Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-10-14 / 34. szám

SZEKSZÁRDI 2001. OKTOBER 14. VASÁRNAP M Gemenci bőgés - gyulaji barcogás •HHE A vadászatról, halászatról, erdő- és vadvédelemről, környezeti kultúráról (október 5-7.) tartott nemzetközi konferenciának és főzőversenynek a jelmondata is jelzi, hogy Gemencnek a gímszarvas, Gyulajnak a dámvad a jelképe. Nyúl Bertalan erdőmérnök Gemenc értékei, jelene és jövője című előadásában először a gemenci tájvédelmi körzet múltjáról beszélt, a Duna szabályozása előtti állapotokról, arról, hogy bizonyos területeket rendszeresen elöntött a Duna, aztán visszahúzódott a medrébe, és a nyári aszályosabb időszakokban az ártérbe lehetett terelni legeltetés céljából az állatokat. Azokban az időkben nagyvad nem volt ezen a vidéken, csak apróvadak, szárnyasok és meglehetősen sok farkas. Eléggé nyomorúságos állapotok uralkodtak errefelé •

sak a folyamszabályozás vége indulhatott meg a fejlődés. Első ízben az 1886-ban terítékre került és a düsseldorfi vadászati kiállításon bemutatott kapitális gímszarvas kezdte megalapozni a gemenci vadászterület hírnevét. Azóta rendszeresen kerülnek terítékre ehhez hasonló vadásztrófeák, amelyek a világ minden tájáról vonzzák ide a vadászokat. Gemenc jelene és jövője az emberi tevéNyúl Bertalan kenység által létrehozott és előidézett és az embertől függetlenül bekövetkező változások függvénye. Ennek a tájegységnek nagy előnye (és szerencséje) az, hogy a folyamszabályozás ellenére is vannak olyan őserdőszerű, csak a természet önszabályozó rendszere által alakuló területei, amelyek függetlenek az ember káros vagy saját céljainak megfelelő hasznosítási tevékenységétől. Mindemellett azt is el kell mondani, hogy a gemenci világszínvonalú szarvasbikák tudatos és magas színvonalú vadgazdálkodásnak az eredményei. Főleg a II. világháború után történt nagy előrelépés ezen a területen, amikor egységes kezelésbe került a vadgazdálkodás és megkímélték az egyenes szálú, szimmetrikus agancsú bikákat. Gemenc hírét-nevét, szépségeit a Gyöngyvirágtól a lombhullásig című film tette nagyon széles körben ismertté. Ez az élőhely vízben gazdag adottságai és speciális növénytársulásai révén nagyon kedvező életfeltételeket biztosít a szarvasoknak. A gemenci táj növényvilága rendkívül kedvező és bőséges takarmánnyal látja el a nagyvadakat. Gemenc 1996-tól nemzeti park, olyan ritka és szigorúan védett kategóriába tartozó állatok élőhelye mint például a feketeharkály, a rétisas, a hód stb... Jelenleg a legfontosabb feladat a fenntartható fejlődés biztosítása: az értékmegőrzés, a természeti egyensúly fennmaradásának a biztosítása. Mindezeket veszélyeztetik a határon túlról érkező vízszennyezések, az illetéktelen szemétlerakás, építkezés, halászat, vadászat, az etikai magatartás/gondolkodás hiánya. (Bár már többnyire sport lett a vadászat, a vadvédelem nem lehet rablógazdálkodás.) Nyúl Bertalan szerint kedvező jel, hogy az értékmegőrzés területén pozitív az együttműködés a természetvédelmi hatóságokkal. Vannak az embertől független veszélyek is, például a rendszeres árvizek elmaradása miatt szárad a Gemenc, vagy ha a „legendás" gemenci szúnyoginvázió szarvasborjadzás idejére esik, akkor a szarvasok a milliárdnyi szúnyog elől a vízbe menekülnek, így aztán a borjak védtelenül maradva a szoptatás hiánya és a vérveszteség miatt elpusztulhatnak. A természetes egyensúly biztosítása sem egyszerű feladat, mivel a szarvasbikákon nincs digitális kijelző az életkorukat illetően, így legtöbbször ez csak a lelövésük után derül ki a fogazat vizsgálata alapján. Mindezek ellenére elmondható, hogy az idén jó vadászidényt zárt a szarvasvadászat, és általában a többi megyéhez viszonyítva Tolna megyében a vadászat kiemelkedő eredményeket" ért el, kár, hogy ugyanez a halászatról nem mondható el. Bálint György Lajos A vadászatot érintő szabályozások az Európai Unióban ...miért fenyegeti ez a vadászokat? tette hozzá az előadása címéhez ezt a kérdést dr. Csányi Sándor professzor, •

