Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-08 / 13. szám

SZEKSZÁRDI 2001. ÁPRILIS 8. VASÁRNAP ECDLAZADYBAN Alapkövetelmény az informatikai írástudás Nyugat-Európa országaiban az irodai dolgozók mintegy 70%-a használ mindennapi munkájához számitógépet. A mindent tudó masina már nálunk is elterjedt és ez a 70% első hallásra még kevésnek is tűnik. Nincs iroda, hivatal, amelyet el lehetne képzelni számítástechnikai felszereltség nélkül. De kevés kivétellel szolgáltatók, műhelyek sem működnek ma már e modern technikai vívmány nélkül, olyannyira, hogy a gép meghibásodása, «

r a hozzá nem értés kisebb feldulást okozhat a munkahelyen. Az informatika nyelve mára a hétköznapok nyelve lett és ismerni kell ABC-jét, ha ezen kívánunk kommunikálni. Az irodai dolgozók közül azonban sokan vannak, akik hajdanán nem vettek részt semmilyen informatikai képzésen, hiszen tíz éve még nem volt minden iskolában ilyen jellegű oktatás. Ezt a nem túl nehéz, ám alapvető nyelvet nekik is el kell sajátítaniuk, hogy meg tudjanak felelni a kor követelményeinek. Az ECDL (European Computer Driving Licence, azaz Európai Számítógép-használói Jogosítvány) mozgalom az informatikai írástudás elterjesztését tűzte ki célul és 1997-ben Magyarország is csatla•

