Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-25 / 11. szám

SZEKSZÁRDI 2001. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP FIDESZ-FIDESZ 6:2 Frakciófelszólítás a páratlan párosnak Vihart kavart a javából dr. Bíró T. Tamásnak, a Szekszárdi Városi Televízió Kht. többségi tulajdonosa, a Pal-Com Kft.-nek a napokban több helyütt megjelent nyilatkozata a helyi televízió privatizációs botrányával kapcsolatosan. A többségi tulajdonos Pal-Com Kft. ügyvédje nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az eladást illetően döntő a tavaly szeptember 27-i szekszárdi tárgyalás az apportálási ügyletekben szereplő dr. Szepesi Zsuzsa ügyvédnő szekszárdi irodájában zajlott. Ezen jelen volt két fideszes képviselő, Koltai Tamás - aki, mint az közismert a megyei közgyűlés elnöke - és Kapitány Zsolt is. ^PEz a közvélemény kevésbé bennfentes köreiben bomba meglepetést keltett, de a Fidesz helyi berkeiben is értetlen tekintetekkel néztek egymásra a városi közgyűlés Fidesz frakciójának képviselői. Az ellenzéki pártok egyike, az MSZP pedig a nyilatkozat megjelenésének másnapján azonnali tisztázásra szólította fel az említett képviselőket. Ami végül is ez idáig nem történt meg. A megyei napilapban közzétett, szűkszavú Koltai-reflexió ebben a meglehetősen kényes kérdésben, aligha nevezhető tisztázó feltárásnak. A meglehetősen kínos és hosszú hallgatás után a Fidesz szekszárdi képviselőcsoportjának 6 tagja felszólítja az említett urakat, hogy tisztázzák magukat ebben az ügyben. «

ró Tamás nyilatkozata szerint n színezetet kapott a dolog, mintha a Fidesz megbízásából, annak képviseletében tárgyaltak volna a nyertes pályázóval - jegyezte meg a Fidesz szekszárdi képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Borbás Tamás. - Mindez erős megütközést keltett a Fidesz frakció 6 tagjában. Ebből a szempontból meglehetősen értetlenül állunk az események előtt. Túl voltunk már a gazdasági bizottság és a közgyűlés határozatán. Erre az említett szeptemberi megbeszélésre nem tudjuk, hogy miért került sor. Erre a frakcióból - de tudtommal a pártból sem - senki nem adott felhatalmazást az említett képviselőknek. Ennek előzményeiről és indítékairól Koltai Tamás és Kapitány Zsolt a mai napig - a múlt heti tv-nyilatkozatom után sem - számolt be a képviselőcsoportnak. - Önkéntelenül is felvetődik: kinek a képviseletében voltak jelen ezen a megbeszélésen Koltaiék? Csak magánemberként vagy Koltai esetében a vezető megyei politikusi státusszal velejáró privilégiumként, tekintettel arra, hogy Koltai Tamás, a megyei közgyűlés fideszes elnöke? - Ez érdekes kérdés... Hivatásos politikusként a médiatörvénybe ütköző lenne a megyei közgyűlés elnökének bármilyen javaslata, hozzászólása vagy döntést befolyásoló cselekedete. Ilyen a televízió privatizációjának ügye is. Ezért kérem, hogy a Fidesz szekszárdi képviselőcsoportja szólítsa fel a két említett képviselőt, hogy tisztázza magát a frakció előtt: mi volt a szerepük azon az említett szeptemberi megbeszélésen. Kérem továbbá a frakciótól, hogy a felmerült, médiatörvénybe ütköző tevékenység vizsgálatára keresse meg a legilletékesebb fórumot, ami véleményem szerint az ORTT lehet. Kérdés még, hogy mi volt a szerepük a továbbiakban, amelyekről elég sok pletyka, szóbeszéd terjedt el a városban. Ezeket aligha lehet kacsaként kezelni, hiszen feltételezhető, hogy a közgyűlési határozattal ellentétes apportálási ügyletekben felmerül az ügyvédnő, dr. Szepesi Zsuzsa cégeinek neve is. Márpedig azon a bizonyos megbeszélésen nem csupán az ügyvédnő, hanem Koltai Tamás és Kapitány Zsolt is jelen volt. Mindez morális kérdés, a 98-ban Koltai Tamás elnök úr beiktatási beszédében