Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-05-13 / 2. szám - Városi Vasárnap

2001. máius 13 VAllOSI KAKÁKKAP 13. KERESZTREJTVÉNY FEJTORO GYERMEKEKNEK: Kedves gyerekek! A következő találós kérdésre várjuk helyes válaszotokat: Bölcsőmet vad szél cibálja, takaróm a hópehely. Habár kicsit hideg dunnám, mégis jó, hogy átölel. A nap első sugarától, a hópaplan megreped... Én vagyok az első virág... Ki tudja a nevemet? SKANDINÁV: A megfejtéseket 2001. május 22-ig várjuk a szerkesztőség címére: VÁROSI VASÁRNAP 7101 Szekszárd 1., Pf.: 75. FEJTÖRŐ A helyes megfejtést beküldő gyerekek között kisorsolunk: 1 db strandlabda szettet (2300 Ft), 1 db tollaslabda szettet, (fa, 2400 Ft) 1 db Pokémon kulcstartót (1000 Ft), 1 db édességcsomagot (1000 Ft) Városi Vasárnap, 7101 Szekszárd 1. Pf.:75 Beküldési határidő: május 18. A borítékra kérjük, írjátok rá: FEJTÖRŐ 2 c9~(A k .agyomcinyolzo ize SZEKSZÁRDI SZILFÁN-TÚLI KÁPOSZTÁS BÁRÁNY „Szilfán felül" és „Szilfán alul" hangulatos elnevezések Szekszárd város olyan külterületei, ahol már csak szántók, legelők vannak. Az étel elnevezése arra utal, hogy Sárköz népe régen legalább olyan mértékben fogyasztotta a birkahúst, mint manapság fogyasztjuk pl. a sertést. Köszönhető volt ez a pásztorkodásnak, mely a hegy lábánál elterülő réteken folyt. A húsételekhez őseink kizárólag füstölt szalonnát használtak, az olvasztott zsír csak a XVIII. századtól terjedt el. Régi, több száz éves szakácskönyvek receptjei imígyen kezdődnek: rakd az serpenyőben szalonnát, veres hajmát..." szalonnát piréts és vöröshajmát..." „Metélj egy lábasban szalonnát és vörös hajmát..." A kásafélék a középkor tömegélelmezési ételei voltak, sajnos napjainkra „kimentek a divatból" helyüket az úgynevezett „köret" váltotta fel, mely alapanyagában is eltér a régen használtaktól. Kölesből, zabból, árpából és hajdinából készültek, de kásának nevezték a hüvelyesekből rántás nélkül készített főzelékféléket is. Az erősen zsíros és húsos kásákat szalonnás, hagymás zsíron pirítva, vagy zsíros lében a hússal együtt főzik. Bográcsban és lábosban egyaránt készítették. Legkedvesebb a juhhúsos kása és a kacsakása, valamint a lakodalmi ludaskása, mely a Dunántúlon a tyúkleves húsával készül. A káposzta ősi, régóta termesztett növény. A néphit sok levele miatt bőségvarázsló ételnek tartja. A téli ételek kitűnő kiegészítője volt ez a hosszan eltartható, savanyítással tartósított zöldségféle. A káposztát minden háztartás maga savanyította hordószám, egész télre. Fűszerezése vidékenként változott, hol birsalmát, hol sárgarépát szeltek közé, kaprot, babérlevelet, és csombort is tettek belé. „A savanyú káposztát még az eleinktől maradott névvel" Magyarország tzímerének szokták nevezni." Ételünk e három ősi étek felhasználásával készült. íme a recept: Bárányragu: füstölt szalonnát apró kockákra vágunk és kiolvasztunk. A tepertőjét félretesszük. A zsiradékban hagymát üvegesre párolunk, és a kockákra vágott, előzőleg faggyújától megtisztított és leforrázott bárányhúsból finom, fűszeres ragut készítünk. Vizet keveset tegyünk alá. Fűszerezése: bors, só Árpakása: hántolt árpát kevés zsiradékon átkevergetünk, majd felöntjük négyszeres mennyiségű vízzel, sózzuk. Fedő alatt készre pároljuk. Káposzta: édeskáposztát lxl cm-es kockákra vágjuk. Feltesszük annyi vízben főzni, hogy ellepje. A vízbe tegyünk sót, ecetet, babérlevelet, kaporvirágot, csombort. A főzőlében hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük. Ez a gyors eljárás. Ha savanyítani akarjuk, kissé előmelegítjük, majd egy hétig meleg helyen tartjuk. Ez az erjesztett változat, de az előzővel is kitűnő. E három összetevőt egy edényben kevergetve készre pároljuk. A belétől fosztott cipókban, a mellé adott szalonnapörccel adjuk. Az ételekkel kapcsolatos kérdésekre Faddi Varga János királyi főszakács a 74/315-550, vagy a 0630/95-94-029-en ad felvilágosítást.