Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-10-07 / 33. szám

m SZEKSZÁRDI 2001. OKTÓBER 7. A MILLENNIUMI EV KITÜNTETETTJEI BAKÓ LÁSZLÓ SZOBRÁSZMŰVÉSZ „Az anyagokkal szerelmi viszonyom van » Amikor Bakó Lászlóval találkozom min­dig arra gondolok, olyan, amilyennek egy gyerek elképzeli a szobrászt. Ma­gas, erős, nagy tenyerekkel, fiatal kora ellenére őszbe csavarodott hajjal és szakállal, mély bariton hanggal, s mint aki a vállán egy óriási kőtömböt is el­bírna. Amikor ezt elmesélem neki, ne­vet, s azt mondja ez a külső egyáltalán nem kritériuma egy szobrásznak. - „Az anyagokkal szerelmi viszo­nyom van"... mondtad nemrégiben. - Pár évvel ezelőtt eljutottam a kő­ben egy olyan határig, hogy úgy éreztem nem tudok előrejutni. Technikailag behatárolt, gondolati­lag viszont a kőfaragást abbahagyni nem lehet, olyan ez mint az első szerelem, végigkíséri az ember éle­tét, s vissza-visszatér hozzá. - Milyen anyagok csábítottak el a kőtől? - Bár mindenki az ellenkezőjét ál­lítja, a kőhöz közel áll az üveg, óriá­si előnye, hogy bele lehet látni. Iz­galmas dolog, hiszen a gömbüveg egy torzító lencse, amely a fényt szí­neire bontja. Látni nem lehet csak érezni, hogy meddig terjed a tér az anyagon belül. Aztán az üvegben is elmentem a végső határig, s amikor a tv képernyőjén keresztül groteszk dolgokat találtam ki - mindig ben­nem volt a groteszk amióta élek - az első ilyen kiállításon Kaposvárott ­Országos Groteszk Fesztivál - részt is vettem, s a IV.-en elnyertem a So­mogy Megyei Művelődési Központ Különdíját. - Mi jött az üveg után? - A vas, a saválló acél, amit a rozs­dásvassal össze lehet hegeszteni. Ez számomra olyan mint az egész vi­lág, mint az életünk, együtt van a jó és a rossz. Egyébként ha igazán azt csinálhatnám amit szeretnék, akkor havonta egy nap dolgoznék, a többi napokon meg kellene keresnem azt a pénzt, ami szükséges az egy napi alkotás anyagához. - Ez elég pesszimistán hangzik Bakó László szájából, aki már régen hírnevet szerzett, s elismert szob­rász... - Ha valaminek nekiállok, akkor ezek a gondolatok - ha úgy tetszik pesszimisták - elmúlnak, olyan mintha jönne egy új szerelem, hi­szen ahány alkotás annyi újjászüle­tés. - Könnyen vagy nehezen válsz meg ezektől az alkotásoktól? - Mintha a gyermekét bocsátaná útjára az ember, azt érzem egy-egy alkotástól való „elváláskor." - Melyik alkotásodat szereted, sze­retted a legjobban? - Mindig azt, amelyiken éppen dolgoztam. Illetve amelyik éppen el­készült. Ezért mindig a legutolsó­nak örülök a legjobban, hiszen az előzőekben már kiörömködtem ma­gam. - A műveid az alkotás folyamatá­ban nyerik el végső formájukat, vagy „megálmodod" őket? - Mielőtt elkezdem a munkát, bennem már készen van. Dolgozni csak azért dolgozom, hogy mások is láthassák. Elsősorban magamnak csinálom, másodsorban a szakmá­nak, mégis a legszebb elismerés amikor a Józsi bácsi és a Náncsi né­ni azt mondja, hogy hű de gyönyö­rű. - A lehetőségekről beszélgettünk a te alkotásaid és egyáltalán a művé­szi alkotások kapcsán... - Amennyiben határtalan a lehe­tőség, akkor végtelenek a variációs lehetőségeim, nincs megtörve az al­kotói fantázia, viszont ha nem ha­tártalan a lehetőség, akkor megtört a fantázia. Bakó László kőszobrász 1949-ben született Bátán. Iskoláit Szekszár­don végezte, ahol szülei is születtek és tanultak. A Garay Gimnázium matematika-fizika tagozatán érett­ségizett. A kőfaragásban legtöbbet a Süttőn tanultak jelentették számára. Vallja: számára a világ közepe Vár­domb, ahol családjával él és alkot. Számtalan művésztelepen és ta­nulmányúton fejlesztette alkotó készégét, amelyet Szekszárdtól Drez­dáig, USA-tól Kaposvárig, s a többi kiállításon kapott díjai is fémjelez­nek. Sas Erzsébet PETRITS JÓZSEF MÉZESKALÁCSOS A százhetvenötödik évfordulón ez a díj őseinknek is szól A családi tradíciók magas színvonalú megőrzése és folytatása, valamint ki­emelkedő szakmai munkássága elis­meréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Közjóért kitüntető dí­jat adományozta Petrits József mézes­kalácsosnak. Petrits József 1944. július 5-én született Szekszárdon és 1962-ben az élelmiszeripari technikusi vég­zettség megszerzése után Budapes­ten kezdte a szakmát. Ezt követően került Szekszárdra, ahol a Sütőipari Vállalatnál dolgozott különböző be­osztásokban. 1970-től 1991-ig kipró­bálhatta magát más területen is, hi­szen ő volt a Szekszárdi Szövetkeze­ti Spartacus Sportkör ügyvezető el­nöke. 1992-ben Petrits József egyéni vállalkozóként folytatta a családi ha­gyományokat, hiszen a család (Szekszárdon) 1825 óta foglalkozik mézeskalácsok, cukorkák, sütemé­nyek, gyertyák készítésével. A csalá­di vállalkozás 2000-ben ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. Szekszárdon, a Munkácsy utcai mű­helyben feleségével, fiaival és me­nyével együtt készítik az új „töl­tött-kevert mézest", a jól bevált ka­kas nyalókát, mézes puszedlit, tük­rös mézeskalács figurákat, s a leg­modernebb joghurtos fagylaltokat, tortákat és a legkülönbözőbb színű, formájú és méretű gyertyákat, amely a fiatalabbik fiú szakterülete. Az üzlet 2000. szeptember 22-től el­nyerte a Szekszárd Borvidéki Borút minősített állomása címet. Jelenleg a vállalkozásban négyen dolgoznak, kizárólag családtagok. Éva, a felesége a háztartási teendők mellett a piaci és vásári értékesítést végzi, és mint egészségügyi tanár a higiéniai vonal fő őre. Idősebbik fi­uk, Szilveszter az egyházi gimnázi­umi érettségije után élelmiszeripari mérnök lett. 0 a jövő embere. Hatal­mas munkabírással, kitartással és emberséggel oldja meg a ráháruló „édes" feladatokat. Felesége, Tünde a cukrászat nagymestere. Ha vala­mit díszíteni, dekorálni kell, az biz­tos, hogy az ő kezéből kerül ki. Fia­talabbik fiuk, Péter szintén egyházi gimnáziumban érettségizett, majd szíjgyártó-bőrdíszműves szakképe­sítést szerzett. A családon belül ő a gyertyaműves. „Úgy érezzük, hogy a múlt, a je­len után minden reményünk megle­het ahhoz, hogy a jövőben is jegyez­zék cégünket. Ehhez ad biztatást az a tény is, hogy 2001. augusztus 20­án Szekszárd Megyei Jogú Város polgármesterétől a Közjóért elisme­rő díjat vehettem át, mely szerintem őseinknek is szól. Ha valaki kíváncsi termékeinkre, azt szeretettel látjuk a Szekszárd, Munkácsy u. 9/B szám alatti üzletünkben, de megismer­kedhet termékeinkkel az interneten is a www.mezeskalacs.hu címen." A beszélgetés során természete­sen szóba került az is, hogy a mé­zeskalácsosság voltaképpen bizo­nyos szempontból „kihalóban" lévő mesterség, ennek ellenére mégis van jövője, ha megfelelően tud al­kalmazkodni a megváltozott körül­ményekhez és feltételekhez. Például manapság már nem a „Szívküldi szívnek szívesen" feliratú tükrös mézeskalács szívekre van igény, ha^fc nem a legkülönbözőbb formájíS^^ egyedi megformálású darabokra, amelyek formázhatnak mobiltele­font, libát, kamiont... Baky Péter fes­tőpalettát, Lányi Péter zongorát ka­pott ajándékba. Ezeknek az egyedi példányoknak az elkészítése olykor több hetet vesz igénybe. A megyebálon a hölgyek a megye címerével díszített mézeska­lács szívet kaptak. A Center Tours utazási iroda Szekszárd címert aján­dékoz a Szekszárdra látogató külföl­di ügyfeleinek. Természetesen mindezek mellett elengedhetetlen fontosságú a több lábon állás, a ter­mékek sokfélesége. A terméklistán 19-féle mézes sütemény, különböző formájú és méretű mézeskalács-bá­bok, cukorkák, nyalókák, torták, sü­temények (hétvégeken), a fagylaltok (minden nap), valamint templomi, kegyeleti, pince és asztali gyertyák is megtalálhatók. Üzleti magatartásukban ragasz­kodnak a bevált 175 éves hagyomá­nyokhoz, a magas szakmai színvo­nalhoz, a korrektséghez és a meg­bízhatósághoz. Bálint György Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents