Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-17 / 6. szám - Városi Vasárnap

2001. június 17. HLF 440. A Könyv ünnepei Az ünnepi könyvhetek törté­netét Tolnában most az 1945-1956 közötti időszak fel­idézésével folytatjuk Elekes Eduárdné tanulmányának se­gítségével. Legutóbb ott hagy­tuk abba, hogy bár a háború után igen nagy volt a szegény­ség, újra sorra kinyitottak a könyvesboltok. A magyar könyvkiadók elhatározták, hogy június l-jén lesz a könyvnap. Akkor, a háború után 31 kiadó 56 könyve je­lent meg. 1948. A könyvek drágák (Ily­lyés Puszták népe 25.- Ft, Né­meth László Iszony 18.- Ft, 1 kg kenyér 1.- Ft). 1949-ben először jelent meg könyvnapi könyvként külföldi szerző: Lenin válogatott művei. A társadalmi szervezetek is be­kapcsolódtak a rendezvények­be. Üzemi, honvédségi sátrakat állítottak fel. Irreálisan nagy pél­dányszámban jelentek meg az államosított könyvkiadásban a dogmatikus és a sematikus szép­irodalmi művek, de a forgalmi adatokat ekkor már nem rögzí­tették. Szekszárdon a Garay té­ren könyvsátrak álltak (Molnár könyvkereskedés), ünnepi kö­szöntőt mondott Prantner József képviselő, s a tudósító szerint szétkapkodták a könyveket. 1951-ben kiépült az Állami Könyvterjesztő Vállalat, egysé­ges lett az irányítás. A kultúrforgalom jelentős állomá­sának minősített rendezvénye­ket hatalmas propaganda kísér­te, és az elmaradhatatlan kultúr­műsorok. A külföldi szerzők többsége termelési regényekben mutatkozott be (A traktor szülő­földje, Vörös vállpántok, Távol Moszkvától), Szekszárdon a leg­keresettebbek: Veres Péter, Pető­fi, Mikszáth, Móra, Azsajev és Balejevszkij. 1952-től az akkori szemlélet és a jelszó szerint az olvasó nép ünnepelheti a könyvet. Sok gyárban és üzemben tartottak megnyitókat. Az Állami Könyv­terjesztő Vállalat könyvheti rig­musokat küldött a kultúrcso­portoknak... 1953-ban az egész könyvkiadás szürke, hiányoz­nak az új magyar alkotások. 1954-ben a legszebb könyvki­állítást a Szekszárdi Népbolt Központ munkatársai rendez­ték. A könyv dolgozóink min­dennapi kenyere már, s nem rit­ka ünnepi eledel - írták. A nép­művelési minisztérium és a me­gyei könyvtár a felszabadulási versenymozgalomba benevezett könyvtárosokat Petőfi jelvény­nyel tüntette ki. 1955-től lassan megjelenhet­tek a korábbi években hallgató írók művei is (Csurka, Galgóczi), és ekkortájt tűnt fel az író - olvasó találkozók sok­féle típusa. 1955-ben a megyei könyvtár „A magyar könyv 10 éve" cím­mel országos kiadók és a megyei nyomda legszebb kiadványait mutatta be. Sikerkönyv Tatay Sándor: A Simeon - ház. Erre a könyvhétre jelent meg dr. Pataki József gimnáziumi tanár A sár­köz természeti földrajza című kötet (a Földrajzi Társaság 1954. évi pályázatának díjnyertes munkája). 1956-ban június 3-10-ig zajlot­tak a programok. Már jól mutat­kozik a kínálatban is a hazai élő irodalom: Sarkadi, Bárány And­rás, Barabás Tibor Illyés kötetei. 1956 őszén és '57 tavaszán hall­gattak az Írók szolidaritásként ­börtönben levő társaikkal nem hajlandók kiülni dedikálni, így ez évben nem rendeznek könyvhetet, amelyre addig példa nem volt, A hivatalos magyará­zat: az íróknak idő kell ahhoz, hogy a bonyolult ellentmondá­sokat művé formálják (Az írók hallgatnak?!) (folytatjuk) EGY MILLIÓT NYERT A TÜCSÖK KLUB „Bejött" a H ovatovább Akik ismerik és szeretik őket, azok jól tudják, a szekszárdi Tü­csök Klub körül mindig történik valami, méghozzá valami jó. Bő­vül a repertoár, új zenés darabot tanulnak be, díjat nyernek orszá­gos fesztiválon és ehhez hason­lók. Most új „műfajban" próbál­koztak a tücskök, s ebben is sike­resek voltak. A „királyi" te­levízió egyes csatornáján minisztériu­mi és szpon­zori támoga­tással egy ve­télkedő-soro­zat zajlik Ho­v a t o v á b b címmel, ami egyfajta ke­veréke a show - műsornak és a társasjátéknak. Három csapat ve­télkedik egymással, mégpedig já­tékosaik révén, akik ismert szí­nészek, sportolók, médiaszemé­lyiségek. A tücskök Pünkösd va­sárnap kerültek sorra a műsor­ban, játékosuk Móka Miki, azaz hivatalos nevén Levente Péter volt, aki szekszárdi kötődése ré­vén - felnőtt koráig itt élt - vállal­ta el a tücskök képviseletét, si­kerrel. Bár a mieinknek kezdettől kedvezett a szerencse, nem utol­só sorban játékosuk elszántságá­nak köszönhetően, azért a végén volt ok az izgalomra is. Mindhá­rom csapat szerzett ugyanis já­ték közben egy cserép - diót, amibe pontszámot rejtettek, mégpedig 1-6-íg. A cserépdiókat a vetélkedő végén törték fel, és adták hozzá a benne lévő pon­tot a végeredményhez. Nos, ha a szekszárdi csapat diójában csak 1 pont lett volna, a kecske­métiekében pedig 6, akkor bi­zony a kecskeméti csapat győ­zött volna, ami valljuk be, na­gyon nem esett volna jól a mie­inknek. A szerencse azonban itt sem hagyta cserben őket, ez a „pont - katasztrófa" nem követ­kezett be, így a tücsköké az egy milliós főnyeremény, amit tech­nikai eszközökre, és az őszi Bezons-i utazásra fordítanak majd. A szekszárdi szurkoló ­csapata a verseny izgalmai mel­lett persze alaposan megszem­lélte a nagy televíziós stúdiók világát is, egy órácskára maguk is részei lehettek ennek a külön­leges hangulatú, máshoz nem hasonlítható világnak.

Next

/
Thumbnails
Contents