Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-19 / 40. szám

SZEKSZÁRDI 2000. NOVEMBER 19. VASÁRNAP 4> Helytörténeti pályázat 2000 Három évtizedes múltra tekint vissza a Tolna Megyei Levéltár által szervezett megyei helytörténeti pályázat. Ez alatt több száz pályaművet küldtek be helytörténészek, sőt néha profi kutatók is e mindenki számára nyitott pályázati formára. A díjnyertes munkák legjobbjai a Tanulmányok Tolna Megye Történetéből, illetve a Tolna Megyei Levéltári Füzetek köteteiben olvashatók. Az első támogatók közül a levéltár mellett csak a megyei önkormányzat maradt meg napjainkig. Már fél évtizede adja nevét és anyagi támogatást a nemes ügyre Szekszárd megyei jogú város, az Illyés Gyula Főiskola és a Megyei Honismereti Egyesület, néhány éve a Humán Szolgálatok Központja, illetve előde a Pedagógiai Intézet. Az évtizedek óta megnyilvánuló nagy érdeklődés változatlan maradt az évezred utolsó esztendejében, 2000-ben is. Az elbírált 18 pályamű önmagáért beszél. Ami külön örvendetes, hogy a legkülönbözőbb témában készült alkotások többsége nívós, igényes munka. A legkedveltebb kutatási területnek változatlanul az iskola-, intézmény-, oktatástörténet bizonyult, ezt mutatja a tamási általános iskola utolsó negyven esztendejét, a bogyiszlói elemi népiskola, a szakadáti rk. elemi iskola történetét feldolgozó pályamű. A kutatók nemcsak helyi iratokra, visszaemlékezésekre, hanem fokozott mérZSOLNAY MÁRKABOLT Szekszárd, Kölcsey ltp. 2. (160-as alatt) Telefon: 319-126 Nyílva: hétfőtől péntekig: 9-16.45, szombaton: 8-12 óráig Vannak álmok, amiket áffl leÁeteden nem uégigÁlmüdni ZSOLNAy, SZÉPNEK SZÜLETETT tékben a levéltárban található forrásokra támaszkodtak. Művelődési területhez kapcsolódik az 1891-es óvodai törvény megyei végrehajtását, valamint a paksi zeneoktatást feldolgozó pályázat. Kiforratlanságával is újszerű vállalkozásnak minősíthető az első és második osztályosok számára készített honismereti munkafüzet. A lengyeli orvosi kör és Segítő Szűz Mária gyógyszertár történetének bemutatása már átvezet bennünket az egészségügy területére. Egy másik pályamű a megye reformkori és önkényuralom-kori egészségügyét vázolta fel, felhasználva és továbblépve a korábbi kutatási eredményeken. Változatlanul népszerű témának bizonyult a falu-, a településtörténet. Az egyik pályázó a harmadik évezred küszöbén, tehát napjaink Dunaszentgyörgyét, a másik Paks fejlődésének legdinamikusabb másfél évszázadát (a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig) mutatta be. Két remek biográfia is készült: Kircz István kántortanító és Szakács Antal népművelő életútja, mint ahogy az egyik pályázó jeligéjében megfogalmazta, tevékenysége „Másoknak jó példa". Az egyéni életút hátterében a falu, a gyakorló közeg képe rajzolódott meg a két nagyszerű pályamunkában. A két politikatörténeti dolgozat az 1919 utáni és az 1956-ot követő megtorlással foglalkozott, részben helyi adatokkal bővítve a kialakult korábbi képet. Egyszerre ipar- és családtörténet a Simontornyán bőripart teremtő Fried család életének működésének bemutatása. Egyedi témák a társadalmi mobilitást, a népi ellenőrzés történetét és az állami anyakönyvezés első évtizedének adatai alapján csecsemő- és gyermekhalálozást vizsgáló dolgozatok. Ez utóbbi dolgozat első díjat kapott és várhatóan a levéltári füzetek 10. kötetében kerül megjelentetésre. A lektori vélemény szerint „e mű a Tolna megyében folyó színvonalas helytörténeti kutatás részére alapmű lehetne, s módszertani segédlet a kérdés feldolgozásához." Öröm volt olvasni a fiatal, ígéretes pályázatokat, amelyek íróinak többsége valószínűleg először érzékelte a kutatás nehézségeit és élvezte az elkészült munka örömét. Nem kevésbé volt felemelő a pályázat eredményhirdetésén