Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-17 / 6. szám - Városi Vasárnap

2001. június 17. HLF 440. A Könyv ünnepei Az ünnepi könyvhetek történetét Tolnában most az 1945-1956 közötti időszak felidézésével folytatjuk Elekes Eduárdné tanulmányának segítségével. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy bár a háború után igen nagy volt a szegénység, újra sorra kinyitottak a könyvesboltok. A magyar könyvkiadók elhatározták, hogy június l-jén lesz a könyvnap. Akkor, a háború után 31 kiadó 56 könyve jelent meg. 1948. A könyvek drágák (Ilylyés Puszták népe 25.- Ft, Németh László Iszony 18.- Ft, 1 kg kenyér 1.- Ft). 1949-ben először jelent meg könyvnapi könyvként külföldi szerző: Lenin válogatott művei. A társadalmi szervezetek is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. Üzemi, honvédségi sátrakat állítottak fel. Irreálisan nagy példányszámban jelentek meg az államosított könyvkiadásban a dogmatikus és a sematikus szépirodalmi művek, de a forgalmi adatokat ekkor már nem rögzítették. Szekszárdon a Garay téren könyvsátrak álltak (Molnár könyvkereskedés), ünnepi köszöntőt mondott Prantner József képviselő, s a tudósító szerint szétkapkodták a könyveket. 1951-ben kiépült az Állami Könyvterjesztő Vállalat, egységes lett az irányítás. A kultúrforgalom jelentős állomásának minősített rendezvényeket hatalmas propaganda kísérte, és az elmaradhatatlan kultúrműsorok. A külföldi szerzők többsége termelési regényekben mutatkozott be (A traktor szülőföldje, Vörös vállpántok, Távol Moszkvától), Szekszárdon a legkeresettebbek: Veres Péter, Petőfi, Mikszáth, Móra, Azsajev és Balejevszkij. 1952-től az akkori szemlélet és a jelszó szerint az olvasó nép ünnepelheti a könyvet. Sok gyárban és üzemben tartottak megnyitókat. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvheti rigmusokat küldött a kultúrcsoportoknak... 1953-ban az egész könyvkiadás szürke, hiányoznak az új magyar alkotások. 1954-ben a legszebb könyvkiállítást a Szekszárdi Népbolt Központ munkatársai rendezték. A könyv dolgozóink mindennapi kenyere már, s nem ritka ünnepi eledel - írták. A népművelési minisztérium és a megyei könyvtár a felszabadulási versenymozgalomba benevezett könyvtárosokat Petőfi jelvénynyel tüntette ki. 1955-től lassan megjelenhettek a korábbi években hallgató írók művei is (Csurka, Galgóczi), és ekkortájt tűnt fel az író - olvasó találkozók sokféle típusa. 1955-ben a megyei könyvtár „A magyar könyv 10 éve" címmel országos kiadók és a megyei nyomda legszebb kiadványait mutatta be. Sikerkönyv Tatay Sándor: A Simeon - ház. Erre a könyvhétre jelent meg dr. Pataki József gimnáziumi tanár A sárköz természeti földrajza című kötet (a Földrajzi Társaság 1954. évi pályázatának díjnyertes munkája). 1956-ban június 3-10-ig zajlottak a programok. Már jól mutatkozik a kínálatban is a hazai élő irodalom: Sarkadi, Bárány András, Barabás Tibor Illyés kötetei. 1956 őszén és '57 tavaszán hallgattak az Írók szolidaritásként börtönben levő társaikkal nem hajlandók kiülni dedikálni, így ez évben nem rendeznek könyvhetet, amelyre addig példa nem volt, A hivatalos magyarázat: az íróknak idő kell ahhoz, hogy a bonyolult ellentmondásokat művé formálják (Az írók hallgatnak?!) (folytatjuk) EGY MILLIÓT NYERT A TÜCSÖK KLUB „Bejött" a H

ovatovább Akik ismerik és szeretik őket, azok jól tudják, a szekszárdi Tücsök Klub körül mindig történik valami, méghozzá valami jó. Bővül a repertoár, új zenés darabot tanulnak be, díjat nyernek országos fesztiválon és ehhez hasonlók. Most új „műfajban" próbálkoztak a tücskök, s ebben is sikeresek voltak. A „királyi" televízió egyes csatornáján minisztériumi és szponzori támogatással egy vetélkedő-sorozat zajlik Hov a t o v á b b címmel, ami egyfajta keveréke a show - műsornak és a társasjátéknak. Három csapat vetélkedik egymással, mégpedig játékosaik révén, akik ismert színészek, sportolók, médiaszemélyiségek. A tücskök Pünkösd vasárnap kerültek sorra a műsorban, játékosuk Móka Miki, azaz hivatalos nevén Levente Péter volt, aki szekszárdi kötődése révén - felnőtt koráig itt élt - vállalta el a tücskök képviseletét, sikerrel. Bár a mieinknek kezdettől kedvezett a szerencse, nem utolsó sorban játékosuk elszántságának köszönhetően, azért a végén volt ok az izgalomra is. Mindhárom csapat szerzett ugyanis játék közben egy cserép - diót, amibe pontszámot rejtettek, mégpedig 1-6-íg. A cserépdiókat a vetélkedő végén törték fel, és adták hozzá a benne lévő pontot a végeredményhez. Nos, ha a szekszárdi csapat diójában csak 1 pont lett volna, a kecskemétiekében pedig 6, akkor bizony a kecskeméti csapat győzött volna, ami valljuk be, nagyon nem esett volna jól a mieinknek. A szerencse azonban itt sem hagyta cserben őket, ez a „pont - katasztrófa" nem következett be, így a tücsköké az egy milliós főnyeremény, amit technikai eszközökre, és az őszi Bezons-i utazásra fordítanak majd. A szekszárdi szurkoló csapata a verseny izgalmai mellett persze alaposan megszemlélte a nagy televíziós stúdiók világát is, egy órácskára maguk is részei lehettek ennek a különleges hangulatú, máshoz nem hasonlítható világnak.