ödöllői Szent István Egyetem tankvezetője. Erre a kérdésre a válasz röviden az, hogy a hazai jogharmonizációban fellelhető értelmezési hézagok és csúsztatások miatt. A derogáció nem vadászat, még ha puskával történik is. Ide tartozik még az adatok, kutatások hiánya, a pénzértékek önkényessége, az elhallgatások, negligálások (FVM-programok), a vadászok szervezetlensége, felkészületlensége (nagy a létszám, de rossz a kommunikáció, az érdekvédelem), ebből adódik egy bizonyos fokú szerepzavar: az állatvédelmi és egyéb szervezetek csekély létszámuk ellenére is hatékonyabbak. Van a vadászatokat érintő szabályozásoknak egy sarkalatos pontja: A vadászható fajok is védettek. Ehhez kapcsolódik egy másik általános tiltás, ami a tiltott módszerekre (például milyen jármű vehető igénybe) és eszközökre (például lábcsapda) vonatkozik. S vannak szigorúan védett állatok, például a teljesség igénye nélkül - a farkas, medve, vidra, hiúz, aranysakál, nyuszt, hörcsög és ha nem is a szigorúan védett, de a védett állatok kategóriájába tartozik manapság már Magyarországon is a veréb. Csányi Sándor az EU-s szabályozás jellegéről elmondta, hogy abban a történeti-kulturális elemek dominálnak és a felügyeletet a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi tárca gyakorolja. Lényegében nincs érdemi igény a vadászati rendszerek uniformizálásra. Általában a vadászati hagyományoké a meghatározó szerep. Az önálló vadászati törvényekben szerepelhet az is, hogy „a vad uratlan jószág", de az is, hogy „a vadászat földtulajdonhoz kötődik". A szabályozásokban többnyire az általános irányelvek, ajánlások a mérvadók, de vannak úgynevezett közvetlen hatású jogszabályok is, amelyeknek az élővilág értékeinek a fennmaradása és a biodiverzitás megőrzése a célja. Ezek a jogszabályok vonatkoznak a trófeák ki- és bevitelére, a fegyvertartás szabályaira (például fegyverútlevél), a vadhús feldolgozására és piacra vitelére. De kiterjednek ezek a jogszabályok a lábfogó csapdák tilalmára, az egyes állatok bőrének, szőrének behozatalának a tilalmára, a vad elejtésének és kereskedelmének köz- és állategészségügyi szempontjaira is. (Bár az is igaz, hogy minden egyes nyulat, fácánt Dr. Csányi Sándor stb. lelövése előtt meg kellene vizsgálnia egy állatorvosnak, ami esetleg csak Bubó doktornak sikerülhetne.) A másik átfogó irányelv a madarak és az élőhelyeiknek a védelméről szól. Ennek célja az, hogy az európai népek közös örökségét képező vonuló madárfajok mint természeti erőforrások fennmaradásuk érdekében védettséget élvezhessenek. Mint tudjuk, a vadászható fajok is védettek, ez az alapvető irányelv a korlátlan és szabályozatlan irtás megakadályozását szolgálja. Derogációt (mentességet) ez alól a szabály alól közegészségügyi, közbiztonsági okokból lehet adni, illetve életbiztonsági érdekből vagy súlyos kártétel bekövetkeztének megakadályozása érdekében lehet elrendelni. A természetvédelmi irányelvek a növény- és állatvilág biodiverzitásának a megőrzését szolgálják. A védett területekre kezelési terveket kell készíteni, a védelem eredményeit nyomon kell követni és a finanszírozási rendszert is ki kell dolgozni, illetve meg kell határozni. Végezetül: a vadászatokat érintő alapvető jogharmonizációs önálló 31. fejezetet 1999. május 18-án Magyarország lezárta/aláírta az Európai Unióval. Bálint György Lajos /