iott hozzá. Hazánkat ebben a ra Európa határait is túlnőtt mozgalomban a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság képviseli. Magyarországon jelenleg több mint 150 akkreditált vizsgaközpont működik és a már bizonyítványt szerzettek száma meghaladja a 16 000-et. Hogy mennyire népszerű lett az ECDL itthon is, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Magyar Közigazgatási Kollégium minősítette - ez annyit tesz, hogy központi forrásból támogatható köztisztviselői képzéssé vált. 2000 január óta a pedagógusok hétévenkénti kötelezően választható továbbképzéseinek egyike lett. Dolgozói számára már elérhetővé tette az ÁPV Rt., a legtöbb minisztérium és még számos intézmény országszerte. Ha valaki Szekszárdon szeretne hozzájutni ehhez az Európában mindenütt elfogadott számítógépfelhasználói jogosítványhoz, nem kell elutaznia. A megyében négy vizsgaközpont működik, egy közülük március 20-a óta a megyeszékhelyen, az Ady Endre Középiskolában. Az ECDL vizsga részleteiről Koós Bélát, az iskola informatika oktatóját kérdeztem. - Miért is jó, ha európai vizsgát teszünk informatikából? - A jelentkezők egységes elvek alapján vizsgáznak Európa harminc országában. Olyan bizonyítványt szereznek - mindegy melyik vizsgaközpontban mellyel a harminc ország bármelyikében hitelesen igazolhatják számítástechnikai ismereteiket és azt el is fogadják. Ma már itthon is egyre több munkáltató kéri dolgozóitól, mert ez a vizsga tanúsítja a dolgozó tudását. - Hogyan zajlik a vizsga, kell-e tanfolyamra járni? - Tanfolyamra nem kötelező járni. Ha valaki úgy érzi, hogy kellő tudással rendelkezik, akkor máris jelentkezhet a vizsgára. Van mód azonban felkészülni az egységes követelményekből: a könyvesboltokban már kapható kiadvány formájában az úgynevezett vizsgapéldatár, melyből akár otthon, saját gépen is el lehet sajátítani a számítógépes írástudást. Ha valaki úgy érzi megérett a vizsgára, akkor eljön hozzánk és első lépésként vásárol egy vizsgakártyát. Erre vezetik majd rá minden egyes sikeres megmérettetését. Amikor mind a hetet letette, akkor kaphat bizonyítványt. Nem kötelező egyetlen helyen letenni az összes vizsgát és nem is kell rögtön mindet. A lényeg az, hogy három éven belül mind a hét pecsét rákerüljön a kártyára. - Milyen alkalmazások szerepelnek a repertoáron? - A hét modul a következő: Információ-technológiai alapfogalmak, A számítógép használata és a fájlok kezelése, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció és rajzolás, valamint a hetedik modul: a hálózatokkal való ismerkedés. - Hol lehet érdeklődni a részletekről? - Az iskola honlapján bővebb információt talál az érdeklődő: Hiba! A könyvjelző nem létezik, vagy a www.ecdl.hu Internet címen lehet többet megtudni. Az Ady Endre Középiskolában is érdeklődhetnek, telefonon vagy személyesen. Német Mária ÚJRA JONNENEK A TOROKOK SZEKSZARDRA A Fürdőház utcai épület rabul ejtette a nagykövetet EGY KIS SZELET ISZTAMBULBÓL A megyei közgyűlés alelnöke, a városi közgyűlés polgári frakciójának tagja, dr. Tollár Tibor különböző hivatalos útjai során török közelbe került. A baráti csevelygések során óhatatlanul eszébe jutott a fővárosi török követségen Szekszárd török vonatkozású emléke, a valamikori uralkodók átvonulási területe, a Béla térre vonatkozó tényszerű történelmi fejlemények. Aztán, amikor a Fürdőházi épületet, illetve az azt körülvevő épülettömböt említette, majd rátért a Palánkon feltárt török várra, ezután már meg se kellett szólalnia... A velünk való barátságot nagyon komolyan gondoló török vendéglátók azonnal a diplomácia mezéjére lépett. A látogatást követő pár héten belül máris jelezte a török nagykövet: két közvetlen munkatársa és egy hírügynökségi újságíró társaságában eljönne Szekszárdra. Az elmúlt hetek meglehetősen intenzív nemzetközi mozgolódásának részeként itt voltak a magyarországi török diplomácia prominensei. Akiket annak rendje és módja szerint az elvárható szívélyességgel fogadott a város. A látottaktól, a hallottaktól olyannyira belelkesültek magas rangú vendégeink, hogy azonnal testvérvárosi ajánlatot is tettek, ami a városvezetést kellőképpen meg is lepte. Talán az is, hogy már az első ismerkedő találkozás során konkrét gazdasági ajánlattal is előléptek egykori leigázónk késői utódai. A csatári kerámiaüzem újraindításának lehetőségét máris fontolóra vették, amellett a százhúsz magyarországi török cég figyelmébe ajánlanák Szekszárdot. A látogatás zárásaként következett a Fürdőház utcai séta. Amiben benne volt egy nagy „pofára esés" lehetősége. Ötven szekszárdiból 49 ugyanis azt állította, hogy ennek semmi köze a török korhoz és a fürdőhöz sem. Mértékadó helytörténészeink is azt mondják, hogy abban a korban ott épületek sem voltak a városban. Aminek ellentmond török vendégeink ujjongása, a szerintük hamisítatlan hazai hangulat miatt. Mehmet Basaran, a magyarul kiválóan beszélő kollégától tudjuk, Isztambul, de sok török kisvárosban fellelhető hasonló épület. Vagyis Tollár úrnak nem kell pironkodnia. A török témában azért a leghitelesebbnek számon tartott szakember dr. Gaál Attila, múzeumigazgató azt megerősíti, hogy az azon a területen húzódó, korábban feltárt kerámiából készült vezetékek fürdők létezését feltételezik, de az épületet több száz évvel később építették. Az pedig erősen valószínűsíthető, hogy a korábbi erőteljes török hatás megőrzésére törekedhetett az építő vagy az építtető. Vendégeink kacérkodnak az eredeti helyreállítással is. Abban az esetben, ha Szekszárd némi hajlandóságot mutat 500 évvel későbbi egészen más célzatú újbóli megjelenésükre...