Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-12-09 / 42. szám

2001. DECEMBER 9. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Egy nevezetes szekszárdi nap XXIV. Tslán nem túlzás azt mondanunk, hogy megyeszékhelyünk történetében több száz egyesület is alakult az idők folyamán, közülük mégis csupán egyetlen akadt, amelynek története száz esztendőnél is hosszabbra nyúlik, ezért tagjai, céljai, tettei egyaránt fontosak számunkra. A legnagyobb magyar, Széchenyi István, aki a komoly társas élet pezsdítésére először javasolta a kaszinók létesítését, megyénkben •

sszhangra talált gondolatával, mző azonban, hogy Szekszárd ugyan megyeszékhely volt már fél évszázada, a reformkor derekán, de birtokos nemese jószerivel csak egyetlen akadt: Augusz Antal az ő párszáz holdjával. A többiek, ha volt is itt házuk vagy szőlőbirtokuk, inkább csak a megyegyűlések idejére látogattak ide. Ezért aztán Dunaföldvárott, Pakson jóval előbb alakult kaszinó, míg végre Szekszárdon is tetté lett a nemes elgondolás. Az 1839-1840-es véres pártharcok elcsitultával, 1841. november 23-án a vármegyeháza nagytermében, az előzetes tudakozmány nyomán, 92 tagul ajánlkozó képviseletében közgyűlést tartottak a megyei nemesség és a helyi honoráciorok, akik egyetértettek a közjó szolgálatában és a Szekszárdi Kaszinó megalakulásában. Bodnár Istvánnak a százados évfordulóra kiadott könyvéből kiderül, hogy alapszabályuk még nem volt, ennek elkészítésére bizottságot választottak. Az „Alkotó szabályok" és a .Rendeletek" - ma úgy mondanánk: a szervezési és működési szabályzat pontjai - hamarosan elkészültek, és 1841. december 9-én meg is vitatták őket. Ebben kinyilvánították, hogy „a jó ízlést, a mívelt, deli magaviseletet, józan és közhasznú elmélkedést, az ész tehetségét és a közértelmet-kifejtő nevelő intézet" lesz az egyesület. „Ezen kellemes és csinos társalkodásnak szánt hely az egész egyesület sajátja, benne egy részes sem követelhet mások felett előjogot vagy kiváltságot." A következő napon Augusz Antal vezetésével kimondták a megalakulást. A kortársaknak bizonyosan föltűnt, hogy nemcsak a tagok között, de még a választmányban is ott találjuk a mezőváros akkori értelmiségét, akik ugyan nem nemesek a jog szerint, de orvostól jegyzőig, kereskedőtől volt bíróig már ekkor a haladás tömegerejét adják. Együtt találjuk őket öt év múlva, a takarékpénztár megalakításakor, s majd 1848. március 25-én, a sorsfordító forradalmi nagygyűlésen is. A szándék szellemi hátterét néhány folyóirat és egy német lap biztosította, de néhány csomag tarokk-kártya is akadt gondűzőnek. A tagok hathatós szervezésének volt gyümölcse Liszt 1846-os koncertjének népes közönsége, de sokáig nincs arról biztos adat, hogy valójában hol is élték egyleti életüket. A későbbi évek szüntelen vándorlásai alatt sem feledték azonban eredeti céljaikat, noha az alapszabályokat csak 1859-ben(!) hagyta jóvá a felsőbb hatóság. A Garay-emléktáblától a költő szobráig, az ország első szociológiai könyvtárától a Simonsits Elemérés Liszt-domborműig szinte minden jelentős megemlékezéskor ott munkálkodnak a tagok. A Tormayház, amely az 1870-es évektől 1894-ig szolgált otthonul, nemcsak kerti rendezvényekkel gazdagította a társas alkalmakat, hanem a külön kaszinói vendéglős intézményét is meghonosította. A jövedelemből újabb lapokat rendeletek a helyi és országos kínálatból, de jelentős tartalék is képződött. Ez adta az alapot az Augusz-ház megvételéhez, amely után a kaszinó