azokkal találkozni, akik - néha túl a hetedik és nyolcadik X-en - még mindig fiatalos lendülettel kutatnak, készítik műveiket, bizonyítva, hogy a helytörténet tárháza és az emberi kíváncsiság kiapadhatatlan. I. díjat kapott a vele járó 50 000 Ft-tal dr. Csordás Jenő: A csecsemő- és gyermekhalálozás Tolna megyében a polgári anyakönyvezés bevezetésének első évtizedében, 1896-1905. között című dolgozata. A pályázatot bírálta: dr. Szita László a történettudományok doktora. II. díjas lett és a vele járó 35 000 Ft-os összeget kapta Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén című pályamunkájával. A dolgozatot bírálta: dr. Szita László. A következő pályamunkák kaptak 20-20 000 Ft-os ÜL díjat: 1. Dr. Kolta László: Szakács Antal népművelő című munkájáért, lektor: Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet ny. főiskolai tanár. 2. Link Dóra: A társadalmi mobilitás vizsgálata a Tolna megyei szakmunkásság körében (19481959) című munkájáért. A bíráló dr. Ambrus Attila, a közgazdaságtudományok kandidátusa volt. 3. Dr. Károly László: Tolná megye egészségügye a reformkor és az önkényuralom korában című pályaművéért, a bíráló: dr. Szita László volt. 4. Éppel János: Kircz István kántortanító és iskolaigazgató élete és működése című dolgozatáért, a bíráló: dr. Szita László volt. 5. Marton Beáta: Fejezetek a Tamási Általános Iskola történetéből 1948-tól napjainkig című pályaművéért, a bíráló: dr. Dobos Gyula c. főiskolai docens, levéltár-igazgató volt. 6. Tóthné Unghy Ilona: A Simontornyán bőripart teremtő Fried család története című pályaművéért. Bírálta: Tóthné dr. Mérey Klára a történettudományok doktora, c. egyetemi tanár. 7. Hanoi Ferencné: Adatok a paksi zeneoktatás történetéhez című munkájáért. Bírálta: Kaczián János ny. levéltáros, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület elnöke. A bírálók döntése alapján a következő munkák jutalomként 1010 000 Ft-os (5000 Ft könyvesbolti, 5000 Ft levéltári) könyvutalványban részesültek: J. Hegedűs Gyula: Tamási és néhány környező település 1956-ban Dr. Csordás Jenő vette át az első díjat Fotó: Koppány Emese és a megtorlás időszakában. Bírálta: dr. Szita László. 2. Hetényi István: Paks fejlődésének legdinamikusabb korszaka 1700-1850. Bírálta: T. Mérey Klára. 3. Bai József: A Lengyeli Orvosi Kör és a „Segítő Szűz Mária" gyógyszertár története Lengyelen. Bírálta: T. Mérey Klára. 4. Ganczer Tamás: A bogyiszlói római katolikus elemi népiskola története. Bírálta: K. Balog János ny. levéltár-igazgató. 5. Marosi Tibor: A Tanácsköztársaság utáni megtorlások Tolna megyében. Bírálta: K. Balog János ny. levéltár-igazgató. 6. Lovászné Mencző Andrea: Az 1891. évi óvodai törvény végrehajtása Tolna megyében. Bírálta: Cserna Anna főlevéltáros, osztályvezető. 7. Merkl Ferenc: A népi ellenőrzés rövid történeti áttekintése Tolna megyében. Bírálta: dr. Szita László. A következő pályázatok elismeréseként 5000-5000 Ft értékű levéltári kiadvány vásárlására kaptak lehetőséget: 1. Krémer Attila: Adalékok a Szakadáti Római Katolikus Elemi népiskola történetéhez című dolgozatát bírálta Dr. Szita László. 2. Katz Margit: Tolna megyei honismereti munkafüzet 1-2. osztályos tanulók számára. Bírálta: Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet. A levéltár külön jutalomként valamennyi pályázónak a levéltári füzetek Tolna vármegye középkori okleveleinek regesztái című - ez év közepén megjelent - kötetét ajándékozta. Az eredmény kihirdetésekor minden pályázó kézhez kapta a lektori véleményt, amely nemcsak bírálatot jelentett, hanem a munka továbbgondolásához, a kutatás bővítéséhez is adott ötleteket. A pályázatot kiírók képviselői a következő évi meghirdetés, a szükséges anyagi kondíciók megszerzése mellett foglaltak állást. Dr. Dobos Gyula