Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-08-05 / 26. szám

SZEKSZÁRDI 2001. AUGUSZTUS 5. VASÁRNAP M A család együttélésének művészete XIII. CSALÁDÓVÓ NYÁRI EGYETEM SZEKSZÁRD, 2001. JÚLIUS 8-14-IG A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara és a Szekszárd Városi Mentálhigiénés Egyesület, közösen rendezte meg a XIII. Családóvó Nyári Egyetemet. A konferenciasorozaton neves elméleti és gyakorló szakemberek tartottak a család témakörében rendkívül színvonalas előadásokat, a hivatásukat most kezdők sokoldalú és színes programokon keresztül kaptak információkat a címbéli igen összetett témakörben. A kiscsoportos tréningek arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a hallottakat a résztvevők továbbgondolhassák, közösen megvitassák. A konfliktusok is részei mindennapj ainknak Dr. Tóth Olga családszociológus, ^•Magyar Tudományos Akadémia ^Plciológiai kutatóintézetének főmunkatársa több, a családokkal kapcsolatos vizsgálatot végzett munkatársaival. Ezek között szerepelt például a családon belüli erőszak kutatása, vagy a gyermekes családokról szóló vizsgálódás, ami során a felnőtteket és a gyermekeket is kérdezték. Az utóbbinál egyebek között azt tapasztalták, hogy amikor a gyermek jövője a kérdés, akkor összecseng a megkérdezettek válasza, ám amikor a gyerekek értékrendjéről és mindennapjairól beszélnek, akkor jelentős eltérést tapasztalnak. Az elméleti szociológus előadásában a családi konfliktusokról beszélt. Kiinduló pontként kifejtette, hogy általában a konfliktust valami rossznak, valami baj jelének tartjuk, s a szociológusok egy része főként régebben - úgy gondolta, •

y a normális család nem viseli konfliktusokat, ezért azokat el kell kerülni. A másik elméleti irányzat szerint a konfliktusok részei a mindennapi életünknek, s egyrészt meg kell tanulnunk kezelni ezeket. Másrészt pedig a konfliktusoknak különböző típusai vannak, mint a destruktív, azaz romboló konfliktus, illetve a konstruktív, amelyik előre visz egy kapcsolatot. Megjegyezte dr. Tóth Olga, hogy ezek között nagyon nehéz megvonni a határvonalat, s igen könnyen átcsaphat az egyik a másikba. - A gyakorlati segítő szakemberek feladatai közé tartozik, hogy megtanítsák az embereket a konfliktus kezelésre - szögezte le a szociológus, majd rátért a különböző konfliktus típusokra. Elsőként az anyagiakkal kapcsolatos vitákat említette, kiemelve, hogy nemcsak a szegénység és a nélkülözés okozhat konfliktust, hanem a pénz és a gazdagság is. A konfliktusok másik nagy csoportja a gyerekkel kapcsolatos: egyrészt arról szól, hogy legyen, ne legyen, mikor legyen, hány legyen..., másrészt pedig a gyerek nevelésével kapcsolatban merülnek fel nagyon éles ellentétek a szülők között, például a kötelességgel, a bűnnel, a szorgalommal, a megbocsátással kapcsolatban. A harmadik csoportként említette a szakember a családtól való távollétet, vagyis hogy az egyik szülő túl sokat dolgozik, keveset van otthon. Megemlítette azt a tapasztalatát is, hogy a magyar családok nagyon nehezen tolerálják, ha a férjnek, illetve feleségnek barátja van. Ráadásul a házasságkötés után leépülnek a baráti társaságok összejövetelei, amit a szociológus nagyon nagy bajnak ítél, hiszen a fiatal asszony ezt úgy éli meg, hogy Összeállításunkban az egyhetes programból néhányat - a teljesség igénye nélkül - feldolgoztunk, mert úgy gondoltuk, hogy a család az, amely mindannyiunk életét meghatározza, és