Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-12 / 39. szám

SZEKSZÁRDI aa. VASÁRNAP 2000. NOVEMBER 12. EGY SZEKSZÁRDI VILÁGR A SZÓLÓ ÖTLETE ALAPJAN Gránitba öntött sakkszeretet A sakk szekszárdi megszállottja, Né­meth József ezúttal valami olyasmit al­kotott, amivel - megkockáztatom ­fennmarad a neve az utókor számára. Arról a sakkobeliszkről van szó, amelyik pár hete ott pompázik a paksi kishegy sétányán. A maga nemében az első ilyen jel­legű alkotás a földkerekségen. S az ügy elindítója, Józsi bácsi úgy beszél róla, mintha ő csak egy egyszerű láncszem lenne a gépezetben. Pe­dig... Már maga a sakk-kultúra ala­pítvány a mai formájában aligha lé­tezne, ha ő nem kardoskodik ezen. Aztán ha valaki a lakásában jár, az részese lehet egy sportági mini mú­zeumnak. - Most ezzel az emlékművel, azt hiszem révbe ért, már ami a megfo­galmazott nagy álmok beteljesülését illeti - jegyzem meg Németh úrnak. - Másfél évvel ezelőtt az alapít­vány kuratóriumának tagjai előtt, a szövetségben, egyesületi berkekben kiböktem az ötletemet, innét már nem volt visszaút. Belevágtam, el­mentem azokra a helyekre, megke­restem azokat az embereket, akik le­hetséges támogatóimmá válhatnak. - Miért pont Pakson került felállí­tásra ez a gyönyörű szürke gránit em­lékmű ? - Hadd mondjam el, hogy 35 város vetélkedett ezért Budapest mellett. A győzelmet azért ez a Tolna megyei város vívta ki, mert magyar viszony­latban komoly sakk-kultúrája van, mert nagyszerű környezetet, egy szép sétányt ajánlottak fel a célra. No és az sem volt közömbös, hogy anya­gi tehetőssége is volt hozzá. A pár millióból nem kihozható emlékmű mellett szintén gránitból játékra nagyon is alkalmas sakktáb­lákkal felfestett asztalok vannak szé­kekkel, ahol tavasztól őszig minden bizonnyal a sportág helyi hívei leül­nek majd játszani, beszélgetni. Ga­rantáltan megtöltik majd élettel az egyik legnagyobb sportági legen­dánkról, Maróczy Gézáról elnevezett sétányt. És remélhetőleg vandál ke­zek is távol tartják majd magukat. - Egyfajta zarándokhellyé is válhat az emlékmű, a sportág nagyjai több kevesebb rendszerességgel felkeresik majd. - No és a Paksra látogató turisták, és egyéb más okból ideérkezők. Az idegenvezető mondhatja, hogy vége­zetül pedig menjünk fel a Kishegyre, mert ott van egy olyan emlékmű, amiből jelen tudásunk szerint csak egy van a világon. Reméli, hogy minden a sportág­hoz, a játék világához, ha úgy tetszik a világ nagy játékához valamilyen közelálló eseményt az emlékműnél tartanak. Ami minden alkalommal szívet melengető érzés a szekszárdi ötletadónak. Volt benne része az ava­tóünnepség keretében is: olimpiai résztvevőink a helyet zarándokhellyé nyilvánítva itt mondták el az eskü szövegét és gyaníthatóan így lesz ez minden ötkarikás játékok előtt az el­következendő időben. Még mielőtt új­rajönnének, Németh úr szeretné, ha az olimpia munkát adna a műem­lékbe vésőknek. Merthogy olimpiai érmeseink neve egytől egyig az oszlopon olvasható. Eddig 99 név. Isztambul után - ahol most zajlik a sakkolimpia -jó lenne túlszárnyal­ni a bűvös százat. EGYMILLIÁRDDAL MAR EL LEHET INDULNI Szerepeket kaphatnak a reformerek Már több éve az MLSZ utánpótlás-igaz­gatója a volt válogatott szombathelyi származású labdarúgó, Kereki Zoltán, aki a honi futballközeget már csaknem egy évtizede kemény, névre szóló, sze­mélyeket, jelenségeket nem kímélő kri­tikával illette. Az utánpótlásban tényke­dő tréner roppant elégedetlen azzal, ami beiktatása után történt a magyar labdarúgásban utánpótlásvonalon. Magára maradva, a pénztelenség­től vergődve nem volt képes progra­mok, folyamatok élére állni, hogy megmutathassa azt, amiről többnyi­re még mindig csak beszélünk. Most, hogy a profi liga a kétmilliár­dot elérő bevételeiből