás előtt ismertetett, mely szerint a Fidesz-frakció nem tartja szükségesnek az SZMSZ módosítását. A frakcióvéleményt a napirendi pont szavazásakor leadott Fidesz-frakció tagjainak szavazata is tükrözte. Az érintettektől és olvasóinktól is elnézést kérünk! A szerk. HELYREIGAZÍTÁS
