Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-02-04 / 4. szám

, SZEKSZÁRDI jj^U VASÁRNAP A Széchenyi-terv útra kél Duna-híd, borturizmus és más fejlesztési lehetőségek Összesen 626 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2001-2002-ben a hazai gazdaság fellendítésére, a Széchenyi-terv által. A cél, hogy az önkormányzatok és a kistérségek megkapják végre azt a kezdő lökést, amire régóta várnak. És az elvesztett 20. század után megnyerhető legyen a 21. A gazdasági miniszter, Matolcsy György fenti üdvözlő szavait Tóth Ferenc országgyűlési képviselő tolmácsolta Szekszárdon, azon a tanácskozáson, melynek meghívott előadója dr. Cserépfalvay Zoltán helyettes államtitkár volt. A professzor, a regionális gazdaságfejlesztéssel foglalkozik a GM-ben, így első kézből tájékoztathatta a Tolna megyei vállalkozókat, a Széchenyi-terv részleteiről. A fórum a kamarai székházban, a vállalkozói központ, valamint a kereskedelmi és iparkamara szervezésében zajlott, több mint hetven érdeklődő részvételével. Cserépfalvay professzor arról számolt be, hogy az ország a stabil, tartós fejlődés útjára lépett, jelentős a külföldi tőkebeáramlás, a gazdasági növekedés évi 4,5-5 százalékos. Az elmúlt évtizedben hozzánk érkezett a Kelet-Európába irányuló tőke 40 százaléka, miközben a magyar export 76 százaléka az EU országaiba megy. Kötődünk tehát a nyugati piachoz, ami azonban azt is jelenti, hogy ezen a piacon kell megmérettetni. Ám egyelőre a magyar gazdaságot sajnálatos kettősség jellemzi. Van egyrészt az az 50-100 multinacionális vállalat, mely uralja a terepet - a GDP-előállítástól a kutatásfejlesztésig -, másrészt van az a 800 ezer kis- és középvállalkozás, melyre inkább a bedolgozás a jellemző. Lassacskán azonban változik a kép, s olcsó bérekkel versenyképes országból, európai bérekkel is versenyképes országgá válhatunk. Ezt - a felzárkóztatást - szolgálja a Széchenyiterv, mely a partnerségre, a társfinanszírozásra és a programfinanszírozásra épül. Közös kockázatvállalás árán, közös sikerrel kecsegtet. Vagyis: az életképesnek tűnő projektek megvalósításához 25-33 százalékos, javarészt viszsza nem térítendő, állami támogatást nyújt. Hét fő program alkotja a Széchenyi-tervet, melyekhez számos 2001. FEBRUÁR 4. alprogram csatlakozik. Vállalkozáserősítő program, lakásprogram, turizmus-fejlesztési program, kutatásfejlesztési program, információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program, regionális gazdaságfejlesztési program, autópálya-építési program. Az előadó röviden ismertette ezeket, kitérve az érdekességekre és a helyi specifikumokra. Szólt a befektetésösztönzés, a lakásmobilitás, az információáramlás fontosságáról, a gyógy- és borturizmusban rejlő lehetőségekről, valamint a Duna-hídra váró szekszárdiakat közelről érintő közlekedésfejlesztési koncepcióról. A lényeg, hogy a beruházások pia-' cokat nyissanak meg. A felzárkóztatást koordináló Széchenyi-terv 55 programja f^^ GM keretében. Ezeket a pálySr tokát január közepén kiírták, ami az interneten is elérhető; az adatlapok letölthetők. Cserépfalvay professzor és a minisztérium más tisztségviselői járják a megyéket, hogy élő szóban is felhívják a figyelmet a nagy lehetőségre, aminek következtében véget érhet a pangás, és - ahogy mondta - többé nem az ipari parkoknak nevezett, közművesített kukoricások számítanak a fejlődés hírnökeinek. Wessely A KATASZTRÓFAVÉDELEMRŐL, A BIZTONSÁGÉRZETRŐL Paks nem Csernobil A paksi atomerőmű más típusú, sokkal korszerűbb és biztonságosabb atomerőmű, össze sem hasonítható a csernobili atomerőművel, ezt támasztják alá a hazai és külföldi atomenergetikai bizottságok ellenőrzései és vizsgálatai alapján született minősítések is. Ámde sokan vélekednek úgy, hogy az ördög nem alszik, és ezzel szubjektív biztonságérzetüknek pestiesen szólva „annyi", és ezt objektíve nem lehet ennyiben hagyni, ezért a megye katasztrófavédelmi igazgatósága nagy gondot fordít a lakosság széles körű, mindenre kiterjedő tájékoztatására (nemcsak Paks vonatkozásában), s arra is, hogy már iskolás korban megismerkedjenek a gyermekek a védekezés fogalmával, és az úgynevezett prevenciós napokon a gyakorlásra is van lehetőség. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság munkaértekezletére meghívták a velük együttműködő szervezeteket és a települések önkormányzatainak vezetőit. Részt vett az értekezleten Balogh János rendőrtábornok, aki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát képviselte. Mácsai Antal ezredes (megyei igazgató) a sajtótájékoztatón elmondta, hogy jól sikerült a múlt év januárjában történt integráció, melynek keretében összevonásra került a tűzoltóság és a polgári védelem, és az egységes ügyeleti rendszerrel sokkal hatékonyabb munkavégzésre képesek. Fejlesztések, korszerűsítések is történtek. A paksi atomerőmű 12 kilométeres körzetében új szirénarendszert szereltek fel. Az első körben felszerelt 38 elektronikus szirénát idén a második körben (30 kilométeren belül) 60 olyan korszerű sziréna telepítése követi, amely megfelel az EU-s előírásoknak. Ezek a szirénák nemcsak riasztanak, hanem „első kézből" (élő, egyenes adásban) tájékoztatást is adnak arra vonatkozóan, hogy az adott esetben mi a teendő. Ezek a szirénák áramkimaradás esetén is működőképesek, és használatuk „kisbírói üzemmódban" a települések önkormányzatai számára békés, polgári célokra is igénybe vehető - 500 ezer forintos fejlesztési hozzájárulás esetén, amit hátrányos helyzetű települések önkormányzatai visszaigényelhetnek. Az országban kilenc mentőbázist állítottak fel, ahol speciális tehergépkocsik, konténerek, daruk vannak elhelyezve, melyeket szükség esetén a lehető leggyorsabban a különböző helyszínekre tudnak irányítani. Megyénkhez legközelebb a pécsi és a székesfehérvári mentőbázis van. Balogh János rendőrtábornok elöljárójában röviden kitért arra, hogy baráti szálak is fűzik ehhez a kedves, csendes, dimbes-dombos vidékhez, Tolna megyéhez, Szekszárdhoz, majd rátért arra, hogy Tolna megyében szakmai, erkölcsi, fegyelmi szempontokból jól sikerült a tűzoltóság és a polgári védelem integrációja, de kihangsúlyozta azt is, hogy a katasztrófavédelem nemcsak e két összehangoltan működő szervezet feladata, hanem tágabb értelemben véve mindannyiunké. Az országos központ feladata a megyei, a regionális katasztrófavédelmi feladatok, tevékenységek összehangolása, a hatékony munkavégzés feltételeinek a biztosítása, informálódás, ellenőrzés, hogy az új katasztrófavédelmi törvény előí^L sainak megfelelően a megyei ^P tasztrófavédelmi igazgatóságok a prevenció, tájékoztatás, felkészítés hármas követelményrendszerének meg tudjanak felelni. E témával kapcsolatban különösen kihangsúlyozta a képzés és továbbképzés fontosságát, mert enélkül elképzelhetetlen a NATO-kompatibilis integráció. Balogh János elmondta, hogy ő tágabban értelmezi a közbiztonságot, hiszen objektív és szubjektív biztonságérzetünk nagyban függ attól is, hogy rendkívüli helyzetekben milyen hozzáállást tapasztalunk a hivatalos szervek részéről. A katasztrófa-elhárítás közös feladat, vészhelyzet esetén a katasztrófavédelem igénybe veheti a polgári szervezetek és cégek eszközeit, vagyontárgyait is. Balogh János végezetül nyomatékosította azt, hogy tapasztalatai szerint Tolna megyében jó a szakmai munka, jó a különböző szervezetek és a katasztrófavédelmi igazgatóság kapcsolata, sőt még a médiával is sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Bálint György Lajos