is meghirdetett „tiszta közélet" jegyében kérem a nevezett képviselő urakat, még a jövő heti közgyűlés előtt tisztázhassuk a frakcióban az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseket. És természetesen más ügyekben is, amelyekről eddig mi is csak hallomásból értesültünk. - Ezzel együtt egy politikusnak - véleményem szerint - nemcsak a pártja előtt kell elszámolnia, hanem a saját lelkiismeretével és a választó polgárok előtt is, akikkel nap mint nap találkozik, szembesül. Ezt az ügyet nem lehe,t titkosítani, a történelemre bízni, hanem úgy ahogy volt, ki kell deríteni mi történt. - Igaz, hogy egyfajta türelmetlenségükben már a Fidesz országos vezetőségéhez is fordultak? - Igaz, de nem csupán a televízió ügyében, hanem más tisztázásra váró kérdésekben is. Igaz, hogy mindmáig érdemi választ nem kaptunk, de eltökélt szándékunk, hogy sem ebben az ügyben, sem másokban nem maradhatnak tisztázatlan kérdések. Úgy érezzük, hogy nemcsak egyszerű helyi ügyről, hanem a pártot, a Fideszt is erősen érintő, annak megítélését erősen befolyásoló dolgokról van szó. Nekünk, ahogy annak idején meghirdettük, valóban a tiszta közélet jegyében kell tevékenykednünk, akár a Fidesz-csoporton, akár a közgyűlésen belül is. Szép új computervilág Klimkó Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tanácsadója, az informatikai kormánybiztosság munkatársa március 7-én a Civil Házban a Széchenyi-terv informatikai vonatkozásairól tartott előadást, majd válaszolt a jelenlévő különböző civil szervezetek képviselői által feltett kérdésekre. A kommunikáció felgyorsulása komoly esélyt kínál mindenki számára, mert ily módon hamar értesülhetnek a pályázatokról, és azokon másokat megelőzve indulhatnak. A civil szervezetek számára az infrastrukturális fejlesztések céljaira 15 milliárd forint megpályázható pénzösszeg áll rendelkezésre, ami első hallásra szépen hangzik és jelentős összegnek tűnik, de ha jobban belegondolunk, ez a pénzeszköz a valós szükségleteket és igényeket figyelembe véve csak csepp a tengerben. A modern computervilág, az információt közvetítő internet azonban semmit sem ér, ha nincs mögötte értelmesen felhasználható tartalom, hiszen a meglehetősen költségigényes modern technika öncélú használata (legalább is Magyarországon) megengedhetetlen luxus. Tehát az informatikai és távközlési eszközök mind szélesebb körű alkalmazásának nem műszaki jellegű akadályai vannak, hanem elsősorban anyagi, jogi, politikai vonatkozású nehézségei. Hiányoznak azok a speciális törvényi, jogszabályi rendelkezések, előírások, amelyek az adatközlés, az ügyintézés biztonságát minden szempontból szavatolnák és az ezekkel járó kockázatokat minimálisra csökkentenék. A modern információs társadalomnak három alappillére van: az ember, az eszköz és a tartalom. Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy elsősorban olyan szakképzett emberekre van szükség, akik képesek használni az eszközöket és képesek az információs rendszert kulturális és gazdasági szempontból egyaránt célszerű és hasznos (hasznosítható) tartalommal megtölteni. Csak az ember, eszköz, tartalom harmonikus hármas egysége által valósulhat meg az a szép új világ, amely életünket még könnyebbé, még kellemesebbé teheti. A jobb életminőségünk támasza és talpköve az informatika adta lehetőségek mind hatékonyabb felhasználása. Az egységes hírközlési törvény a digitális aláírásról szóló törvény elfogadása nagy lendületet adhat az elektronikus eszközök napi praktikum szintjén történő hasznosításának, de ennek elengedhetetlen feltétele az eszközökhöz való egyéni, csoportos (családi) hozzáférhetőség mind szélesebb körű megteremtése, megfizethetővé tétele.