Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-17 / 22. szám

SZEKSZÁRDI 2001. JUNIUS 17. TASARNAP „Mindenki tud mindent, de senki sem mond semmit A közgyűlés kétségkívül a legnagyobb érdeklődésre számot tartott témája az a vizsgálóbizottsági jelentés volt, amely azt hivatott vizsgálni, hogy a Szekszárdi TV Kht. privatizációja, illetve a tévé körül kialakult jelenlegi helyzet nevezetesen ki a televízió többségi tulajdonosa - kialakulásában kit és milyen politikai felelősség terhel. A vizsgálóbizottsági jelentés már a napirendi pontok tárgyalásán terítékre került, a képviselők arról vitatkoztak, hogy a nevezett napirendi pont tárgyalható-e vagy sem nyilvános ülésen. Az aljegyzői vélemény arról győzte meg a képviselőket, hogy igen, így a napirendi pontokról való szavazáskor a képviselők a nyilvános tárgyalás mellett voksoltak. A napirendi pont tárgyalásakor az aljegyző ismételten arról foglalt állást, hogy a téma nyílt ülésen gond nélkül tárgyalható, hiszen az sem személyiségi jogokat, sem az önkormányzat vagyoni helyzetét nem érinti. A vizsgálóbizottság vezetője, Csáki Béla a közgyűlés elé terjesztett írásos jelentését szóban nem kívánta kiegészíteni. Horváth István képviselő a jelentéssel kapcsolatban kisebbségi véleményt jelentett be, mely szerint a történtekkel kapcsolatban személyi felelősség nem állapítható meg. A jelentéssel kapcsolatban először Halmai Gáborné képviselő mondta el véleményét, aki egyetértett Kocsis Imre Antal polgármesterrel abban, hogy példa értékűen rossz privatizáció történt, ezért ebből minden érintettnek le kell vonnia a tanulságot, illetve az érintetteknek vállalniuk kell a felelősséget. A képviselőasszony szerint a helyzet tragikus, hiszen jelen pillanatban sem tudja senki, hogy ki a VTV tulajdonosa, az pedig példátlan, hogy a VTV adása a városi kábelrendszeren a közgyűlés időpontjában sem látható. Halmai Gáborné szerint a közgyűlés döntéseit nem elég körültekintően hozta meg, hiszen amikor Tollár Tibor javaslatára vizsgálóbizottság alakult - még a privatizáció előtt - a VTV helyzetének vizsgálatára, azt a képviselők nem vették komolyan, s anélkül történt meg a privatizáció, hogy testületnek valós képe lett volna a VTV-ről. Liebhauser János képviselő szintén a felelősség kérdését boncolgatva, azt a kérdést tette föl a testületnek, hogy lehet-e a nyilvánosságról vitatkozni, amikor a VTV - amelynek elsődleges feladata a nyilvánosság megteremtése - adása nem látható a városban. Koltai Tamás hozzászólásában a „példaértékűen rossz privatizáció"-véleménnyel szállt vitába. Szerinte a VTV privatizációjának valós gazdasági okai voltak, annak elméleti jogosságát a közgyűlés sohasem vitatta. Koltai szerint a megvalósulás valóban nem a legszerencsésebben sikerült, de azzal nem a jelenlegi helyzet megteremtése volt a cél. A képviselő szerint a privatizációs eljárásban nem történt törvénysértés, a döntéskor - melynek felelősségét személy szerint fel tudja és fel is akarja vállalni - megvoltak azok a gazdasági és minőségi garanciák, amelyek biztosítani tudták volna a VTV normális működését. Borbás Tamás szerint a vizsgálóbizottság felállítása óta eltelt időszak alatt mintha megváltozott volna a képviselők álláspontja a VTV ügyeit illetően. Amikor a testület a bizottság felállításáról szavazott, látszott még az a szándék, hogy a képviselők a VTV ügyeit illetően tisztán akarnak látni. A képviselő személyes felelősségét is elismerte a kialakult helyzetért, elmondta, hogy ő valóban aláírt olyan szerződést, amelyet nem kellett volna aláírnia, de mentségére azt is közölte, hogy sem ő, sem frakciótársai nem tudtak azokról a háttérbeszélgetésekről, amelyek állítólag megtörténtek a tv privatizációjával kapcsolatban. Ha ő ezekről tudott volna, nem játszotta volna el a rá kiosztott szerepet. A képviselő szerint az üggyel kapcsolatban ma már mindenki tud mindent, de senki sem mond semmit. Németh Zoltán képviselő szerint a felállított vizsgálóbizottság nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, szerencsésebb lett volna nem politikai fórumra bízni a vizsgálat lefolytatását. A képviselő szerint a testületi döntések jogosságát és szakszerűségét a nyilvánosság és az idő hivatott visszaigazolni, így lesz ez a VTV privatizációs döntésével is. Csáki Béla szerint a VTV privatizációját semmilyen vizsgálat nem előzte meg, a privatizációt Tisztelt Szekszárdi Polgárok! A Szekszárdi Vasárnap ez évi május 20-i számának mellékleteként 10 000 db csekket küldtünk el Önöknek azzal a kéréssel, hogy támogassák a Szent István téren felállítandó Szent István-szobrot. A csekket sajnos nem tudtuk eljuttatni minden háztartásba. Azokkal, akik nem kaptak csekket és támogatni szeretnék a nemes célt, tájékoztatásul közöljük, hogy Szekszárdon minden postahivatalban, az OTP-nél és a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján a csekk átvehető. A lap ugyancsak e számában képet közölt a tervezett szobor egy részéről, annak mellképéről. A szobor természetesen egész alakos szobor lesz, ahogy most a mellékelt képeken, a helyszínre montírozva láthatják. Remélve, hogy a szobor avatásakor együtt örülünk annak, hogy Szekszárd egy sikeres képzőművészeti alkotással gyarapodott, kérem Önöket, támogassák lehetőségeikhez mérten annak megvalósítását. Támogatásukat előre is megköszönve Szigetvári Ernő a szoborállítás kezdeményezője és szervezője menekülési útvonalnak tekintette a közgyűlés. Szerinte a VTV valóban gazdasági gondokkal és szakmai hibákkal működött a privatizáció előtt, de a privatizációval ezek a problémák nem oldódtak meg, sőt olyan jogi helyzet alakult ki, amelynek megoldására valószínűleg hosszú időt kell várni. Csáki Béla azt is elmondta, hogy a vizsgáló bizottság valóban nem talált a privatizáció kapcsán törvénytelenségeket, de a történtek után a testületnek újra kell gondolnia a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A bizottság jelentését a közgyűlés 17 igennel, 4 tartózkodással és 1 nem szavazattal elfogadta. A közgyűlés többi napirendi pontjáról a jövő héten számolunk be. Gál