Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-12 / 39. szám

0 & . SZEKSZÁRDI V4S4RN4P 2000. NOVEMBER 12. Tízéves a Kolping Katolikus Szakképző Iskola Az iskola ez alkalomból rende­zett ünnepséget október 27-én az újvárosi templomban és a Babits Mihály Művelődési Házban. A program széles skálán mozgott: a templomban Vácz Jenő jezsuita szerzetes mondott szentmisét, majd a művelődési házban Kön­tösné Rajnai Annamária igazgató­nő tekintett vissza az elmúlt tíz év­re, ezután pedig dr. Bolberitz Pál, a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke és dr. Fenyőházi Elemér al­polgármester köszöntötte a megje­lenteket. A műsor folytatásaként az intézmény tanulói adtak elő egy színdarabot, melyben az iskola névadójának, Adolf Kolpingnak az életét mutatták be, s táncokkal, versekkel, énekekkel színesítették az estét. Az ünnepség zárásaként bál következett. Volt is mit ünnepelni: az intéz­mény fontos hiánypótló városi és megyei szinten is; hiszen a rend­szerváltással megnőtt az igény a nagyobb színvonalú oktatásra. Emiatt néhány szakképző intézet előtérbe helyezte a szakközépisko­lai, illetve gimnáziumi szintű mun­kát, s ehhez néhány helyen igazo­dott, máshol azonban elsikkadt emellett a szakmunkásképzés­szintű oktatás. Ez ahhoz vezetett volna - szerencsére a Kolping isko­la ezt védte ki -, hogy a rosszabbul teljesítő, esetleg hátrányos szociá­lis helyzetű fiatalok előtt bezárul a jövő. Munkájuk eredményességét mi sem bizonyíthatná jobban, mint az, hogy az iskola tíz éve, lé­pésről lépésre fejlődik. Hadd csatlakozzon a születésna­pi gratulációkhoz a Szekszárdi Va­sárnap is azzal, hogy még jó hosz­szú utat kíván, amin még sokat le­het lépni, s kívánja, hogy ez az út hosszúsága ellenére a lehetőségek szerint akadálymentes legyen. Egy klassz dolog hosszú névvel Mobilitás Dél-dunántúli Regioná­lis Ifjúsági Szolgáltató Iroda Hegyi László, az iroda vezetője valódi polihisztor! A budapesti EL­TE jóvoltából vegyészdiplomával rendelkezik, van diplomája filozó­fia és teológia szakon, az Európai Uniós Szakértői képzés pedig fo­lyamatban van. Ez év februárjáig Szekszárdon volt cserkészvezető, mellékesen 10 évig tanult gitároz­ni: countryt, jazzt és klasszikust. Szöget ütött a fejében a gondo­lat: miért vannak egyedül a fiata­lok, miért nem mernek akár az ut­cán kontaktust teremteni? Miért csak a profitot hozó szórakozási le­hetőségeket részesítik előnyben? Miért veszett ki jóformán az „értel­mes" kommunikációs képesség és miért csak a reklámok alapján jut­nak információkhoz? Aztán! Mi lenne, ha lehetne „tömörülni" pél­dául búvárklubba, állatbarát szak­körökbe, ahol szinte semmit nem kell fizetni, országjáró túrákhoz szervezkedni vagy akár csoporto­san külföldi tanulmányokat foly­tatni pár hónapig? A fő hangsúly pedig a kollektíván található, az egyenrangú felek alkotta csapaton! Ehhez persze pénz kell. Innen jön­nek be a „száraz" elnevezések, adatok, amik e hihetetlenül jó le­hetőségeket valóra váltják. Az Ifjúsági és Sportminisztéri­umnak köszönhetően megalakult a Budapesti Mobilitás Ifjúsági Szolgálat. Ennek egyik társköz­pontja a már említett szekszárdi szervezet. Céljai: a fiatalok közös­ségi tevékenységének fellendítése, hogy érezhessék: számíthatnak Szentgáli utcai fák A Dr. Szentgáli Gyula utcában az ÁNTSZ felöli oldalon a gyógy­szertártól egészen az Arany János utcáig kivágták az összes fát. Ere­detileg csak ennyit akartam írni, de hogy nézne már ki egy kétsoros cikk, nem?! Szóval anyukámmal elmen­tünk nadrágot vásárolni. Nekem. Hogy ne fázzak