Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)
2001-06-24 / 23. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A GAZD ASÁGI ELIT BONYHÁDON Középvezetői szinten munkaerőhiány lesz é Egy napra Bonyhád vált a honi gazdasági élet centrumává. Kihelyezett ülést tartott szerdán a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a Völgységi Takarékszövetkezetnél, melyre a szervezet országos elnöke, Parragh László és főtitkára, Dunai Péter is hivatalos volt. A vendégek később sajtófogadáson és más programokon is részt vettek - országgyűlési képviselőkkel, polgármesterekkel, cégvezetőkkel találkoztak -, a kamara helyi képviselete és a vállalkozói szalon szervezésében. A tavaly őszi tisztújításkor került Parragh László a köztestület élére, fordulatot ígérve a gazdasági önkormányzat és a politika, addig fagyos kapcsolatában. Komoly ellenfelet győzött le - Tolnay Lajos személyében aki több mint egy évtizeden át volt kamarai elnök. - Úgy gondolom - nyilatkozta Bonyhádon -, hogy nem személyek, hanem programok versengéséről volt szó. Kétféle stratégia közül választottak a küldöttek. Hogy hol tartunk most, azt legszemléletesebben úgy lehet érzékeltetni, ha összehasonlítjuk: mit tűztünk ki, és ebből mit értünk el. Először is legitimizálni akartuk a kamarát. Elfogadtatni a politikával és a vállalkozókkal. Ez megtörtént, hiszen az önkéntes tagtoborzást követően, 45 ezren léptek be a kamarába. Ez a kör állítja elő a GDP több mint kétharmadát, tehát messze a legnagyobb befolyással bíró szervezet vagyunk a gazdasági életben. A politikával is rendeztük a viszonyunkat, semleges pályára vittük a kamarát, ugyanakkor szoros kapcsolat kiépítésére törekszünk a kormányzat - a mindenkori kormányzat - szakmai szervezeteivel. A külgazdasági döntéshozatalban ugyancsak megnőtt a kamara szerepe, legyen szó az uniós csatlakozásról, vagy a szomszéd államokkal való gazdasági kapcsolatok építéséről, élénkítéséről. Elértük azt, hogy mára, valamennyi szomszédos országgal van vegyes tagozatunk - magyar-ukrán, magyar-román, magyar-szlovén stb. -, s ezek a vállalkozásoknak, ott a helyszínen tudnak segítséget nyújtani. Szép eredményeket mutathatunk fel az oktatás, képzés, mesterképzés terén, ahol további lehetőségek rejlenek, mert várhatóan, középvezetői szinten, munkaerőhiány lesz. - A politikával a kapcsolat rendezésekor hol a határ? Mi az, amiből nem engedhet, aki a gazdaságot, a vállalkozókat képviseli? - A közeledés kizárólag szakmai értelemben történhet, de mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben mi a kormányzattal vitatkozni fogunk. Érthető módon, sok esetben más egy kormányzati intézmény, például egy adóhatóság érdeke, mint a vállalkozóké. Ilyenkor nekünk az a dolgunk, hogy érzelemmentes, tényszerű eszmecserét folytassunk, s próbáljuk a lehető legkedvezőbb kompromisszumos megoldást elérni. Ám ha ez kevés, akkor keményebben is megszólalhat a kamara a tagjai érdekében. - Korábban köteles volt minden cég és vállalkozó belépni a kamarába. Tavaly ez megszűnt, az önkén2001. JÚNIUS 24. tességgel jelentősen csökkent a tagság, csökkent a tagdíj. Kijön-e a kamara a pénzéből? - Kénytelenek vagyunk abból kijönni, ami rendelkezésre áll. A tagdíjakon kívül jelentős kormányzati pénzek is segítik, elsősorban az oktatási, szakképzési tevékenységet. Jut még forráshoz a szervezet különböző pályázatok útján, és ne feledkezzünk meg a szolgáltatásokért befolyó bevételről sem! - Persze megelégedettnek soha nem szabad lenni; hogyan tovább? - Ó, hát mi ennek a munkának még nagyon az elején vagyunk! Semmiképp sem állíthatom, hogy a tisztújítás óta eltelt alig több mint fél év alatt, mindazt elértük amire vágytunk. A tovább út világos. Ha azt mondjuk, hogy Magyarország csatlakozni kíván, filozófiában, gondolkodásmódban, megjelenésben ahhoz a nyugati kultúrához, aminek földrajzilag része, akkor a kereskedelem-fejlesztési és gazdaságszervezési intézményrendszerét is olyanná kell alakítani. Vagyis mihamarabb, szorosan össze kell kapcsolnunk azokat az intézir^fc nyeket, amelyek a gazdasággal fo^^ lalkoznak. Minisztériumoknak, kamaráknak, önkormányzatoknak, cégeknek kell együttműködniük, kommunikálniuk. Wessely cigány kisebbségi önkormányzatok, a területfejlesztési tanácsok, a megyei munkaügyi központok és azok kirendeltségei, különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények és a civil szervezetek együttműködésében valósulnak meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal célja az, hogy a projekt olyan térségekben kerüljön megvalósításra, ahol komoly szükség és egyidejűleg elkötelezettség jellemzi a roma és nem roma lakosságot, a társadalmi és