Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-08-05 / 26. szám

SZEKSZÁRDI 2001. AUGUSZTUS 5. VASÁRNAP M A család együttélésének művészete XIII. CSALÁDÓVÓ NYÁRI EGYETEM SZEKSZÁRD, 2001. JÚLIUS 8-14-IG A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyerme­kek Háza, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara és a Szekszárd Városi Mentálhigiénés Egyesület, közösen rendezte meg a XIII. Családóvó Nyári Egyetemet. A kon­ferenciasorozaton neves elméleti és gyakorló szakemberek tartottak a család témakörében rendkívül színvonalas előadásokat, a hivatásu­kat most kezdők sokoldalú és színes programo­kon keresztül kaptak információkat a címbéli igen összetett témakörben. A kiscsoportos tré­ningek arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a hallottakat a résztvevők továbbgondolhassák, közösen megvitassák. A konfliktusok is részei mindennapj ainknak Dr. Tóth Olga családszociológus, ^•Magyar Tudományos Akadémia ^Plciológiai kutatóintézetének fő­munkatársa több, a családokkal kapcsolatos vizsgálatot végzett munkatársaival. Ezek között szere­pelt például a családon belüli erő­szak kutatása, vagy a gyermekes családokról szóló vizsgálódás, ami során a felnőtteket és a gyermeke­ket is kérdezték. Az utóbbinál egyebek között azt tapasztalták, hogy amikor a gyermek jövője a kérdés, akkor összecseng a meg­kérdezettek válasza, ám amikor a gyerekek értékrendjéről és min­dennapjairól beszélnek, akkor je­lentős eltérést tapasztalnak. Az elméleti szociológus előadá­sában a családi konfliktusokról be­szélt. Kiinduló pontként kifejtette, hogy általában a konfliktust valami rossznak, valami baj jelének tart­juk, s a szociológusok egy része ­főként régebben - úgy gondolta, • y a normális család nem viseli konfliktusokat, ezért azokat el kell kerülni. A másik elméleti irányzat szerint a konfliktusok ré­szei a mindennapi életünknek, s egyrészt meg kell tanulnunk kezel­ni ezeket. Másrészt pedig a konflik­tusoknak különböző típusai van­nak, mint a destruktív, azaz rom­boló konfliktus, illetve a konstruk­tív, amelyik előre visz egy kapcso­latot. Megjegyezte dr. Tóth Olga, hogy ezek között nagyon nehéz megvonni a határvonalat, s igen könnyen átcsaphat az egyik a má­sikba. - A gyakorlati segítő szakembe­rek feladatai közé tartozik, hogy megtanítsák az embereket a konf­liktus kezelésre - szögezte le a szo­ciológus, majd rátért a különböző konfliktus típusokra. Elsőként az anyagiakkal kapcsolatos vitákat említette, kiemelve, hogy nemcsak a szegénység és a nélkülözés okoz­hat konfliktust, hanem a pénz és a gazdagság is. A konfliktusok másik nagy csoportja a gyerekkel kapcso­latos: egyrészt arról szól, hogy le­gyen, ne legyen, mikor legyen, hány legyen..., másrészt pedig a gyerek nevelésével kapcsolatban merülnek fel nagyon éles ellenté­tek a szülők között, például a köte­lességgel, a bűnnel, a szorgalom­mal, a megbocsátással kapcsolat­ban. A harmadik csoportként említet­te a szakember a családtól való tá­vollétet, vagyis hogy az egyik szülő túl sokat dolgozik, keveset van ott­hon. Megemlítette azt a tapasztala­tát is, hogy a magyar családok na­gyon nehezen tolerálják, ha a férj­nek, illetve feleségnek barátja van. Ráadásul a házasságkötés után le­épülnek a baráti társaságok össze­jövetelei, amit a szociológus na­gyon nagy bajnak ítél, hiszen a fia­tal asszony ezt úgy éli meg, hogy Összeállításunkban az egyhetes programból néhányat - a teljesség igénye nélkül - feldol­goztunk, mert úgy gondoltuk, hogy a család az, amely mindannyiunk