Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-03 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2001. JUNIUS 3. Y4SÁRNAP KIEMELKEDŐ MAGYAR ALLAMFERFIAK Antall József és kora „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom." Antall József A Demokratikus Közéletárt Alapítvány és a Haza és Haladás Alapítvány Kiemelkedő magyar államférfiak sorozatának zárásakánt Antali-József konferenciát szervezett Szekszárdon. A konferencián négy előadó - O'sváth György, Gyulai Endre, Boross Péter és Dávid Ibolya - mutatta be a rendszerváltás utáni első kormány miniszterelnökének életet, munkásságát. A konferencia időzítésében is emlékezett Antall Józsefre, hiszen az időpontja - május 23. - napra pontosan megegyezett a 11 évvel ezelőtti kormány megalakulásának dátumával. írásainkkal a konferencia előadóinak gondolatait idézzük fel. Gyermekkortól a ^ miniszterelnökségig O'sváth György - Antall József gyermekkori barátja - „A gyermekkortól a miniszterelnökségig" címmel mutatta be egykori barátja életének azokat a mozzanatait, amelyek szerinte alapvetően meghatározták barátja emberi tulajdonságait, magatartásformáját és kormányfői tevékenységét. O'sváth Antall életét öt korszakra tagolta, és az egyes korszakok jellegzetességeinek bemutatásával, egy-egy mozzanatának kiragadásával adott képet a néhai kormányfő életéről. Az első meghatározó korszak Antall József életében - az előadó szerint természetesen - a gyerekkor volt, ezen belül is apjával való szoros kapcsolata. Id. Antall József belügyminiszteri tisztviselő volt - a család a XV. századig tudta visszavezetni a családfát, nemesi «ngot a XVII. században kaptak -, ^fiatal Antall apjától „tanulja" a politikát, ő magyarázza el fiának az egyes események közti összefüggéseket, az azok mozgatórugóit, tőle tudja meg mi a fasizmus, a bolsevizmus. Az apa nemcsak beszédeivel, hanem személyes példájával is megmutatja fiának, mit jelent bátornak lenni, mikor részt vesz abban az akcióban, amellyel 130 ezer lengyel menekültet sikerül megmenteni a német fogságtól. Antall apjától tanulja és tudja meg, hogy a bátorság nem önmagáért való, hanem személyes önbecsülésünk része kell legyen, mert ki kell tudnunk állni azokért az elvekért, amelyekben hiszünk. A második korszakot a piarista gimnáziumban eltöltött évek és a hozzá szorosan kapcsolódó cserkészmozgalom jelenti Antall életében. O'sváth szerint ezek alatt a tanuló évek alatt azok az eszmék és gondolatok érnek és erősödnek tovább a fiatal Antaliban, amelyet a családtól, apjától hozott magával és ott a gimnáziumi évek alatt ezek érnek és alakulnak egy olyan gondolkodásmóddá és erkölcsi magatartásformává, amelyekhez aztán már Antall József élete végéig hű marad. A harmadik korszakot Antall életében - O'sváth szerint - 1956 jelenti, ekkor volt 24 éves és az Ijötvös Gimnázium történelem tanáraként dolgozott. A forradalom és szabadságharc a gimnáziumba is „elér", Antall a gimnázium forradalmi bizottságának titkára lesz, de ott van apja mellett is, amikor az a Kisgazdapárt újjászervezésébe kezd. Az ifjabbik Antall az, aki megszervezi a Kisgazdapárt székházának védelmét. Antall József az 56-os forradalomból azt a tanulságot szűrte le és erről személyes beszélgetéseik során sokat beszélgettek - mondta előadásában O'sváth György -, hogy a kommunizmus nem tudott a magyar nép szellemiségén gyökeresen változtatni, nem tudta annak szabadságvágyát kiirtani, a magyarság még mindig ahhoz az európai kultúrához tartozik, amelyhez ezer éve, Szent István „odarendelte". A bukás után azt is világosan látta Antall, hogy Magyarország egyedül, nemzetközi segítség nélkül nem képes kilépni a szovjet birodalom kötelékéből, ha valaha is ki akar lépni abból, azt csak nemzetközi segítséggel teheti meg. Antall életének negyedik korszaka egybeesik a Kádár-rendszer konszolidációjával. 