Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-11 / 8. szám

SZEKSZÁRDI Ü2m aiiLIU^HKUI VASÁRNAP 2001. MÁRCIUS 11. Egy amatőr versenynek is meg lehet adni a módját Az „Óceán búvárhullámaira" felülő ifjúság Egy picit ünnepi díszbe öltözött az amúgy a hétköznapi szürkeséghez szokott szekszárdi főiskolai tanuszoda. A feliratok, a táblák a jó értelemben vett nyüzsgés jelzi: a szponzori szféra respektálja a városi sportpalettán külön kis színfoltot jelentő Óceán Könnyűbúvár Sportegyesület létezését. A támogató pénzek pedig szemmel láthatóan a show-jelleget szolgálják az egyesület második úgymond bemutatkozó versenyén a II. Óceán-Antritt amatőr búvárúszó versenyen. Mielőtt a már igazi búvárok és kíváncsiság elhozta abszolút amatőrök egy kis időre tényleg eltűnnének a víz alatt, egyfajta nyitányként feltűnnek a majorettek, miközben reflektorfénybe kerülnek a míves serlegek, értékes tárgynyeremények. Amelyek ilyen puritán sportágak versenyén nem igazán megszokottak. Sztárvendég is mezőnyben, egész pontosan a vízben. A fiataloknál a menők között emlegetett Kiwi együttes két tagja az átlényegült arccal készülődő amatőrök között. Az első forduló mindjárt egy idehaza még nem igazán elterjedt versenyszám. Pedig ennek primitív szintű űzőivel strandokon, uszodákban találkozunk. Amikor arról van szó, ki bírja tovább egy levegővel a víz alatt. Na most itt a lehetőség élesben, abszolút biztosított körülmények között megmutatni ki a legény, vagy éppen a leány a vízben! Két és fél perc elteltével már kijelenthetjük: nem hétköznapi tüdejű emberről van szó. Ilyen a kinézetre vádlitól bicepszig sportos Kiss Attila a hírek szerint bomlóban levő Kiwiből. - Köztudott rólam, hogy mindenevő vagyok a sportban. Különösen a komoly igénybevételt jelentő állóképességi sportágakat szeretem mondta Kiss Attila. - A főszervező, Hortai Tamás barátom invitált erre a valóban különös versenyre. Örülök az első forduló remek eredményének, a jelekből ítélve most is igazolódik: jó a hemoglobin a véremben hegymászókéhoz hasonlították a legutóbb. Pedig higgyék el, igazi hegyet életemben még egyet se másztam meg. A három perc 15 - ennyit tartózkodott egy levegővel a víz alatt az ifjú zenész - nagyon jó idő. Csupán egy valaki, a későbbi győztes, Vargyas Tamás tudta túlszárnyalni ezt a teljesítményt a 16 év fölöttiek kategóriájában. 0 sem rendelkezett komolyabb vízi sportos előélettel, de jók az adottságai. Ezt bizonyította a második versenyszámban is, ami még látványosabb, még közönségvonzóbb volt, mint az első. Előkerültek a békalábak, aztán víz alatti úszás a legendás Búvár Kund módjára. Természetesen egy levegős változatban, és nem a másodpercek, hanem a méterek a fontosak. Amikor valaki a 25 méteres uszodában már harmadik hosszon túl van, azt már nem csupán a stílustanulmány miatt követik a „partról", hanem az anatómiai csodálat és a féltés miatt is. Németh doktor a verseny orvosa nem szereplési vágyból kísér el minden próbázót, hogy viszonylag közelről figyelhesse, a palackos kiképzett búvárok nem csupán jó kedvükből - bár egynémelyük abból fakadóan is posztolnak az első perctől az utolsóig a vízben. Nehogy ájulás legyen, mert annak következményei cseppet sem olyan veszélytelenek, mintha szárazföldön történne valamilyen baleset. Egy valakit kell, miután kijött a vízből, kezelésbe vennie, de nincs szó még csak az ájulás enyhébb változatáról sem. A minden apró rezdülésekre érzékenyen reagáló, de a versenyt mégis kézben tartó Hortai Tamás főszervezőklubelnök meg is nyugszik, tavaly négy, semmilyen következményekkel nem járó ájulás is borzolta a kedélyeket. Most úgy tűnik Petőfi Föltámadott a tengerének ellentmondva mégsem a víz az úr. Készülőben egy, a férfiakat is zsebre rakó produkció. Taksonyi Kata kétéltűekre emlékeztetően siklik, és túl van a harmadik 25 méteren. Most már csak megáll! - drukkolnak aggódva a baráti kör tagjai. Még négy méter benne van egy szuflával. Hamar kitűnik, hogy ő az úgynevezett profi kategória a búvárúszó sportágban. 0 az, aki a klasszikus úszóktól időközben átcsábult az „Óceánhoz" és a főnök már benne látja a jelen és a jövő trénerét, hogy valamit levegyen valaki a válláról. - Az úszás már nem igazán okozott örömet, kevés sikerélményt adott számomra, átjöttem és minden megváltozott - válaszolta érdeklődésünkre Taksonyi Kata. Már most arra gondolok, mi lesz ha jövőre felvesznek valamelyik felsőoktatási intézménybe, és abban a városban nem lesz módon ezt a sportágat csinálni. - Azért valld be, hogy a tengeri búvárkodás is vonz, és el tudnád képzelni magad már az idén az Adria, vagy a Vörös-tenger mélyén, ahová a Hortai-féle kiképzésen átesettek már eljuthattak... - Erre eleinte nem is gondoltam. Valóban csábít az is, hogy klubon belüli másik szakosztállyal, a búvárokéval is közelibb legyen a kapcsolatom, és egyszer én is neki vágjak az ön által említett különleges világ meghódításának. Jóllehet az elnök-edző Hortai Tamásnak más tervei vannak vele, de ő semmi, az egyén számára jónak tűnő dolognak nem tud az elrontója lenni. A záróra ünnepélyes pillanataiban egyfajta örömének hangot adva mérleget vont. - A közel ötven résztvevőnek több mint a fele újonc volt, ami mutatja az érdeklődést a nálunk zajló szabadidős tevékenység iránt. Amire nem számítottam, hogy ilyen remek alapadottságokkal érkeznek a fiúk-lányok, ezek az eredmények tényleg nagyszerűek voltak. Minekután nem lennénk meglepve, ha néhányan már ezen a héten a klubtagsági megszerzése okán újból keresnék az idén is nagy feladatokra, kalandos túrákra készülő Óceán Könnyűbúvár Sportegyesületet. Ha így megy, felvevő kapacitásuk lassan véges lesz. Még csak most következik a kosárlabda-bajnokság rájátszása a bajnokság legizgalmasabb szakasza, de mint azt korábban már jeleztük a nem csak nyárig látó csapatok háza táján már a háttérben élénk a mozgolódás a ki megy, ki marad témakörében. A Szekszárdi klubnál is az ilyenkor náluk megszokottnál mozgalmasabb a kulisszák mögötti élet. Nem is elsősorban azért, mert ők rohamozzák a kiszemelteket, hanem mintegy varázsütésre ők lettek érdekesek. Különösen azoknál a játékosoknál, akik a legjobb négy együttes kispadján már kezdik megelégelni az epizodista tartalék keserű szerepét, az ezzel járó nem túl nagy karéj kenyeret. Az Atomerőmű KSC Szekszárd persze óvatos. Az már most látszik, másként szeretné a majdan rendelkezésére álló an giakat erősítés gyanánt elköl mint azt az idén tette. Már az is dilemmát jelenthet, hogy kikkel hosszabbítsanak, már abban az esetben, ha lesz realitása a legjobb négybe kerülésről beszélni. Az idevágyódó magyar nevekről még nem nagyon hallani. Ellenben egy Amerikából érkező orosz kiválóságról a megnyugtató megoldást kívánó centerposzton annál inkább. Állítólag az őszi amerikai túrán már az alapkérdésekben meg is egyeztek. Persze az is kérdés, hogy ki ül majd a csapat kispadján. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi edző tudtával azért tárgyalásokat folytatnak országszerte. Ami azt jelzi, hogy váltani készülnek, de... Fajszi ügyvezető azt mondja, hogy Újhelyi is benne van a pakliban az ő elképzelései is érdekesek a klubvezetés számára. Nevek persze röpködnek a dombóvári Meszlényitől kezdve a volt sú keredző Verteticsen át egészen ^ momentán szabad, már nőknél is dolgozó kis mágus Gellér Sándorig. A reflektorfényből eltűnő menedzser típusú Király Sándor az elmúlt időszakban többször járt Szekszárdon. Egyesek szerint ezek üzleti célzatúak voltak Király részéről, nem is találkozott az Atomerőmű KSC Szekszárd vezetőivel. Amit már csak azért nehéz elhinni, mert a valamikori diósgyőri diktátornak jó a kapcsolata a szekszárdi klubbal. ASZTALITENISZ SZUPER LIGA Jeans Tex Szekszárd: közel az ötödik hely Annak ellenére, hogy menet közben európai nívójúvá formálódott a Tolna megyei sportban egyetlen csapatként nemzetközi kupában szereplő Jeans Tex Szekszárd női asztalitenisz csapata, tartottunk az 5-6. helyért zajló, a Szuper Ligát záró duplamérkőzéstől az Orosháza ellen, mely a sorozat alapszakaszában szinte úgy győzött Szekszárdon ahogy akart. Igaz nekik már akkor is volt, régóta folyamatosan egy ászuk Kozsokarú személyében, Sáth Sándor pedig az idő tájt még kereste elsőszámú frontemberét, ráadásul azon a Szekszárdon rendezett meccsen Wirth is betlizett. Nos a kis kínaival megerősödve és egy régi önmagát megtaláló Wirthtel komoly sansszal utazott Sáth Sándor csapatával egykori sikereinek helyszínére. A várakozásnak megfelelő nagy csata alakult ki, a szekszárdi együttesnek sikerült kihúzni az alföldi együttes méregfogát Kozsokarú személyében, ám az a pici plusz, ami a tökéletes visszavágáshoz kell - ez az általános erőnlétre és az asztaliteniszben különösen fontos pszichés állóképességre vonatkozik -, hiányzott a szekszárdi gárdából. De az 5-5, így is győzelemmel felérő döntetlen, merthogy a Szuper Liga ötödik helyezés sorsáról döntő visszavágót e hónap végén Szekszárdon rendezik. Tekintettel a két csapat játékosainak névsorára: az európai elit nívóját idéző összecsapásra van kilátás. Ahol a hazai együttes képében biztosan egy kicsit Ázsia is megjelenik - a sikerhez szükséges pluszokkal. Ezt a meccset tényleg érdemes lenni kivinni a rangjához méltó igazi küzdőtérre a sportcsarnokon belül. Nem az edzőteremben játszani, ami többnyire a mindennapos munkahelyi olimpiák helyszíne is. Ez mégiscsak egy Szuper Liga helyosztó lesz. A körítéssel, a tálalással meg kéne ennek a meccsnek adni a módját.