életét meghatározza, és annak történéseiről megfogalmazott gondo­latokat érdemes azoknak is továbbadnunk, akik nem lehettek ott a nyári egyetemen. magára marad, miközben a férje haverjaival eljár focizni. Természe­tesen ennek fordítottja is igaz. A családon belüli munkamegosztás jelenti a konfliktusok következő forrását. E téren az értékrendben igen nagy kavargás tapasztalható: a férfi, illetve a nő feladatairól mást mást gondolnak a párok. Dr. Tóth Olga erre mondja, hogy ez egysze­rűen alku tárgya, és sok olyan csa­ládot ismer, ahol csak a nő tud au­tót vezetni, viszont a férfi remekül főz. A következő alku-csoportot a szexuális élet jelenti, amiről - a szociológus szerint - nem tudunk kulturáltan, értelmesen beszélni. A konfliktusok megoldására re­ceptet adni nem könnyű, ám létez­nek kiscsoportos segítő módsze­rek, de nem sok és főleg nem annyi, amennyire szükség lenne. V. H. M. A problematikus családban felnövők nehézségei a saját családjukban A téma rendkívül érdekes és arra in­dítja a hallgatót, hogy önkéntelenül is végiggondolja az előadás közben sa­ját életét, gyermekkorától kezdve, sőt azoknak az életét is akik között él, akikkel együtt él, akiknek ismeri sor­sát. A végkövetkeztetés mellbevágó, ugyanis amint azt az előadó is jelezte előadása kezdetén bizonyos pont­számok megléte esetén, a hallgató maga is el tudja dönteni, problemati­kus családban nőtt-e fel. Dr. Feuer Mária a következőkkel vezette be a témát: Olyan problé­mákról beszélünk, amelyek hosz­szasabban húzódnak végig egy em­ber életében, akik olyan családban nőttek fel, ahol súlyos gondok vol­tak. Az alkoholizmus a családban, konfliktus a szülők között, válá­sok, a külön és az összeköltözések, agresszivitás, amely testi és lelki is lehet, rejtett konfliktusok, a sze­xuális zaklatások. A legnehezebb azokban a csalá­dokban felfedezni a konfliktushely­zetet, ahol a család „jólfésült" kifelé jól működő család képét mutatják, belülről egy cizellált pokol, ahol a gyermek kedves, udvarias jól telje­sít az iskolában, szociálisan beil­Előadó: Feuer Mária tudományos munkatárs, az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kar. leszkedik, egészségesnek tűnik, ugyanakkor szorongással és féle­lemben tölti ql a gyermekkorukat. A fentiek ellenére a paradoxon itt jelentkezik, hogy éppen ezekről a szülőkről tud a gyermek felnőtt ko­rában nehezen leválni, ahol mindig félelemben, bűntudatban és szo­rongásban élt, sokkal nehezebben mint az egészséges családban fel­nőtt gyermek, aki tudja, hogy bár­mikor elengedheti a szülői kezet, oda bármikor minden retorzió nél­kül visszatérhet. A zsarolásban, bűntudatkeltés­ben nevelkedett gyerekek nem tud­ják megszerezni a belső biztonsá­got, holott az embernek rá kell jön­nie, hogy a külvilágban nincs biz­tonság, sem a család, sem a mun­ka, sem a hobby nem jelenti azt, hiszen egyformán kötődünk min­denhez és mindenkihez ezer szál­lal, ezért önmagában kell biztos­nak lennie ahhoz, hogy azt a stabi­litást, ami szükséges a belső béke megteremtéséhez, megtalálja. Azok a felnőtt emberek, akik problematikus családból kerültek ki, saját családjukban a következő problémákkal küzdenek: Bizonyta­lanok, nem tudják hogyan kell élni, töprengenek, nem tudják érzéseik, gondolataik megnyilvánulásaik jók-e. Nehezen visznek végig egy hosszú lejáratú tervet, mindenki­nek eleget kívánnak tenni, köny­nyen.rá lehet őket beszélni, hogy hagyjanak abba valamit. Akkor is hazudnak amikor igazat mondhat­(Folytatás a fi. oldalon.) f

Next

/
Thumbnails
Contents