annak történéseiről megfogalmazott gondolatokat érdemes azoknak is továbbadnunk, akik nem lehettek ott a nyári egyetemen. magára marad, miközben a férje haverjaival eljár focizni. Természetesen ennek fordítottja is igaz. A családon belüli munkamegosztás jelenti a konfliktusok következő forrását. E téren az értékrendben igen nagy kavargás tapasztalható: a férfi, illetve a nő feladatairól mást mást gondolnak a párok. Dr. Tóth Olga erre mondja, hogy ez egyszerűen alku tárgya, és sok olyan családot ismer, ahol csak a nő tud autót vezetni, viszont a férfi remekül főz. A következő alku-csoportot a szexuális élet jelenti, amiről - a szociológus szerint - nem tudunk kulturáltan, értelmesen beszélni. A konfliktusok megoldására receptet adni nem könnyű, ám léteznek kiscsoportos segítő módszerek, de nem sok és főleg nem annyi, amennyire szükség lenne. V. H. M. A problematikus családban felnövők nehézségei a saját családjukban A téma rendkívül érdekes és arra indítja a hallgatót, hogy önkéntelenül is végiggondolja az előadás közben saját életét, gyermekkorától kezdve, sőt azoknak az életét is akik között él, akikkel együtt él, akiknek ismeri sorsát. A végkövetkeztetés mellbevágó, ugyanis amint azt az előadó is jelezte előadása kezdetén bizonyos pontszámok megléte esetén, a hallgató maga is el tudja dönteni, problematikus családban nőtt-e fel. Dr. Feuer Mária a következőkkel vezette be a témát: Olyan problémákról beszélünk, amelyek hoszszasabban húzódnak végig egy ember életében, akik olyan családban nőttek fel, ahol súlyos gondok voltak. Az alkoholizmus a családban, konfliktus a szülők között, válások, a külön és az összeköltözések, agresszivitás, amely testi és lelki is lehet, rejtett konfliktusok, a szexuális zaklatások. A legnehezebb azokban a családokban felfedezni a konfliktushelyzetet, ahol a család „jólfésült" kifelé jól működő család képét mutatják, belülről egy cizellált pokol, ahol a gyermek kedves, udvarias jól teljesít az iskolában, szociálisan beilElőadó: Feuer Mária tudományos munkatárs, az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kar. leszkedik, egészségesnek tűnik, ugyanakkor szorongással és félelemben tölti ql a gyermekkorukat. A fentiek ellenére a paradoxon itt jelentkezik, hogy éppen ezekről a szülőkről tud a gyermek felnőtt korában nehezen leválni, ahol mindig félelemben, bűntudatban és szorongásban élt, sokkal nehezebben mint az egészséges családban felnőtt gyermek, aki tudja, hogy bármikor elengedheti a szülői kezet, oda bármikor minden retorzió nélkül visszatérhet. A zsarolásban, bűntudatkeltésben nevelkedett gyerekek nem tudják megszerezni a belső biztonságot, holott az embernek rá kell jönnie, hogy a külvilágban nincs biztonság, sem a család, sem a munka, sem a hobby nem jelenti azt, hiszen egyformán kötődünk mindenhez és mindenkihez ezer szállal, ezért önmagában kell biztosnak lennie ahhoz, hogy azt a stabilitást, ami szükséges a belső béke megteremtéséhez, megtalálja. Azok a felnőtt emberek, akik problematikus családból kerültek ki, saját családjukban a következő problémákkal küzdenek: Bizonytalanok, nem tudják hogyan kell élni, töprengenek, nem tudják érzéseik, gondolataik megnyilvánulásaik jók-e. Nehezen visznek végig egy hosszú lejáratú tervet, mindenkinek eleget kívánnak tenni, könynyen.rá lehet őket beszélni, hogy hagyjanak abba valamit. Akkor is hazudnak amikor igazat mondhat(Folytatás a fi. oldalon.) f