Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-26 / 41. szám

2000. NOVEMBER 26. , szekszárdi VASÁRNAP JUL Királyi fogadás szekszárdi vonatkozásokkal ven vesz ki és otthagyja azt terítékén. Mire távozik, gondosan becsomagolva ott találja a ruhatárban, felöltője mellett. Tányéron, evőszetteken a Habsburgok családi címere, csupán a cukorkákhoz váltott rózsaszínű porcelán tányérkák kerültek ki a Herendi gyárból, ezeken már az aranyos magyar címer fénylik. A falakon két hatalmas kép. Mind a kettő magyar művész ecsetjének remeke: Az obsitos és A falu roszsza." Miután mindenki végzett, a király feláll, asztalt bontanak, a fogadóteremben sokféle szivar mellett „a király csoportról csoportra megy, megszólítva mindenkit, ki nem hagyva senkit. Azt mondhatnám, a felség még arra is vigyáz, hogy egyenlő ideig beszélgessen mindenkivel. Éppen egy makrancos Regáliával vesződtem (finom szivarfajta), midőn a király hozzám lépett. Első szava az írónak szólott. E szavak maradjanak az én kedves emlékeim. Majd megtudván a felség, hogy Győr megyei születésű vagyok, élénken tudakozódott az árvizek iránt, bevált-e a Rába-szabályozás, és mit csinál a furfangos öreg legény, a Duna? Ezekután Tolna megyére fordult a beszélgetést. - Termett-e már az idén szegzárdi vörösboruk? - Termett felséges uram, de csak egy harmada annak, amit régente szűrtünk. De már annyi van, hogy koccinthatunk felséges uram egészségéért és a hazáért! Azt hiszem, még más címeket is találnak - felelte mosolyogva a király. - Az lenne legboldogabb napunk, ha felséged egyszer eljönne vármegyénkbe. - Ki tudja... Ha isten éltet... Ezzel végződött a beszélgetés." Kétségtelen, hogy nemcsak a polgári kultúra előzékenységéből kaptunk itt ízelítőt, hanem népismeretből is: Ferenc József is érezte, hogy Háry - talán Zichy festményén, ami elveszett - a magyarság jelképes alakja, s egy Tolna megyei képviselő számára legfontosabb a szekszárdi vörösbor. Rátkay is igazat szólt, mert abban az évben már 20189 hektoliter csömöge termett... Dr. Töttős Gábor A századforduló kedvelt népszínmű- „Én szemtül szembe kerültem a szerzőjét és a kölesdi kerület függet- felséggel. Ezek lévén az utolsó helenségi '48-as párti képviselőjét ki- lyek, melyek azonban megfigyetüntetése alkalmából többedmagá- lésre pompásan alkalmasak. Teval fogadásra hívta 1900. no- „

^

^ kinteteink sokszor tavember 29-ére Ferenc lálkoztak, és egy József a Budai Várba. Sj^^^^^mS . ízben jóízűt Mivel nem sok fo- mosolygott a ben megjelent le- ^ kínálgató írás nélkül ilyes- szo

lS

á

t Bpizódjábanimin- var tani. nünk. A király Mária Valéria gyermekeivel bet iszik. KAMATMENTES HITEL SZEKSZÁRDI RENAULT MÁRKAKÉPVISELET 7100 Szekszárd, Nyár u. 8. • Tel./fax: 74/419-772 Egy pohárka asztali bort és pohár pezsgőt ivott az egész vacsora alatt. Ivás után kisujja hegyével simogatja végig hófehér bajuszát. Evés közben nem beszél, de a fogások között élénken társalog. /.../ Sokszor olvastam, sokszor hallottam, hogy rendkívüli a királynak emlékezőtehetsége. Most meggyőződtem róla, hogy ez igaz. Harmincan ültünk az asztalnál, köztük 14-en képviselők, vegyesen minden pártból, mindenki más vidékről, vármegyéből. Kíváncsi voltam, váljon a beszélgetés alkalmával megismer-e bennünket a király? Igaz, hogy előtte egy kis papírlapon le írva a vendégek névsora, de az is igaz, hogy ezt a lapot csak egyszer vette a kezébe és lassan végigjáratta tekintetét a vendégsereg felett. Ez az egy tekintet elég volt arra, hogy tudja az illetőnek nevét, állását. A megszólításban nem hibázott sehol. Tizenhármunkat magyarul szólított meg, csupán a szász képviselőtársunkhoz szólott németül, akinek erre örömében majd kigurult a szíve. Most még csak pár szót a terített asztalról. Az asztal tojásdad alakú, melynél a középen ült a király, díszítésül három óriás virágtartó szolgált, tele őszirózsákkal... Három hatalmas ezüst karos gyertyatartó, mindegyikben 24 láng szórta a világosságot. A teríték állt két pár ezüst tányérból és hat pár ezüst késés villából, minden vendég előtt hat pohár." (Az étlap francia nyelvű, de az osztrák császári aranyos címerrel, 12 fogással. A felszolgálás szinte nesztelen, az étkezésre egy óra jut, s akinek valami különösen ízlett, újra kérheti.) „Utolsó fogásul a cukorkákat hordják, melyek garmadában felhalmozva állnak az asztal közepén, tarkítva értékes emléktárgyakkal. Ezekből mindenki bő-