állami szervezeteket, intézményeket a projekt célkitűzéseinek megvalósítására. A hivatal előpályázatot hirdet, amelVg nek célja a Jóléti Innovációs PhaB projekt előkészítése. Az előpályázat nyertes pályázói szakmai támogatást kapnak a pályázatra benyújtott fejlesztési tervezeteik részletes, a Phare minőségi elvárásoknak megfelelő kidolgozására. A Roma Társadalmi Integrációs Phare-program - remélhetőleg - nagy mértékben hozzájárul majd Magyarország Európa Uniós csatlakozásához, mivel a romák társadalmi integrációjának elősegítése a csatlakozás egyik legfontosabb politikai kritériuma. A cél az, hogy a roma lakosság tevékenyen, egyenrangú partnerként vegyen részt nemcsak a Phare-program megvalósításában, hanem az európai integráció egész folyamatában... És ha ezt a célt sikerült elérni, akkor büszkén mondhatjuk el a költő szavaival: „ez jó mulatság, férfimunka volt!" Bálint György Lajos Diszkriminációell enes romap rogram A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal pályázati tájékoztatót tartott június 13-án a Művészetek Házában. Heizner Antal, a hivatal munkatársa ismertette a Roma Társadalmi Integrációs programot, a pályázati lehetőségeket. A Phare-program kiegészíti a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Kormányhatározat végrehajtását. A Roma Társadalmi Integrációs Phare-program modellértékű, kísérleti program. A programban megvalósuló fejlesztési modellek a pályázati mechanizmus, illetve a fejlesztések átfogó megközelítése révén tekinthetők újító jellegűnek. A program modellértékűsége megnyilvánul a projektek által meghatározott feladatok végrehajtása során a roma és nem roma lakosság, illetve a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények között létrejövő munkakapcsolatban. Mindez elősegíti a romák társadalmi integrációját és a hétköznapi diszkrimináció csökkenését. Ezek a tervezetek hozzájárulnak a „gettójelleg" megszüntetéséhez..: Magyarországon több mint négyszáz telepen kb. 96 ezer polgár él méltatlan körülmények között. Számukra létfontosságú a folyamatos áramszolgáltatás, az ivóvíz, a csatornázás, a közegészségügyi szolgáltatások körének kibővítése. Mindez nem „JÓSZÍVŰSÉG", jóindulat vagy ellenszenv kérdése, mivel ez a képzettebb, gazdagabb (szerencsésebb?) többségi társadalomnak is elemi érdeke. Manapság már egyre kevesebben vitatják ezt, főleg hivatalos vagy félhivatalos fórumokon, de ez csak akkor ér valamit, ha tudatosul is példának okáért az, hogy EU-s csatlakozás elképzelhetetlen egy olyan ország számára, amelyben voltaképpen „kasztrendszer" van (és nemcsak roma és nemzetiségiek vonatkozásában!), ahol szemrebbenés nélkül birokra küldik - az esélyegyenlőség jegyében - „a macskát és az egeret". De nemcsak gazdasági (erkölcsi?) megfontolások, hanem közegészségügyi következmények miatt sem megengedhető a perifériára szorult (szorított?) emberek tömeges „elszaporodása". A minap volt egy meglehetősen hosszú tényfeltáró riport a tévében arról, hogy az állatokhoz is méltatlan körülmények között élő szegény emberek, hajléktalanok veszedelmes kórokozók, betegségek terjesztői is lehetnek... A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Phare-programja három megvalósítandó tevékenységből: a jóléti innovációs, a diszkriminációellenes és az információszolgáltatási projektből áll. A 2003 szeptemberéig tartó program költségkerete 888 millió forint, ebből a Pharetámogatás 662 millió ötszázezer forint, míg a magyar kormány társfinanszírozásának az összege 225 millió ötszázezer forint. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Roma Társadalmi Integrációs Phare-programjának célja a társadalmi kohézió (összefogás) erősítése, a roma és nem roma lakosság közötti kapcsolat, kommunikáció és együttműködés javítása komplex mikrotérségi fejlesztési modellek kialakításával, diszkriminációellenes tevékenységekkel és a jobb információáramlás elősegítésével. A jóléti innovációs projekt célja az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régiókból pályáztatással kiválasztott három mikrotérségben létező telepek és telepszerű lakókörnyezetek modellértékű komplex fejlesztésének megvalósítása a helyi szükségletekkel, az ott élő roma lakosság igényeivel összhangban. Ez a hátrányos helyzetű térségekben, településeken elsősorban infrastrukturális (áramszolgáltatás, ivóvízellátás, csatornázás stb.) beruházást jelent, valamint a közegészségügyi szolgáltatások körének kibővítését és képzések, kommunikációt erősítő helyi közösségfejlesztő tevékenységek és más, a helyi szükségleteket figyelembe vevő egyéb események megvalósítását is. Mindezek az elképzelések a helyi és települési önkormányzatok, a