Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-03 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2001. JUNIUS 3. Y4SÁRNAP § DÉL-DUNANTULIREG10 Derűs és dinamikus régió Tisztelettel és örömmel jelenthetem, hogy a dél-dunántúli régiónak már van lapja és szlogenje is, és ehhez kapcsolódóan (a Hungexpo ajándékaként) 5 perces reklámfilmje is. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001. május 25-i ülésén - amelyen a tanács tagjai a régiót reklámozó sapkát és pólót kaptak, hogy ezáltal is a szlogen és a logo egyre jobban bekerüljön a köztudatba - a továbbiakban arról volt szó, hogy mit tettek (tettünk) eddig és mit lehet tenni a jövőben azért, hogy a dél-dunántúli régió derűs, egyre derűsebb és dinamikusabb régió legyen. Többek között tájékoztató hangozott el a PHARE HU 9606 és HU '9705. Országprogramokhoz kapcsolódó Regonális Kísérleti Program Alapok dél-dunántúli felhasználásának állásáról és a megvalósulás folyamatáról. (Előterjesztő: dr. Kovács Katalin, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója.) A PHARE HU 9606 Kísérleti Program Alap keretében támogatott 54 projekt közül 31 sikeresen lezárult 2000. szeptember 30-ára. Az EU PHARE HU 9705 program nyertes pályázatainak megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Mintegy 1,6 milliárd forintos támogatási összeg „sorsa" felől dönthet a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács, és az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a régió bebizonyította azt, hogy képes a PHARE-pályázatok elvárásainak megfelelni. VidékfejI

esztésre 1,1 milliárd forintos keret |11 rendelkezésre, ipari szerkezetatalakításra 300 millió forint, humán erőforrások fejlesztésére 200 millió forintos támogatási kerettel számolhatnak és érintett pályázók. Ezt követően Frey Tamás, a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatója tartott tájékoztató előadást a részvénytársaság eddigi munkájáról, tevékenységi köréről és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal a regionális programokban való együttműködés lehetőségéről. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez a kb. 8 éve alapított „cég" sikeres üzleti vállalkozás is, amelyről többek között Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere is nagyon elismerően beszélt.) A Dél-Dunántúli Fejlesztési Rt. ötéves vállalkozássegítő programja keretében voltaképpen pénzügyi tőkebefektetéssel foglalkozik oly módon, hogy részesedést szerez a vállalkozásban, majd öt év múlva (amikor a vállalkozás már megerősödött) „kiszáll" az üzletből. Mindezt nem a szokványos banki hitelkonstrukcióban teszi és nem is a kockázati tőkebefektetés formájában, mivel az rt. is nyereségorientált vállalkozás. Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács elnöke arra buzdította Frey Tamást (a pécsi központú rt. vezérigazgatóját, hogy Baranya megyéhez hasonlatos módon és mértékben karolja fel az arra érdemes vállalkozásokat Tolna megyében, többek között Szekszárdon is. B. Gy. L. FÓKUSZBAN AZ INNOVÁCIÓ ÉS A MINŐSÉGÜGY Élelmiszeripari konferencia Az idei Szekszárd Expo kísérő programjainak egyike volt az az élelmiszeripari konferencia, ami a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetve az Euró Info Center szekszárdi irodájának szervezésében zajlott, a sportcsarnok emeleti tanácstermében. A fő téma az innováció és a minőségügy volt, az élelmiszergyártás, -forgalmazás és vendéglátás területén. Hasonló konferenciát tavaly rendeztek először, s az akkori és mostani érdeklődésen felbuzdulva úgy döntöttek a szervezők, hogy hagyományt teremtenek: jövőre ismét lesz élelmiszeripari konferencia, mégpedig a csomagolás témakörében, különös tekintettel a környezetbarát és környezetkímélő technológiákra. A mostani fórumon öt előadó szerepelt: Nagyné Krizl Edit (Brill Kft.), Károlyi Gabriella (Lavina Kft.), Főgleinné Angler Kinga (Gilde étterem), Paksi Éva (EGVÉD Bt.) és Balogh Attila (Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás). Ismertették tevékenységüket, a napi gyakorlat során felmerülő problémákat és a kínálkozó megoldási lehetőségeket. Az előadásokat viták, kötetlen beszélgetések követték; sokan ezt a műhelymunkát tekintették a konferencia legértékesebb momentumának. Abban mindannyian egyetértettek, hogy technikai és minőségügyi fejlesztésekre - az uniós csatlakozástól függetlenül is - nagy szüksége van a hazai élelmiszeriparnak. - Wy Bányaterületek újrahasznosítása Szászországi és dél-dunántúli vállalkozások együttműködése Amikor az aláírások az együttműködési nyilatkozatra kerültek - május 25én -, gyakorlatilag elindult a pécsi-tolnai bányarégió területének újrahasznosítási projektje. Az előkészítésben jelentős érdeme volt Gabrielle Hofmann-nak - a Szász Vállalkozók Szövetsége projektvezetőjének - és Takácsné Tóth Mártának - a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetőjének -, akik már egy évvel ezelőtt elkezdték szövögetni a lehetséges együttműködés szálait. A megállapodás ünnepélyes aláírására a szekszárdi Vármegyeházán került sor. Kézjegyével látta el a dokumentumot magyar részről Koltai Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Fischer Sándor, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Kaiser László, a Bányavagyon Hasznosító Rt. vezérigazgatója, és a leginkább érintett település, Nagymányok alpolgármestere, Balogh András. Német részről Gabrielle Hofmann és két közreműködő cégvezetője, Hans-Jörg Kannegiesser és Dieter Klein aláírása került az okmányra. A dokumentum kimondja, hogy a szász tapasztalatok alapján, a szász és a dél-dunántúli cégek, vállalkozások együttműködésére törekedve kell a bányarehabilitációs programot végrehajtani. Célként jelöli meg a gazdaságélénkítést, a munkahelyteremtést, a közlekedés- és turizmusfejlesztést, a településszerkezet korszerűsítését és a természeti környezet megóvását. Következő jelentős állomásához szeptemberben ér a projekt, amikor egy-egy hetes németországi, illetve magyarországi képzést tartanak az érdekelteknek, hogy megismerhessék az egykori szász bányaterületek mai működését, illetve a dél-dunántúli bányák pillanatnyi állapotát. Egy konferenciát is terveznek ehhez kapcsolódóan Nagymányokon, melynek napirendjén a gazdaságpolitikai problémák és megoldások, valamint a régiófejlesztés szerepel majd. A gyakorlati munka egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával indul. Ennek előkészítéséhez június közepén kezdenek a német szakemberek Pécsen. Wcssely A tejipar mesterei Az országban elsőként Tolna megyében szerveztek mestervizsgát tejtermékgyártó szakembereknek. Az elméleti és gyakorlati megmérettetésre a Tolnatej Rt. telephelyén került sor. Végül is mind a 11 mesterjelölt sikeresen szerepelt a pécsi szakmérnök, Balogh János által vezetett bizottság előtt. Mesterlevelüket várhatóan szeptemberben kapják meg, más szakmák frissen végzett mestereivel együtt. Fotó: Nagy Ágnes