1959-64-ig alkalmi munkásként dolgozik, majd olyan tudományos pályát választ magának, amely a politika számára semleges terület, orvostudományi kutatásokba kezd, intézetet szervez, de a politikával sem szakít, olvas, szemlélődik, tapasztalatokat gyűjt. Politikai példaképének azt a Konrád Adenauert tekinti, aki a legyőzött, földig rombolt Németországot gazdasági és politikai értelemben is „felemeli", alig több mint egy évtized alatt ismét európai állammá teszi. O'sváth György Antall József életének utolsó korszakaként arról a két évről beszélt, amely 1988-tól a választási győzelemig, Antall József kormányalakításáig tartott. O'sváth szerint Antall nem készült arra, hogy kormányfő legyen, de kész volt arra, hogy az legyen. Képzettsége, ismeretei már az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon is kitűntek, integrálni tudta az ellenzéki csoportokat, mert volt elképzelése arról, merre és hogyan kellene elindulni az országnak, a társadalomnak. „Keresztény Magyarországot akartam" Gyulai Endre előadásának első részében Antall József megnyilatkozásait idézte fel, elmondása szerint azért, hogy a hallgatóság számára szemléltesse azokat az elvi és erkölcsi mozgatórugókat, amelyek Antall József kormányfői tevékenységét irányították és motiválták. Gyulai Endre szerint Antall József a keresztény Magyarország megteremtését tekintette egyik legfőbb feladatának, mert az volt a véleménye, hogy csak olyan ország lehet sikeres mind gazdasági, mind politikai értelemben, amelynek polgárai olyan erkölcsi elvek § szerint élnek, melyben a munka, a család, a helyi közösségek, mint értékek jelennek meg, melyben az ember embernek tekinti a másikat. Antall a kereszténységben találta meg ezt az erkölcsi magatartásformát. Kormányfői tevékenysége alatt megtett mindent azért, hogy az állam az egyházaknak biztosítsa mindazokat a feltételeket, amelyekkel oktató-nevelő és karitatív munkájukat - a társadalom érdekében - mind eredményesebben, és jobb feltételrendszer mellett végezhessék. Gyulai Endre szerint Antalit jogtalanul és igazságtalanul vádolták azzal, hogy a múltba akarja visszavezetni az országot, Antall József azt vallotta, hogy múlt nélkül nincs jövő, aki nem tudja honnan érkezett, az nem tud eljutni sehova. A nemzet jövőjét illetően a néhai miniszterelnök élete végéig optimista volt, azt vallotta, ha lesz Magyarország az keresztény Magyarország lesz, ha nem lesz keresztény Magyarország az nem Magyarország lesz. Antall József, a miniszterelnök Hogyan „születnek" a miniszterelnökök? - kérdezte előadásának bevezetőjében Boross Péter, aki Antall Józsefet, a kormányfőt mutatta be. Egy hagyományokkal bíró pártba bekerülnek fiatal emberek, s hosszú esztendők, ismeretszerzés, személyi kör kialakítása, nézetegyeztetés után ketten-hárman elérik, hogy esélyük van a párt vezetésére. így egy választási győzelem esetén kész az a személyi kör, amelyik meg tud alakítani egy kormányt. Általában így van, de nem így volt nálunk 1989-90-ben. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon egyszer csak feltűnik egy úr, aki lényegesen többet tud mint a többiek, és meggyőző erővel tudja előadni, amit tud. Bekerül egy mozgalomba, ahol a természetes kiválasztódás eredményeképpen egyre jelentősebb személyiséggé válik. Magyar Demokrata Fórumnak hívták ezt a mozgalmat. Sokféle lelkes, változást akaró, de politikailag nem tudatos, vágyai által inspirált, a keresztény etika elveit valló emberek konglomerátumaként jön létre ez a jó szándékú törekvés. Majd Antall Józsefet elnökké választják, a mozgalom (Folytatás a 8. oldalon.)