Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-04 / 37. szám

, SZEKSZÁRDI TASARNAP Otthoni szakápolás együttműködve a családdal •••• A szakemberek azt tapasztalják, hogy egyre többen ismerik - ám még nem mindenki - azt a színvonalas egészségügyi szolgáltatást, az otthoni szakápolási tevékenységet, illetve lehetőséget, amit már évekkel ezelőtt sok településen - így Szekszárdon is - bevezettek. 2001. NOVEMBER 4. Dr. Sarkadiné Bencze Judit foglalja imáiba, mert mint mondja, „amióta Orsika jár hozzám, a hangulatom is megváltozott, ami állapotom javulásához is hozzájárul". ^ A hölgyek pedig a családtagi segítségét ecsetelik, mert amenynyiben ők nem működnének együtt velük, sokkal lassabban érnének el eredményeket. Amikor letelt a megadott vizitszám, a gyógyulófélben levők azzal a kéréssel búcsúznak segítőiktől, ápolóiktól, ha arra járnak, nézzenek be hozzájuk. - Persze, hogy benézünk mondja dr. Sarkadiné Bencze Éva -, hiszen mi is kíváncsiak vagyunk rájuk. Szakmailag és emberileg egyaránt. - Volt olyan betegem, aki naponta többször is felhívott telefonon - említette Kissné Fillér Borbála. - Érthető, mert igénylik az ismerős hangját, s azt, hogy valaki nyissa rájuk az ajtót. ^ Ehhez kapcsolódva elmondBB a hölgyek, hogy Tolna megyében 19 házi ápolási szolgálat működik. Ezek sajnos nem fedik le a falvakat. Pedig ott is igazán nagy szükség lenne az ápolásnak e formájára. Ha csak a lelki oldalát kutatjuk a dolognak, máris megvan a miértre a válasz. Sok az egyedülálló és egyedül élő, magát ellátni nem tudó idős ember, akikre a távol élő családtagok csak egy-két hetente nyitják rá az ajtót. Igaz, jobb esetben a szomszédok rájuk néznek, de szakszerű ápolást, rendszeres kezelést nem kapnak. - A házi ápolási szolgálatok révén nem sikkadnak el a kórházból kikerült betegek. Gyakori, hogy sikerül elérnünk önállóvá válásukat, amivel együtt életminőségük is jobbá válik - szögezte le végezetül Lovasi Orsolya. V. Horváth Mária Beszélgetésünkre Kissné Fillér Borbála szakápoló, a szekszárdi székhelyű HÁSZ Bt. egyik alapítója - aki akkoriban a megyei főápolói tisztet töltötte be - iratokkal teli jókora táskával érkezett. Először ismertetőket és a bt. tevékenységéről szóló részletes leírást tett az asztalra, majd így szólt: - Nyolc évvel ezelőtt, az egészségügyi struktúra átalakítása eredményezte a társaság létrejöttét. Célunk az volt, hogy a város lakosságának otthoni ápolási-gondozási igényeit szolgáljuk magas színvonalon, s hozzáteszem, együttműködve a családokkal, valamint egészségügyi és más szervezetekkel. - Megjegyezte, hogy az első három évben néhányan látták el a háziápolást, később nőtt a létszámuk, sőt tevékenységi körük is bővült. - Az otthon-ápolási szolgálatot az Egészségügyi Minisztérium pályázatán nyert egymillió forintból indítottuk el, s azóta is sikerült fejlesztenünk - mondta a másik alapító-szervező, egyben a szolgálat szakmai vezetője, Nagy Zoltánné, aki a megyei kórház ápolási igazgatója. - Ma már mellettünk két gyógytornász, két fizikoterápiás asszisztens és négy szakápoló dolgozik a bt.-ben. Valamennyien remekül végzik a dolgukat. - De így is kevesen vagyunk. Több munkatársra lenne igénye a városnak - említette dr. Sarkadiné Bencze Éva, a szekszárdi székhelyű kórház vezető gyógytornásza, s azt is mondta, hogy ő maga is több délutáni elfoglaltságot vál, lalna az otthonokban, csakhogy / azt az érvényben levő szabályozás nem engedi meg. Másképpen: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eszerint köt finanszírozási szerződést a házi ápolási szolgálatokkal. A szerződési lehetőség 1997 óta él. A mondottakra egyetértően bólintott a diplomás szakápoló, Lovasi Orsolya, a kórház ideggyógyászati osztályának főnővére, majd együtt magyarázzák, hogy egy évre és egy betegségre egy-egy Nagy Zoltánné rászorulónak 14 vizit jár. Ez esetben a vizit a háznál történő szakápolási alkalmat jelenti. Kiderült az is, hogy egy-egy szakápoló, vagy gyógytornász havonta 44 vizitet teljesíthet, s egy napon kettőnél többet nem vállalhatnak. - Hogyan juthat a beteg a szolgáltatáshoz? - kérdeztem. - Erről a háziorvosok döntenek, azaz ők írják ki az otthoni kezeléseket - hangzott Nagy Zoltánné válasza, s hozzátette azt is, hogy a doktorokkal igen jó az együttműködésük. - Gondolom, világos, hogy a betegnek, illetve hozzátartozójának a háziorvosnál kell kérnie a kórházi kezelést kiváltó otthon-ápolási szolgáltatást. - Csapatunkba kiváló szakemberek dolgoznak, s figyelünk arra is, hogy valamennyien megértő és türelmes -emberek legyenek mondta Kissné Fillér Borbála, akihez Lovasi Orsolya így csatlakozott: - Meggyőződésem, hogy az otthoni ápolás a beteg számára sokkal hatékonyabb, mint a kórházi utókezelés, hiszen a megszokott környezetében kapja a kezeléseket mindig a megbeszélt időpontban. Persze, előfordul, hogy „elfogy" az egy betegségre adható 14 vizit. Olyankor a szolgálat munkatársai ellenszolgáltatás nélkül vállalnak néhány otthoni kezelést, hogy megóvják a betegeket - elsősorban az idős, elesett emberek eseteiről van szó - a kimerítő, olykor majd egy napot igénybe vevő kimerítő gyötrelemtől, ami a kórházba szállítással, az ottani kezelés utáni mentőre való várakozással jár. - Havonta 115 alapvizitet kap a bt., aminek a duplájára lenne szükség, illetve jogos igény. Éppen ezért rendszeresen pótigényt nyújtunk be a finanszírozónak közölte Nagy Zoltánné, s hozzátette, hogy a nyári hónapokban száz-száz pótvizitet engedélyeztek számukra. Az anyagiakat illetően - lévén szó egészségügyről - mondani sem kell, hogy a bt. munkatársai csöppet sincsenek elkényeztetve. Az OEP egy vizitre 2000 forintot utal, ám mint Lovasi Orsolyától megtudtam, ebből az összegből kell fizetni az általuk elvégzett munkát, a járulékokat, s ugyancsak ebből tartja fönn magát a szolgálat, sőt tartalékolni kell belőle a fogyóeszközök és új műszerek vásárlására is. Az utóbbiakra a pályázatokon nyert összegek is szolgálnak. Az Árpád utcában lakó Kurucz Gábornéhoz dr. Sarkadiné Bencze Éva jár egy ideje. Azóta rengeteget javult az asszony állapota: be is mutatja, hogy a bénult kezével már tud fésülködni, sőt, már ismét tanul járni. Egy másik beteg Lovasi Orsolyát Lovasi Orsolya 1