sikeres üzleti vállalkozó is lett: városunk első (1970-ben lebontott) üzletsorát építtette a bárói lakhoz. Ekkorra már megszerezte és javában használta 1897-től Frigyes főherceg ma Gemencben található kiállítási pavilonját, ami a helybeli mulatságok kedvelt színhelye lett. Mondhatni, az utolsó alkotás az az emlékkötet, amelyből adataink származnak, s amely a Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó címet viseli, s a nagy hazafi szobrának avatására jelent meg. Szerkesztője a kaszinó utolsó elnöke, a tisztét 1929-től 1945-ig viselő Bodnár István. E kötetben a kaszinó impozáns történetén kívül magvas tanulmányok is találhatók. Az egyikben dr. Orffy Imre képviselő már jól sejti: „oly dinamikus kor előtt áíllunk, amikor a társadalmi osztályok felemelkedése és lesüllyedése a nyugalmi koroknál nagyobb mérvben fog beállni". Ez a folyamat söpörte el a kaszinót is, amelynek utolsó elnöke, Bodnár István is jelképesen szeretett egyesületével halt meg 1945 őszén. Dr. Töttős Gábor M ÓDON DERŰ 124. Kaszinói kuszaságok Ha valaki abban a tévhitben élt volna eddig, hogy az 1841-ben létrejött Szekszárdi Kaszinó történetében minden egyértelmű és egyszerű, azt ki kell ábrándítanunk. Már nem sokkal a december 10-i megalakulás után fölfigyelt az urak nemes passziójára a helybeli nagyvendéglő bérlője, aki szórakozásukban haszna elmaradását látta. Tőle tudjuk, hogy „Fáraó úr és Whist" nevű kártyajátékok járták akkoriban, de volt biliárdszoba is: a sok krajcárt bérlőnk nem hagyta elgurulni, hanem följelentette a nemes társaságot... A történelem elemi képzettségű búvárai azon is meglepődnének, hogy 1918-ban például a tagok sorában találjuk azt a Bertók Róbertet, akit aztán 1919-ben néhaivá tettek a fehérterroristák. Bodnár István erről ugyan nem szól jeles kaszinótörténeti könyvében, de az 1850-es évekből, vagy már az 1860-as évek elejéről megőrizte a következő esetet, amikor - úgymond - akadozott a közélet még a félreeső kaszinó épületében is. „Az ilyen helyeken aztán, kivált már a politikai enyhületet hozó hatvanas évek felé, el-elbúsult a hazafias fájdalom. A mulató fiatalság, igaz, hogy zárt ajtók mögött, de mégis elhúzatta a Hetes, nyolcas, kilencest, vagy a főbenjáró bűnnek tekintett Kossuth-nótát. Nagy bajba is került emiatt néhány kaszinói gavallér, így Halász József, az 1863-iki kaszinói elnök, Diczenty Pál orvos, továbbá Makay Antal és Paczolay György. (Bodnár nem írja, de tudjuk: mind egykori '48-as honvédtiszt.) Feljelentette őket valaki. Paksra kísérték őket, és a megyefőnök a cigányokat is elővette, akik persze erősen tagadtak. - Hát, ti miféle nótákat muzsikáltatok az éjjel? - Mindenféle nótákat, instálom alássan... Csupa újat... - Újat, hát valami régit nem muzsikáltatok? - Nem, csak újat, a legújabbakat... - De azt mégis csak elhúztátok, hogy mégis huncut? - Azst, hogy mégis huncut a nímet? Már hogy húzstuk volna, instálom, hisen az nem új, hanem nagyon is régi nóta!" Nem csoda, ha a cigány védekezett: ezt a nótát akkoriban súlyos évekkel szokták jutalmazni... Persze, járhatott volna úgy is, mint az egyszeri forradalmár, aki legjobban tudta, mi van a besúgásban, s nem véletlenül. El is engedték büntetlenül... Lanius Excubitor Augusz Antal báró Bodnár István a kaszinó első elnöke a kaszinó utolsó elnöke MIKULAS-NAP ALKALMABOL december 6—24-ig KABÁT- ÉS PULÓVERVÁSÁRT TARTUNK, karácsonyi kedvezménnyel. Czikk-lon Kft. 7100 Szekszárd, t.ikk-i.«K«.a-didSí Széchenyi u. 47. adidas-márkabolt