Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-25 / 11. szám

2001. MÁRCIUS 25. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M Vendégem a Gemenc presszóban dr. Tóth Tivadar, a Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Tagozatának jogi oktatója. Keze alatt már nyolc év­folyam ismerkedhetett meg a jog rej­télyes, ugyanakkor nagyon is logikus világával. Randevúvendégem egy kü­lönleges könyv szerzője, s beszélge­tésünk apropóját e könyv megjelené­se adta. . - A szekszárdi városházán, ha rövid ideig is, együtt dolgoztunk, így „közös megegyezéssel" ebben a beszélgetésben is maradunk a tege­zési formánál. Első kérdésem az lenne, hogy ki­ket oktatsz jogra ezen a főiskolán? - Másoddiplomásokat, akik első diplomájukat a legkülönfélébb te­rületeken szerezték, így testnevelő tanártól orvosig, vasútmérnöktől népművelőig hihetetlenül széles a skála. Ami közös bennük az az, bármilyen diplomával ren­(^Bbznek szükségét látják, hogy másoddiplomájukkal pénzügyi és közgazdasági ismereteket szerez­zenek. - Miután másoddiplomások, már nem annyira fiatal emberek, milyen érzés amikor hasonló korú­ak tanár úrnak szólítanak? - Először furcsa volt, aztán rájöt­tem, hogy csak számomra. Szá­mukra ez teljesen természetes, így aztán nyolc év után ma már én is megszoktam. - Milyen pedagógiai módszert „találtál" ki magadnak, amelytől ­amint mesélted - úgy érzed tanít­ványaid jól veszik az akadályokat? - Valóban sajátos módon adom át azt az ismeretanyagot, amelyre tanítványaimnak szükségük van. Kevésbé ragaszkodom a könyvek, jegyzetek szigorúságához, előadá­sban a jogi alapismereteket ^dom elő, hogy a fő szempont Érthetőség legyen. - Konkrétan mit jelent ez a sajá­tosság? - Az érthetőség, ami azt jelenti, hogy a jogi nyelvet „magyarul" kö­zérthetően, megtanulhatóan, visz­szaadhatóan adom elő. A másik ami legalább ennyire fontos, hogy nem a naponta változó tételes jog helyett, a jognak a fogalom rend­szerét és a logikáját próbálom át­adni, tehát ami nem változik. Mint már említettem, bármilyen furcsa a jognak logikája is van. Ezekre az előadásokra termé­szetesen - jó tanár módjára - jegy­zetekkel készültem az évek során, s ezekre a vázlatos jegyzetekre, amelyekből tanítottam, a tanítvá­nyaim azt mondták, jó lenne könyv formájában együtt látni. - Egyszóval könyvírásra kértek fel a tanítványaid? - Kifejezetten az ő igényük, óha­juk volt az az erő, ami arra ösztön­zött, hogy ez a könyv elkészüljön. Természetesen a jegyzetek csak alapok voltak, hiszen a tanításnál Férfiakról nemcsak férfiaknak SAS ERZSÉBET OLDALA is csak az anyag vázát jelentették, így bővített, javított szerkesztett ki­adása ez a jegyzeteimnek. - Szép és találó címet találtál a könyvednek. Sokat gondolkodtál rajta? - Igen, s azt hiszem érdemes volt. Olyan címet szerettem volna, amely tükrözi, hogy a jog nemcsak egy száraz, unalmas jogszabály­halmaz, hanem egy színes sokol­dalú világ. - Azt hiszem éppen ideje, hogy eláruljuk a kedves olvasóknak ­mielőtt a könyvesboltba szaladná­nak hogy a bevezetőben leírt kü­lönleges jelző mit takar. Ugyanis a te könyved egy elektronikus könyv. Mit jelent ez? - Az elektronikus könyv gyakor­latilag azt jelenti, hogy a kiadó szá­mítógépére feltöltötték, s miután ez a gép rá van kapcsolva az inter­netre, elvileg a világ bármely más internetes összeköttetéssel rendel­kező számítógépéről levehető. Amennyiben az interneten való „kalandozás" közben valaki a ki­adó számítógépét keresi fel - talál rá - információkat, adatokat, aján­lásokat találhat az elektronikus könyvekről. - Többes számban mondtad a könyveket... S ha már rátalált vala­ki, hogy lehet „megvenni"? - Másfél tucat van már az inter­neten ezekből a könyvekből, s na­gyon színesek, van köztük verses kötet, modern kisregény, helytör­téneti monográfia, intim szféra tit­kai. A Jogi Kaleidoszkópot azért fogadták nagy örömmel, mert egy újabb színfoltot jelentett az eddig megjelent könyvek között. A „vásárlás" a következőképpen történik: amennyiben valamelyik könyv megnyeri az internetező tet­szését, a könyv „megvásárlását" jelképező ikonra kell kattintania, s utána e-mailen azonnal tájékozta­tást kap az ellenérték megfizetésé­nek módjáról. Miután fizetett, újabb e-mailen kap egy olyan jel­szót, amely arra jogosítja fel, hogy a könyvet egy példányban a saját számítógépére letöltse. A letöltött anyagot nézegetheti, lapozgathatja a monitoron, de amennyiben van saját nyomtatója, természetesen kis is nyomtathatja. Egyébként az elektronikus köny­vek még gyermekcipőben járnak, hiszen Magyarországon alig né­hány hónapja működik ez a rend­szer. - Milyen előnye és milyen hátrá­nya van a hagyományos könyvvel szemben? - Nagy előnye, hogy ez jóval ol­csóbb mint a nyomtatott könyv, hi­szen a kiadónak nincs nyomda­költsége, egy átmeneti ideig hátrá­nya viszont, hogy még nem eléggé ismert. Semmi jóstehetség nem kell ahhoz, hogy már most lássuk, pár év múlva ez egy igen-igen el­terjedt könywásárlási forma lesz, hiszen az internetet felhasználók száma robbanásszerű növekedés előtt áll. - Tivadar! A következő kérdéstől nem tekinthetek el, mert valószínű velem együtt sok-sok olvasót érde­kel. Azok akik a „régimódi" olva­sás hívei vagyunk, - s emlékeim szerint, ha valaki te igazán nagy könyvimádó vagy - gondolod meg­fogunk barátkozni ezzel az olvasá­si formával? - Természetesen meg tudom ér­teni, sőt érzem is mi az, ami miatt ezt az „olvasást" van, aki kétkedve fogadja. Bevallom jómagam bár­mennyire is híve vagyok a techni­kának, nekem is van néhány olyan könyvem, amit szeretek kézbe venni, megsimogatni, amelyhez emlékek fűződnek, s ezek olvasá­sát én is csak hagyományos formá­ban tudom elképzelni. Azt gondo­lom a múlt és a jövő nagyon jól megférnek egymással, s a rohanó tempó, amit a mai élet diktál, bizo­nyos elkerülhetetlen változásokat hoz az életben, ahogy ezt tette mindig is mióta világ a világ. - A Jogi Kaleidoszkóp című könyvedet a következő szavakkal ajánlod az olvasóknak: „ Ajánlha­tó e könyv mindazoknak, akik a jog alapfogalmaival bármi okból szeretnének tisztában lenni, kí­váncsiak a jog jelenére, jövőjére, vagy határon túli magyarként sze­retnének ide is „bepillantani". Bár nem tankönyv, minden olyan jogi oktatásban felhasználható, amely­ben a „Jog" című vagy hasonló tan­tárgy is van (adótanácsadó, mér­legképes könyvelő, könyvvizsgáló stb.). Egy informatikus alapkép­zettségű hallgatóm mondta egy­szer, hogy ez a „jog BlOS-a". Jogász lévén nagy hívemlettél az internetnek? - Azt, hogy egyáltalán a számí­tógéphez közel kerültem, fiam­nak, Lacinak köszönhetem, aki­nek miután 6-7 éve megvettük a számítógépet egyre bonyolultabb kérdéseire válaszolni kellett. En­nek hatására vásároltam meg az első néhány számítógépes szak­könyvemet. Miután a számítás­technika rejtelmeibe kicsit belelát­tam és az internet lehetőségeiről hallottam, beléptem a CSA-TOLNA Egyesületbe, ahol egyetlen jogász­ként is nagyon jól érzem magam, a sok informatikus és műszaki szakember között, és sokat tanul­tam és tanulok tőlük. - Laci fiadat már említetted, ám a család három tagú... - Fiamról még annyit, hogy első éves egyetemi hallgató, a fentiek után talán nem meglepő, hogy in­formatikusnak készül, néha már én kérdezek tőle. Szabadidejében gitározik, saját korosztálya való­színű erről az oldaláról jól ismeri. Feleségem, dr. Bende Mariann, a Tolna Megyei Kórház főorvosa, aki - kollégái mondják róla - az ultra­hangvizsgálatok specialistája. Őt nem tudtuk Laci fiammal „meg­fertőzni" a számítógéppel - pedig próbálkoztunk - ami nem csoda, hiszem munkájából eredően állan­dóan a monitor előtt ül, s a mun­kájából eredő megfeszített kon­centráció miatt szabadidejét más­sal tölti. Imádja a természetet, a növényeket, kis madarait. Legkedvesebb időtöltése talán mégis az, amikor Laci fiunk szoli­dan játszik a gitáron, azt szívesen hallgatjuk mindketten.

Next

/
Thumbnails
Contents