majd, ha jön a hi­deg. Pont arrafelé jöttünk haza, és elég furcsa volt látni, ahol eddig csudaszép fák sorakoztak, most nincs semmi. Édesanyám azon nyomban kifejtette a véleményét, miszerint milyen gonosz (na jó, ennél azért durvább szót hasz­nált) dolog volt a fák kivágása, meg hogy ő majd betelefonál, meg levelet ír... De mi van akkor, ha nyomós oka volt a fák eltüntetésének? Nem lehet, hogy valaki a környé­ken akkora limuzint vásárolt ma­gának, ami egyedül elfoglalja az egész parkolót, és a fáktól nem le­het látni, ha valaki el akarja lopni a méregdrága járművet? Á, nem hiszem, hogy így lenne, mert aki­nek egy ilyen járgánya van, az ál­talában sofőrt is vásárol hozzá, azzal együtt meg kicsit nehezebb a verda eltulajdonítása. Viszont sokkal izgalmasabb... Másra nem tudok gondolni. Esetleg még arra, hogy a fák gyö­kerei mélyen bekúsztak az épület alá, ami miatt annak stabilitása vészesen lecsökkent, és hogy a parkolóra való rádőlést megelőz­zék, gyorsan kivágták a fákat. Per­sze ez teljesen érthető, hiszen sen­ki sem kívánhatja, hogy az ÁNTSZ összes székletmintája az utcára kerüljön... Milyen ciki len­ne már, nem? Több ötletem nincs, hogy miért történhetett meg az a szörnyű eset. Majd valamikor biztos fény derül az ügyre. Egyébként azt is el tudom képzelni, hogy valamelyik újságban írtak már erről, csak én vagyok tájékozatlan. Mindeneset­re mókás lenne, ha a bácsi, aki ki­találta ezt az egész fakivágósdit, a munkából hazaérve meglepve ta­pasztalná, hogy bájos nejének összes haja szőrén-szálán eltűnt, csak két szál maradt belőle muta­tóba, mint a Szentgáli utcai fák­ból. Néhány hónap után úgyis ki­nő, vigasztalhatná magát. A fák­nak viszont több év kell... B egymásra, segítségnyújtás külön­féle pályázatok helyes megírásá­hoz, tájékozódás a mai világban, egészséges és kellemes szórakozá­si lehetőségek teremtése, amik nem kotorják ki az ifjak vékony pénztárcáját! Ennek érdekében ­az akkor még csak induló szerve­zet - márciusban pályázatot két kategóriában: az egyik a non­profit szervezetek (magyarul kö­zösségek) éves működésére kiírt dolog, a másik az öntevékeny ifjú­sági csoportokkal kapcsolatos ki­írás. Összesen 231 pályázat érke­zett be, ebből 138 nyert! Lefordít­va: a Dél-dunántúli Régióban eny­nyi szervezet, klub, ifjúsági szak­kör kezdhet működni és élményt nyújtani a közeljövőben, immár biztosított anyagi támogatással a hátuk mögött. A gyerekek, fiatalok kevésbé fognak kallódni az utcán, kevesebbet költenek és belekóstol­nak a valódi barátságok ízébe! Eb­ben partnerek a helyi ifjúsági egye­sületek, irodák, a települési önkor­mányzatok plusz az oda kapcsoló­dó ifjúsági referensek. A jövőben tervek közé sorolh^ó a 2001 márciusában megjelend^P lyázati Kiadvány, és az ez év no­vemberében kiírt Nemzetközi Pá­lyázat 4 kategóriában. Ennek ke­retösszege 224 millió forint. Ide tartoznak: az ifjúsági cserék - kül­földi országok révén, az európai önkéntes „szolgálat", azaz 6-12 hónapnyi külföldön tartózkodás hasonló szervezeteknél, a helyi kezdeményezések és a támogatási project. Az első félév lényege a felmérés volt: elsősorban szervezetek mű­ködtetéséhez kértek pénzt, a pá­lyázók-pályázatok száma pedig népességarányos volt. Végül a leg­fontosabb dolog: itt a partnereket nem alá-, hanem mellérendeltnek tekintik! Igyekeznek a régióban fellépő igényeket a minisztérium­hoz eljuttatni és előfordult már, hogy egyes falunapokon a helyet­tes államtitkár teljes gőzzel foci­zott a helyi csapattal. Ez magáért beszél... Panyi Zita

Next

/
Thumbnails
Contents