komoly össze­get szán az általa képviselt terület­nek, no és a szakminisztérium és a Szerencsejáték Rt. szintén százmilli­ókban mérhető pántlikázott pénzei is a jövő elejére megérkezhetnek, szóval Kereki már tervezget, fontol­gat, kicsit kezdi elhinni, hogy tény­leg eljön a reformerek ideje. - Cirka évi egymilliárd forinttal lenne esély, hogy nekilássunk után­pótlásvonalon a világ élvonalától leg­alább tízéves lemaradásunk felszá­molására - mondta a szakember. - Két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a tizenkilenc megyét és Buda­pestet végigjárva egyáltalán nem akadt olyan nagy tehetségű gyerekre, mint amilyen a hetvenes évek végén tucatszámra felbukkant a sportág vi­lágában (Törőcsik-Nyilasi-Ebedli ge­neráció). Gondolom a tömegesítést szorgalmazza a koncepciójuk. - Nagy hangsúlyt kap. Bár az ak­kori lesújtó kép azért az elmúlt évek­ben javult. Hála ezért a Góliát és A GYÜMÖLCSFÁK ÜLTETÉSÉNEK MOST VAN AZ IDEJE • Vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy' csak engedélyes faiskolában vásároljunk. • Piacon gyümölcsfát vásárolni meglehetősen kockázatos, különösen, ha a gyökerek ki vannak téve a nap és a szél szárító hatásának. • Szállításkor ügyeljünk arra, hogy a gyökereket ne szárítsa a szél. • Fóliazsákba csomagoljuk! Otthon egy napig tartsuk vízben. • Az ültetőgödör kiásásakor a talaj telső, humuszos rétegét dobjuk az egyik oldalra, az altalajt a másik oldalra. Tegyünk a gödör aljába 20 kg érett marhatrágyát. A gödrőt töltsük tele vízzel, majd amikor a talaj elitta a vizet, kezdjük meg a faültetést. • A humuszos talajból 10-20 cm-t rakjunk a trágya fölé! A gyümölcs­fa vastag gyökereiből vágjunk le fél centimétert. Folyós iszapba ültessünk, így a föld a hajszálgyökerek közé is be tud folyni. • A szemzés helye legyen a talajszinttel egyvonalban. • Tányérozzuk ki a fa tövét a későbbi öntözés megkönnyítése érdekében. 'Eredményes faültetést kíván a Smaragd Faiskola! Smaragd Faiskola Szekszárd, az 56-os út mellett a Deltánál Telefon: 7<l/<H2-05J NYITVA: hétfőtől péntekig 8-17 óráig, szombaton 8-12 óráig. JÓL SIKERÜLT FAÜLTETÉS! - Te Jó ég! Nincs fél órája, hogy elültettem és már termést hoz! egyéb más mozgalmaknak. A leg­fontosabbnak azt tartom, hogy a te­hetségesnek tartott gyerekekkel az ország legtöbb helyén legkésőbb 13 éves kortól elkezdődjék a legkorsze­rűbb edzésmódszerekkel történő felkészítés. - Azonnal kell, hogy aggályoskod­jak. Néhány perccel ezelőtt említette, hogy az utánpótlásban dolgozó edzők hetven százaléka, nem elsősor­ban szakmai tudása, hanem szemlé­lete, hozzáállása miatt alkalmatlan a magasabb nívójú munkára. - Ez igaz. A helyzet azonban még­sem reménytelen. Sok edző van még országszerte, aki látva az utánpótlás siralmas helyzetét, tehetetlenség dühében passzivitásba vonult,^ munkáért felvehető kevés pénz sem jelentett maradást, mert elveik vol­tak ezzel a munkával kapcsolatosan. Őket értelmes programokkal, vilá­gos koncepciókkal újra aktivizálni lehet. Aztán még vannak szintén az utánpótlásban dolgozó olyan tréne­rek, akik úgy megalakulva elvannak, de nincsenek a helyükön, jobb kö­rülmények, más feltételek esetén jó­val többre lennének képesek. Ha a terveinknek megfelelően elindulhat­nának már jövőre azok az általunk kialakult, felügyelt edzésközpontok, akkor ezekbe meglennének a kellő számú kvalifikált szakemberek, akik képesek lennének megfelelni a köve­telményeknek. Persze ezzel párhu­zamosan azt is szeretnénk, ha a klu­boknál is megpezsdülne az élet. Egyfajta versenyhelyzet is kialakul­hatna a szakemberek között, mert az ezért a munkáért járó anyagiak­nak is kardinálisán változnia kell. Mert többek között ezt is világosan látni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents